Azt hittem, nyáron már megette a rosseb, amit akart, de tévedtem. Voltam a szőlőben és a háznál, és majd' megütött a guta.
A szőlőben a télire felborított permetező hordót (amely felfogta az esővizet) ellopták. Ebből szoktam permetezni, általában két permetezés alatt megtelt esővel, így mindig volt elegendő vizem. Ami dühítő, hogy ez nem az a cucc, amit felkap az ember és elszalad vele. Nagyon nem. Valaki utánfutóval indult el lopni.
 |
| Egy fénykép az ellopott hordóról |
A gyümölcsös körüli kerítés oszlopai a folyamatos esőzésben megszívták magukat vízzel, majd a rögtön erre következő, a talaj felszínét is csonttá fagyasztó hidegben az oszlopok sorra szétfagytak, a teljes kerítés odalett.
|
| Eldőlt oszlopok |
|
| Rothadásnak nyoma sincs |
Amint megérkeztem, megjelent az a napszámos is, akit lukásásra szoktam igazolni. Vakargatta a fejét, ő még ilyet nem látott, de amikor ezt látta, mondta is az apjának, hogy tavasszal valószinűleg megint jönniük kell kerítést építeni. Lottóznia kéne.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
