A technológiákat bemutató sorozat első szereplője Balogh Zoltán, a Somlói Apátsági Pince fő tulajdonosa. Az biztos, hogy a borát szerette a Művelt Alkoholista közönsége, tehát mindenképpen érdeklődésre tarthat számot, hogy miként készült a nyertes Juhfark. A beszélgetés apropója mégsem ez volt, hanem az, hogy Zoli olyan kérlelhetetlen képviselője a természetes borkészítésnek az Index boros fórumán, amit a magamfajta nem áll meg szó nélkül. S mivel általában az ellentmondásosan induló kapcsolataim az idő múlásával kiigazodnak, itt is egy három órás Skype levelezés követte a terroirról szelektált fajtaélesztőkről szóló szócsatát. A beszélgetés leiratát Zoli és munkatársai átnézték, pontosították, ezt a korrigált változatot olvashatjátok most.
Kérdés: Milyen fajtákat termesztesz?
Válasz: Juhfark, hárslevelű, furmint, olaszrizling, tramini, rajnai.
K: Milyen művelési módot alkalmazol? Mindegyiknél ugyanolyat, vagy fajtánként eltérőt?
V: Két fő művelésmódot. Kordonost és bakművelést. A kordonos művelésben egy tőkekar van 65cm magasan, a tőtávolság 100cm, a sortávolság 180cm.
K: Milyen oszlopok vannak a kordonban? Fa, beton, vagy alumínium?
V: Akácfa fél és egész oszlopok, műanyag vezetőszállal.
K: Metszéskor hány szemet hagysz egy tőkén? Főként az olaszrizling érdekelne, mind bakművelés, mind kordonos művelés esetén.
V: Olasz nincsen bakművelésben. A Furmint nagy része gyalogműveléssel megy, a többiből csak párszáz tőke van gyalog. A juhfarkot, olaszt és a hársot 10 szemes szálvesszőre a traminit 12 szemre, a gyalog furmintot pedig 4 db 2 szemes csapra. Egy tőkéről 6-8 fürtöt szüretelünk. Ez az ökölszabály... aztán vannak tőkénként eltérések.
K: A lombfalat milyen magasra hagyjátok megnőni? Kb. az oszlop tetejéig, vagy még magasabbra?
V: Bőségesen szoktunk lombfelületet hagyni, magasabbra, mint az oszlop, de nem sokkal... még nem mértem le soha :). De 65 centi magasan van a fej és úgy másfél méter magas a lomb. Szóval nagyjából 2 méter.
K: Mikor és hogyan korlátozod a termést?
V: Metszéskor és a zöldmunka idején. Fürtválogatás nem nagyon van... néha csináltuk, de igazán nem komoly.
K: Milyen zöldmunkát csináltok (a fűzögetésen kívül)?
V: A hónajhajtásokat lecsípjük és ha látszik, hogy feleslegesen sokat hozna akkor fazonírozás van.Úgy 8-10 vessző marad meg a fattyazáskor, hajtásválogtást akár kétszer is csinálunk.
K: Mi van a sorok között? Füvesítés?
V: A gyomírtóról leálltunk sok-sok éve. Fűmagot én még nem szórtam :) Nem golfpálya :) Nő magától.
K: A tőkesort kapáljátok?
V: Nem. Van 4 damilos kaszagépünk, azzal vágjuk az aljnövényzetet időjárástól függően. Metszés után a szeprentét egy kalapácsos zúzúval a talajba dolgozzuk.
K: Ősszel van mélyszántás vagy tárcsázás?
V: Kultivátorozunk.
K: Tehát a talaj csak a felső rétegben van megforgatva tavasszal, egyébként nem nyúltok hozzá?
V: Igen. 2001-2004 között, még a telepítés előtt volt egy intenzív forgatás (értsd 50 cm mély mélyszántás) és tápanyagpótlás, talajvizsgálati eredmények alapján. A szervestrágyázás után a földet egy évig ugaroltattuk. Majd utánna volt egy 20 centis szántás.
K: Alkalmaztok lemosó permetezést metszés után?
V: Tavalyig nem alkalmaztuk. Újabban Olajos, kénes lemosót használunk a lisztharmat telelőképletei és az atkák ellen.
K: Mikor védekeztek gombák ellen: megelőzően, vagy amikor már a fertőzés megjelent?
V: Akkor amikor az időjárás sejtetni engedi, hogy helyzet lesz hamarosan. Punnyadt, párás, fülledt idő...huzamosan. Ha szép napos idő van és az esőt szél követi akkor nem szokott gond lenni.
K: Rovarölőt használtok? Ha igen, milyen rovar ellen?
V: Moly ellen sajnos néha muszáj. Bilogóiai szert és molycsapdát használunk. De azt is csak akkor amikor jön a jelzés, hogy helyzet van. Tavaly is és 2006-ban is brutális molykárok lettek volna.
K: Milyen vegyszerekkel védekeztek? Kontakt szereket, vagy felszívódó szereket használtok, esetleg mindkettőt vegyesen?
V: Minden szer amit használunk az biológiai és nem szintetikus. Virágzástól fürtzárásig felszívódót csak zöld jelzésűt használunk.
K: Akkor mondhatjuk azt, hogy ez "bio" szőlő, mert ezek a szerek a bioművelésben is megengedettek, ugye?
V: Addig bio ameddig erre nem megy rá az ültetvény és a termés. Aztán ha gáz van akkor ami a csövön kifér, akár a nukleáris krómkénsavat is bevetjük csak álljon meg a kórság. Komolyra fordítva, nyílván olyankor is csak zöld jelzésű szereket használunk :)
K: Hogyan választod meg a szüret időpontját?
V: Október első heteiben tervezünk kezdeni és a levélhullásig van lehetőség. Alapvetően 21 mustfok alatt nem szeretünk szüretelni.
K: Mértek sav/cukor arányt a szüret előtt?
V: Nem mérünk semmit... refraktométerem van, de szerintem az csak amolyan sorvezető.
K: Milyen ismérvek alapján határozod el a szüret időpontját?
V: Akkor pontokba szedve:
1. Október van, annak is inkább a második hete
2. A mustfok 21-22 körül van
3. Szép, érettek a fürtök, jó íze van a szőlőnek és a magja nem keserű
4. Az időjáráselőrejelzés nem nagyon gáz.
K: A szőlő héja még feszes, vagy már ráncos?
V: Ez nem szempont... ha a töppedésre gondolsz, az nem cél.
K: A savra ezek szerint egyáltalán nem figyeltek?
V: : A savra egyáltalán nem figyelünk... márint az ízen túl. Csodálkoznék ha 8g/l alatt lenne valaha is az olasz savtartalma... de inkább 9g/l.
K: Komolyan? És 21-es cukor? Nem ég el a sav?
V: Nem, soha nem ég el semminek a sava... csak a tramininak, de az egy cafka :) 21 cukorfok fölött meg a savak is inkább koncentrálódnak.
K: Ezt a termőterületnek tudod be? Somló hűvös?
V: Elsősorban az az oka szerintem, hogy nem takarjuk ki a fürtöket, ha nagyon muszáj akkor is inkább csak felesben. De olyan teljes lombritkítást mint amilyent gyakran látok a hegyen naptár alapján csinálni mi nem csinálunk. Az UV sugárzás enm tesz jót a savaknak. Szerintem a Somló nem túl hűvös, bár piszok szeles. Ha intenzíven leveleznénk akkor biztos elégnének a savak. Ezen túl én is csak spekulálni tudok, hogy a 220 méteres magasság és a dél-keleti fekvés is savkímélő tud lenni.
K: A fürtöket válogatjátok? Kivágjátok a barnán rothadó, ecetes részeket, vagy inkább az egész fürtöt kidobjátok, ha van beteg része? Esetleg mindent egybe szüreteltek, amit megtermett a szőlő?
V: A nagyon pöcén kinéző fürtök mennek a földre. Ez nyilvánvaló. A sérült és egészségtelen szemeket ki szoktuk válogatni (mint idén a jég okozta sebeket), de alapvetően megy a ládákba az ami megtermett ... olyan válogatás mint a nagyoknál nálunk nincs.
K: Itt a futószalagon történő válogatásra gondolsz?
V: Igen, arra. A szagra, ránézésre ecetes szemeket persze kivágjuk ha tudjuk. De nem tudunk minden szüretelőnek képzést adni :) Ugyanazzal a 3 asszonnyal szoktunk szüretelni meg egy vagon haverral.
K: Ezután...
V: A szőlő a feldolgozóba kerül, ami egy külön helység a pince mellett. Onnan van egy 10x10cm-es luk, amin már csak a must megy le a pincébe egy gumicsövön át az erjesztőhordóba. Csak azért mondom, mert ennek szerintem jelentősége van.
K: Világos! Behordjátok a szőlőt, majd...
V: Majd szemelés, darálás. Van egy szemelő-daráló masinánk amibe fentről megy az anyag, oldalt hányja ki a csutát és megroppantja a szemeket amik beleesnek a kádba.
K: Ezen kívül még daráltok, vagy ez elegendő?
V: Ez elegendő.
K: Áztatás?
V: Hogyne! Mostanában egy egész napos áztatást kap minden. Régebben kísérleteztünk hosszabb áztatással, de nem jött ki jól. Mondjuk a tramini izgalmas volt 10 napos áztatás után... a 2001-es ilyen tramini mostanra már fogyasztható :)
K: Mert túl csersavas lett?
V: Egy pöttyet :) De ki akarom próbálni egyszer az 50-60 napos áztatást... lényegében a hélyon erjesztést is.
K: Utána van ülepítés?
V: Nincs. Áztatás után belevödrözzük az anyagot a présbe... úgy ahogy van. Áztatás során nem veszünk ki lét. A présben lecsorog úgy a 50%. Attól függően, hogy mennyire zaftos az anyag, néha nem is kell préselni csak egy harmatnyit. A présből kicsorog a must egy kádba, ahonnan szívatjuk bele a hordókba.
K: Milyen présetek van?
V: Hagyományos kosaras prés.
K: Milyen és mekkora hordóid vannak?
V: 30 literestől 2000 literesig. Az erjesztőhordóink mind 2002-4 körül készültek, Szőcön, magyar tölgyből. Akkoriban amikor nem volt elég termésünk, vettünk bele rizlinget, kiforraltuk, tartottuk és lepároltattuk.
K: Az erjesztésre külön hordót tartotok?
V: Igen. Elsősorban a 20-10-7hl-es hordókban erjesztünk. De szükség szerint és a kisérletezés kedvéért erjesztünk a 350-es és 225-ös hordókban is.
K: Erjesztés után mikor van az első fejtés?
V: Változó... 6-8 hét ... de ez fajtafüggő is.
K: Ekkor kap ként?
V: Igen, nagyjából 50-es szintre állítjuk be és ezt próbáljuk tartani utána. De ne kérdezd meg, hogy pontosan és fajtánként, mert ez is mágia és bármit mondok az hülyeség lesz. Mindig vannak kivételek, és a kivételnek is vannak kivételei.
K: Ez finomseprőre fejtés, gondolom, mert annyi idő alatt nem tisztul le teljesen.
V: Igen.
K: Ekkor még gondolom van maradékcukor bőven, nincs szárazra kierjedve, ugye?
V: Szárazra nálunk talán csak a tramini erjedt ki az elmúlt 4 évjárat során. 21-23 mustfoknál csak az Úr tudja, hogy mikor és miért áll meg a forrás. De az erjedés az le szokott menni normálisan.
K: Tavasszal neked nem indulnak meg forrni a boraid?
V: Nem. Azt hiszem tán 2002 vagy 2003 volt az egyetlen olyan év amikor a juhfark újra megmozdult, de akkor még a pince sem volt tökéletes. Nyáron már csak változik a bor, de nem mozog.
K: Milyen hideg a pincéd, és mennyire állandó benne a hőmérséklet?
V: Nagyon stabil a pincehőmérséklet... 300 éves kőépület, 80 négyzetméter alapterület, feldolgozóval és kocsiszinnel körbevéve, félig a hegyben, méteres terméskő falakkal. De hidegnek nem mondnám.. nem egy Kaló Imre kaliber :) Télen nem megy 9 fok alá, nyáron nem megy 15 fölé. Aztán van amikor télen fűteni kell... és nyáron van hogy nem engedünk be vendéget mert félünk a melegtől. Elég jó a szellőzése...de pont a hőmérséklet miatt is fontos, hogy külön feldolgozó van és fölöslegesen még szüretkor sem nyitogatjuk a pincét.
K: A hordók kezelése érdekelne még. Ha jól értem, a hordókat úgy avattátok be, hogy kiforraltátok benne a bort, majd hagytátok ázni, és az első borok ihatatlanul fásak lettek.
V: Igen gatya volt az első két forrás. A Keleti pályaudvar - Szolnok vonal talpfái benne voltak :) Kisérleteztünk is az újfahordózással. A juhfark jól bírta, talán az egyetlen fajta aminek nem áll nagyon gázul a fa, de határozottan az a véleményem alakult ki, hogy nem kell neki, nem igényli...szóval nem jobb tőle, csak más. Egy kicsit olyan magyar sádönés lett. Megittuk, de nem beszéltünk róla :)
Vettem egy féltucat használt 225-literest Tokajból, azok jól muzsikálnak. Én neked is azt javaslom. Tutter bejáratott hordók, szépen bántak velük.
K: Nem adnak idegen ízt a borodnak?
V: Szerintem nem...de mondjuk egy 1300 literes tétel az 2x500 literesben és egy 225-ben van... szóval nem oszt nem szoroz.
K: Ott tartunk, hogy kb. decemberben lefejted a bort a durva seprőről. És utána mi történik?
V: Ha arra gondolsz akkor nem kevergetjük, nem oltjuk be almasavbontóval, nem melegítjük, nem hűtjük, leginkább békénhagyjuk. Aztán lefejtjük, kénezzük és várunk...
K: Mikor fejtitek másodszor? Mi alapján dől el, hogy megint fejteni kell?
V: Az íz, illat, szín állapotától. Nincsen ökölszabály, minden évben és minden fajtával egy kicsit más a rendszer.
K: Derítést, szűrést mikor csináljátok?
V: Bentonittal derítünk egy hónappal a palackozás előtt. Csak a palackozóban szűrünk.
K: Ott sterilre szűritek a bort?
V: Minden évben más szűrőlapot használunk... attól függően, hogy mennyire magas az extrakt és mennyire cukros a bor. A nagyon finom szűrők túl hamar eltömődnek. Nálunk azért jellemzően 35-45g/l extraktról beszélünk.
K: Van erre valami képlet, vagy csak a tapasztalat?
V: Csak a tapasztalat.
K: Ennyit szerettem volna kérdezni...
V: Ha megengeded mondok pár szerintem fontos dolgot.
K: Kérlek!
V: 1. Csapat: van egy főállású szőlész-borászom. Fazekas Tibor. Neki a nagyapja ugyanennél a pincénél volt vincellér a háború előtt. Az öreg telepítési tervét valósítottuk meg 1930-as évekből. Nem ok nélkül ilyen jók a laboreredményeink. Sok generációs tapasztalatot írhatott le az öreg Fazekas, hogy mit hova kell ültetni. A Tibor melett van 2 fő alkalmazott. Ugyanaz a két tag dolgozik nálunk 9 éve. Csukott szemmel rájuk bíznék bármimet! Ők hárman és a három asszony aki a zöldmunkában és a szüretben segít a rendszer lelke. 90%-ban rajtuk múlik, hogy milyen a bor. Nem a fajélesztőn, nem a hordókon és nem is a fejtési időponton meg a kénszinten. Ezen a csapaton! Nagyon szeretem őket és igyekszem rendesen megfizetni őket.
2. Géppark: Saját traktorom és permetezőm van. Ezért gyakorlatilag 10-15 perces reakcióidővel tudunk permetezni. Erről ritkán esik szó amikor a növényvédelemről beszélünk, pedig kevesebb és ritkább peremetezés is elég, ha jó az időzítés. A bérpermetezés pedig nagyon drága (3 év alatt kitermelte a gépünk az árát) és teljesen megbízhatatlan és nagyon lassú. Ugyanígy van damilos kaszánk meg az a kalapálós zúzó... emiatt nem kell gyomirtózni. A géppark a csapat után a legfontosabb. Gyorsan, olcsón és jól lehet dolgozni, ha van rendes traktor és rendes permetező, kapagép meg fűnyíró. Rengeteget számít abban, hogy jó áron tudunk piacra hozni koncentrált borokat az, hogy gazdaságilag ésszerűen van felépítve a rendszer.
3. Feldolgozás: A Somlói Eredetvédelem szerint a fajtákat külön kell feldolgozni. Ez szerintem baromság, mágikus arány szerint érdemes a házasítást már a szüretkor elkezdeni. Rengeteg játékteret ad az, hogy egyben szüretelt, vagy csak egybe erjesztett esetleg egyben érlet vagy csak egalizált a házasítás... erről is ritkán van szó.
4. A koncepció: Áldom az eszemet, hogy hallgattam a nálam okosabbak tanácsaira! Az a lényeg, hogy kell lennie egy korrekt tervnek, megvalósíthatósági tanulmánynak, hosszútávú likviditási garanciának. Gondolkodni kell előre, tudni kell, hogy nagyjából milyen bort akarok csinálni, mennyiért akarom megtermelni és mennyiért akarom adni, tudni kell, hogy ez milyen technológiát igényel, milyen kockázatok lesznek és ezeket hogyan lehet kivédeni. Rengeteget lehet azon bukni, hogy könnyű, reduktív borokat akarok az elején csinálni aztán úztközben rájövök, hogy mégis inkább a hagyományos technológia és a testes stílus a jó. A kubatúraváltás megbosszulja magát.
Az első naptól kezdve éves költségvetéseim vannak és minden hónapra meg tudom mondani, hogy mire mennyit költöttem, hány órát dolgozott melyik munkásom. Mindenki havi reportot ír részletesen és semmi nem történik dokumentálatlanul és egy fillért sem fizetek ki indok és ok nélkül. Kaptam is emiatt megjegyzést, hogy én számolgatok. Igen számolgatok, de legalább nyugodtan alszom és tudom, hogy mire van pénzem és mire nincs. Kötök én is kompromisszumokat de legalább tudok róluk és tudom meddig vagyok ezekre rákényszerítve. Nálunk egyértelmű prioritása volt az ültetvénynek. Utánna hoztam rendbe a pincét, majd a feldolgozót és idén fejezem csak be a palacktárolót és kóstolóhelységet. A ház a pincén még épphogycsak áll. Arra kár lenne költeni, annak most csak klímavédelmi funkciója van.
Koncepció nélkül elveszik a talaj az ember alól. Nemcsak anyagilag, de emberileg is nehéz korrekt tervek nélkül szőlészetet vinni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.