Közkeletű tévhitek: a kataszteri besorolásról
Magyarországon a szőlőtermő területeket termőhelyi kataszterbe sorolják. Ennek a besorolásnak az a célja, hogy objektíven el lehessen dönteni azt, hogy melyik terület mennyire jó termőhely a szőlőnek. A besorolást a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi…
Közkeletű tévhitek: a magyar föld nem eladó
Holnap a Parlamentben vélhetően megszavazzák az új földtörvényt. A rendszerváltás óta eltelt időszakban két erő feszült egymásnak földügyben: a parasztpárti irányzat, amely szerint a 25-50 hektár körüli maximális birtokméret engedélyezte volna. Az irányzat támogatói azzal…
Közkeletű tévhitek: lisztharmat elleni immunválasz
Manapság valamiért divatos azt gondolni, hogy a szőlő immunválasza a permetezés elhagyásával megerősödik, és jobban ellenáll a betegségeknek. Ha van ilyen hatás, ne legyünk restek kellő képpen alábecsülni, ugyanis azok a tulajdonságok, amelyet pl. a lisztharmat elleni…
Közkeletű tévhitek: a termőföldről
Sokszor, sok helyen olvastam elképesztő hülyeségeket a földkérdésről, legutóbb a Mandiner egyik szerzője tett ki igazán magáért, így aztán rábírtam magam a már amúgy is régóta érlelődő post megírására. Akik ismernek, nem sorolnak Orbán Viktor feltétlen hívei…
Közkeletű tévhitek: a zöld növényvédő szerek
Egyre több fogyasztó veszi jó néven, ha a megvásárolt termék nem tartalmaz vegyszert. Ennek megfelelően egyre több termelő igyekszik a minimumra csökkenteni a termények permetezését, és lehetőség szerint környezetbarát szereket alkalmazni. De vajon mit jelent az, hogy…
A szerző
- Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.
Utolsó kommentek