Holnap a Parlamentben vélhetően megszavazzák az új földtörvényt. A rendszerváltás óta eltelt időszakban két erő feszült egymásnak földügyben: a parasztpárti irányzat, amely szerint a 25-50 hektár körüli maximális birtokméret engedélyezte volna. Az irányzat támogatói azzal érvelnek, hogy így növelhető a vidék megtartó ereje, a helyi lakosok önfoglalkoztatóvá tudnak válni, és ez a birtokszerkezet sokkal több kéznek ad munkát. Ez a modell figyelhető meg Európa számos országában, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban. Az ellenirányzat a nagybirtokok kialakulásának támogatóié, akik szerint a mezőgazdaság hatékonyan csak akkora birtokokon végezhető, ahol megtérülnek az intenzív termelés költségei. Ez utóbbi irányzat támogatói a szocialisták és a nagytőkések. Referenciaként a Szovjetúnió, Argentína és az Egyesült Államok említhető.
 |
| Alsó-, Felső- és Kisdörgicse közigazgatási határa és egy 1600 hektáros terület összevetése. Az új földtörvény tervezet 1800 hektárban maximalizálja az egy tulajdonos által birtokolható területet. |
Számomra a parasztpárti megközelítés az elfogadhatóbb, mert mindennél fontosabbnak tartom, hogy a vidék lakott maradjon, és ez csak úgy képzelhető el, ha a helybélieket oda köti a munka. Egy 25-50 hektáros gazdaság 2-3 családnak ad munkát, míg egy 1200-1800 hektáros nagybirtok 10-15 agrárproletárral (AKA traktoros) megművelhető. Az agrárproletár gyökértelen, máról holnapra él, ha elbocsájtják, nincs mit örökül hagynia a családjára. A birtokos jóval kisebb mértékben van ráutalva mások kegyelmére, a maga ura, ezért van öntudata. Egy öntudatos ember szavazata nem vásárolható meg fillérekért, mint egy bérmunkásé.
A parasztpárti megközelítésnek van egy másik nagyon fontos előnye is: ahogy azt már írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, a termőföld egy olyan megújuló természeti erőforrás, amely tönkremehet, ha nem szakszerűen művelik. Az intenzív nagybirtokok a szocializmus negyven éve alatt bebizonyították, hogy a talaj termőképességének megőrzésére semmilyen tekinettel nincs az ott végzett gazdálkodás. A nagy, egybefüggő táblák kialakításával eltűnnek a deflációt meggátoló fasorokok, amelyek a kisbirtokokat választották el egymástól, az intenzív öntözéses gazdálkodás szikesedést okozott, a kijuttatott rovar- és rágcsálóirtók olyan mértékben avatkoztak bele a táplálékláncba, amely az élővilág döbbenetes mértékű pusztulását okozta, a műtrágyázás a talajok elsavanyodásához, és a talajélet megszűnéséhez vezetett. Amit a kisbitrokosok évszázadokon keresztül megtartottak nekünk, azt az intenzív termelés negyven év alatt őrült mértékben károsította. Ennek az az egyszerű oka, hogy a nagybirtok szakmai vezetése mindig az adott évi profit maximalizálására törekszik, így nem riad vissza semmilyen környezetkárosító technológia használatától, míg a kisbirtokos tudja, hogy az örökül hagyott föld a nyugdíja (a fia ebből tartja el öregkorában) és ezért mindent megtesz annak megóvása érdekében. Röviden: a nagybirtok haszna a tulajdonosé, de a környezetkárosítási költségét a társadalom fizeti meg (ebben az esetben a termőföld elvesztésével).
A jelenlegi előterjesztés értelmében a) gazdasági társaságok is földhöz juthatnak, b) a gazdasági társaságok tulajdonosai között külföldiek is lehetnek, c) egy birtok maximális mérete 1800 hektár lehet. Egyértelmű, hogy melyik szemlélet dominál a törvényben: győztek a nagybirtokosok. Kicsit pironkodom amiatt, amit ebben a postban írtam - de akkor még fiatalabb voltam, és idealista (valójában ostoba). Ez az én tévhitem (is) volt, ezért került ez a post ebbe a rovatba. Igazság szerint hittem abban, hogy ha a kormányzat munkahelyet akar teremteni, akkor nem nullázza le a vidék munkahelyteremtő képességét. Ennek az ára viszont egy öntudatos szavazóréteg kialakulása lenne - könnyen belátható, hogy a rendszerváltás óta kormányzó erőknek ez hiányzik legkevésbé. A kézben tartott magyar nagybirtokos, a "rezsicsökkentéssel" megvehető proletár, pláne az ide nem szavazó külföldi gazdálkodó viszont főnyeremény.
Nyáron Salzburg környékén jártam, és megnéztem, mennyibe kerül ott egy farmház. Föld nélkül 150-250 millió forintnak megfelelő összegért lehet hozzájutni. Bajorországban egy négy lakásos falusi társasház egy 80 nm-es lakása 100 millió forint volt. Van tippünk arra, mit lehet ennyi pénzből kezdeni Szabolcsban vagy a Viharsarokban? Mennyibe kerül legalizálni a már meglévő zsebszerződéseket egy cég leple alatt? Maradjunk annyiban: ha a következő magyar-román meccs valamiért nem lesz zárt kapus mérkőzés, és az ellenfél ultrái azt kiabálják: "nincs hazátok" - szépen maradjunk csöndben, mert igazuk lesz.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
