OMFG, hát igaz az a tétel, hogy az emberi akarat hegyeket képes megmozgatni. A múltkor írtam arról, hogy vettem egy darab földet, amire szőlőt szeretnék telepíteni. Az adásvételre még tavaly került sor, és körmeimet tövig rágva üldögéltem ki azt a hatvan napot, amíg az állam eldöntötte, hogy mégsem szeretne élni a területre az elővásárlási jogával. A jámbor helybéliektől tavaly még nem kellett tartanom, mert az akkor még érvényben lévő törvények alapján anyu öröksége révén mint szomszédnak nekem volt első helyen elővásárlási jogom a megvásárolt területekre. Persze vastagon benne volt ebben a parában az az érzékcsalódás is, hogy én tudtam, hogy mit akarok megvenni, ami nekem értékes lehet, ha elegendően sokat dolgozom érte, és ilyenkor az ember úgy gondolja, hogy mindenkinek pont erre a területre fája foga - még akkor is, ha évek óta én vagyok az első ember, aki komolyan gondolja a vételi szándékát.
 |
| A területről a Kisdörgicsei határra is szép kilátás nyílik |
Végre letelt a hatvan nap, és az idő rettenetesen szorított: értesítést kaptam arról, hogy az állami jogtartalékból szőlőtelepítési jogot lehet vásárolni február 14-től kezdődően, de csak február 24.-ig. Volt tehát kb. szűk egy hónapom arra, hogy az érvényes telepítési engedély kellékeire szert tegyek, amihez elsőként talajvédelmi tervet kellet készíttetnem. Felhívtam azt a szakembert, aki a másik területeinkre elkészítette a talajvédelmi tervet: ő annyira meg volt csúszva, hogy január közepén csak annyit tudott mondani, hogy még a decemberben vett mintákat sem bontotta fel, tehát gyors eredményre nem számíthatok. Mérsékelt pánikban kerestem az interneten talajvédelmi szakembereket, találtam is egy társaságot a lakhelyemhez közel. És mivel a Jézus Krisztus is Gödöllőn volt gazdász fiatal korában, hamar szót értettünk: elintézték, hogy a gyöngyösi laborban sürgősséggel megvizsgálják a talajmintát, ha viszek. Villámgyorsan telefonáltam Ervinnek, a dörgicsei markolósnak, aki szépen körbeásta a területet az átlagminták vételéhez, és ásott két kutatóárkot is, a rétegmintáknak. Amint készen lettek a gödrök, leautóztunk Dörgicsére, és kellemetlen, szemerkélő esőben mintát vettünk a gödrökből, gondosan fotókkal dokumentálva a rétegeket. A feleségem másnap reggel már Gyöngyösön volt a talajmintákkal, és a labor azonnal dolgozni kezdett.
Időközben kiderült, hogy a Földhivatalba az eddig megszokotton kívül még egy papírt be kell adni, és hiánypótlásra szólítottak fel bennünket. Ááááááá! Ha nem kerül a nevemre a föld időben, akkor kérhetek engedélyt azoktól a földhasználatra, akiktől egyébként már megvettem! Az ügyvédem telefonált Füredre, ahol elmondta a földhivatali ügyintézőnek a teljes igazságot: fiatalon fogom megölni, ha nem sikerül időre bejegyeztetnie ezt a területet. Szerencsére a hivatalnoknak megesett rajta a szíve, és - roppant aranyosan - a hiánypótlás után azonnal bejegyezte a területet.
Időközben a labor befejezte a vizsgálódást, elhoztuk tőlük az eredményt, amiből a szakemberek néhány nap alatt elkészítették a talajvédelmi tervet. Hátravolt még egy akadály: ezt a tervet a területileg illetékes kormányhivatalnak jóvá kell hagynia. Felhívtam a Veszprém megyei kormányhivatal illetékes szakemberét, és elmondtam neki, hogy mennyire fontos lenne, hogy február 14.-ig elkészüljön az engedély, amire egyébként harminc napos határideje van a hivatalnak. A hivatalnok nagyon rendes volt: azt mondta, hogy ha beviszem hozzá a talajvédelmi tervet, akkor amíg befizetem az illetéket a közeli postán, addig megadja az engedélyt. És tényleg: a talajvédelmi terv átádásától számítva két órán belül a kezemben volt az engedély.
Az engedéllyel rohantam a hegybíróhoz, és február 13.-án, a "jogbolt" megnyílása előtt egy nappal leadtam minden papírt. A terület azonosítása után villámcsapásként ért a hír: 356 kataszteri ponttal II/1. osztályba tartozik a földem. Hogy mi van? Pontosan ugyanennyi pontja van a beccei területemnek, a feleségem területe ettől a földtől 200 méterre van, mindkettő első osztályú, hogy a bánatba lenne ez másodosztályú? Másnap megjelent a HNT honlapján, hogy az engedélyek kiadásánál az I. osztályú területek élveznek elsőbbséget. Már-már elkönyveltem magamban, hogy ennyi volt, amikor a hegybíróm jelezte a besorolást végző szervezetnek, hogy itt valami gixer van: a szomszéd területekkel való összehasonlítás szerint ez a terület is első osztályba kellene tartozzon. És a rendszer ultra korrektül korrigálta a hibát: még az elbírálás előtt helyesbítették a besorolást.
A mai nap örömteli hírrel zárult: felhívott a hegyközség titkára, és közölte, hogy megkaptam a telepítési jogot, ha átutalom annak árát. Elmondhatatlanul örülök annak, hogy ez sikerült. Így még idén folyamodhatok telepítési támogatásért, és talán már jövőre szőlő kerülhet a területre. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy sehol senki nem kért kenőpénzt, mindent jó szándékból intéztek. Köszönöm mindenkinek, aki segített.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
