Szőlőművelés

Minden a lehető legszebb

Végre megjött az eső, ami némi életet hozott az szárazságtól sárguló szőlőbe. Amikor nincs elegendő csapadék, a meszes talajon termesztett szőlő nem tud elegendő vasat felvenni, így sárgulni kezd. Ezt vastartalmú lombtrágyával lehet megelőzni és kezelni. A következő permetezésbe már teszünk lombtrágyát is, a kötelező Thiovit mellé, ugyanis egy-két tőkén volt olyan szőlőfürt, amin a lisztharmat jelei mutatkoztak. Idén újra próbálkozunk az ökológiai védekezéssel, narancsolajjal és algakivonattal nyomulunk. A varázsszerek egy részét azonban nem lehet beszerezni. Nagyon gyerekcipőben jár még ez a dolog nálunk, brutális a lámaság minden szinten (szakirodalom, kereskedelem, gépesítés). 

Gohér tőke zöldmunka után

Minden nélkülem történik

Jól ránk ijesztett ez az idióta időjárás a hét végén: a feleségem féltette a gyerekeket, hogy hideg lesz és eső, és jaj, mit fognak csinálni (fázni és megázni, mégis, mit csinálnának?) - így aztán csak látogatóba mentem le Dörgicsére, pedig (ahogy az már lenni szokott) a meteorológusok előrejelzése ellenére szombaton igazán munkának való idő volt. Egyébként szerintem a legjobb dolog meteorológusnak lenni, el tudom képzelni, ahogyan óriási röhögések közepette újságcikkekből kivágott szavakat sapkából kíhúzva állítják össze a következő napi jelentést, mint egy dadaista verset.

A vita eldőlt: nekem van a legszebb rizlingem

Minden egyszerre történik

Ha van ebben az országban valami frappáns szólás-mondás a vidéki élet nyugalmáról akkor az nyilvánvalóan arra való, hogy erről felismerjék az álruhás városi embert az őstermelők, ha ez nem menne még annakelőtte, mielőtt a hóna alá csapja a pulit a birkapásztornál. Az élet vidéken is nagyon zaklatott tud lenni, és egy ilyen csodálatosan esős, kellemes májusban ez különösképpen igaz: minden gomba módjára nő, de talán mindennél intenzívebben a tüskés, szívós, kellemetlen gyomok, mégpedig úgy, hogy minden lefattyazni való tőke alá jusson belőlük. A természetnek ezt a burjánzását indultam kordában tartani a hétvégén, de előtte még le kellett küzdenem az agráriumot sújtó bürokratikus rémet: a földalapú támogatási kérelem benyújtását.

A múlt héten eltelepítettük a tihanyi feketét is

A sorköztakaró növényzeten gondolkozom

Az ökológiai gazdálkodásról szóló tankönyvet nem a magyar éghajlat figyelembe vételével írták. Van ugyan benne némi kiegészítés arra vonatkozóan, hogy a miféle kísérleteket végeztek hazánkban ebben a témakörben, de nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy ez lenne a tudomány legutolsó állása a hazai adaptációt illetően.

Magyarország éghajlata jóval szárazabb mint Németországé, ezen belül a Balaton északi partja (benne Dörgicsével) különösen csapadékszegény. Azt már észrevettem, hogy ha nyáron lenyírom a füvet a gyümölcsösben, akkor nagyon kiszárad a földje. Erre persze megvan az agrotechnikai magyarázata: a talaj felszíne felmelegszik, és hajszálcsöves szerkezetén keresztül a csapadék elpárolog. Erre egyik válasz a tarlóhántás (kapálás, tárcsázás, kultivátorozás), ezzel ugyanis ezt a hajszálcsöves szerkezetet tönkre tesszük, és a talaj felszíne kiszárad ugyan, de alatta megmarad a víz. Ugyanakkor a kopasz talajfelszín nagyon kedvezőtlen a humusz megtartására: ha nincs gyökérzet, nincsenek szaprofiták, felmerülhet a szélkár (defláció) és a lemosódás (erózió). A gyökérzet tehát kell a talajnak (mert az egészséges talajélet szükséges az ellenálló szőlő tápanyagellátásához és javítja a talaj vízháztartását).

A fiatal tőkék tövének művelése

Sose leszünk egyenesben

A birtokmag területen öt vágó van, amelyen van termő szőlő, vannak átoltott tőkék, újratelepített tőkék, telepítésre váró terület - ami közös bennük, hogy tavasszal rengeteg a munka. A gaz növekedésnek indult, ami elnyomná a kisebb tőkéket, ugyanakkor elég komoly aszály kezd kialakulni (felénk 2-3 mm csapadék van, több napos áztató esőnek se híre, se hamva). Teljesen világos, hogy a természetes gyomtársulás nem a legjobb megoldás a talajtakarásra, de egyelőre nincs olyan vetőgépem, amivel el tudnék járni a szőlősorokban. Ha lenne, vennék vetőmagkeveréket, amelynek gyökérzete kb. 30 cm mélyen átjárja a talajt. Ezt egyelőre nem tudom megvalósítani, így marad a természetes gyomflóra, ami most többségében pásztortáskából áll. 

Bala nagyon szakszerűen rotál