Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:
Összegezve: a klón szerepe 60%, a növényvédelem 25-30% (ezt úgy értem, hogy ezen a határon belül mozog annak hatása, hogy valaki felszívódó kemikáliákkal vagy biológiai módszerrel védekezik), a zöldmunka 10-15%. Lehet ide-oda tologatni a potmétert, de rossz (úgy értem: nem az adott termőhelyre való) klón esetén ilyen évben, mint az idei, minden erőfeszítés hiábavaló.
Gondolom így már érthető, miért cserélem le az olaszrizling vágómat.
Őrületes tempóban zajlik ez az év, a szőlő éppen kezdett olyasmire formálódni a kezem alatt, amire mindig is vágytam - persze azonnal kitaláltam a rizling fajtacserét. De nem ez a legnagyobb változás, ami körültöttem zajlik, hanem az elhatározás, hogy megvizsgáljuk, hogyan tudjuk az életünket vidékre áttenni. Ezt persze hosszas számolgatást jelent: üzleti tervet kell készíteni, amelyben el kell készíteni az új telepítésű szőlő első öt évének agrotechnológiai tervét (azaz mikor milyen műveletet tervezünk), majd ezeknek meg kell becsülni az árát kézműves és gépesített módon. El kell készíteni a telepítési tervet tőkére lebontva, elhatározni a termésmennyiséget (ez viccesen hangzik az idei évben, nem?), majd az ismert felvásárlási árak alapján meg kell becsülni a várható bevételt.
Az első kalkulációkis azt mutatják, hogy a hat hektár szőlő művelése gépesítés nélkül elképzelhetetlen. El kell választani tehát egymástól a kézműves gazdaságot (ez az mostani birtokmag) és a gépesített, ökológiai gazdaságot egymástól.
Kezdjük a végén: az olaszrizlinget (a termő vágót) kivágom. Elegem lett belőle, de nagyon. Amikor átvettem, egy megszakított, nyomorult szőlő volt, aminek még a tövéből eredő vadhajtásokon is fürtök lógtak. Négy éven át pátyolgattam: szépen visszavágtuk, rövid csaposra alakítottuk át a karokat, iszonyatosan visszafogtuk a termést - ez volt az egyetlen termő vágó, minden energiát ide koncentráltunk. megtrágyáztuk, befüvesítettük, a soralját kikapáltuk, a hiányokat kipótoltuk. Most mégis szarul néz ki itt a szőlő.
Lisztharmat fertőzés a fürtökön előrehaladott állapotban. A szőlő jó kondícióban van, haragoszöld a levele, erősek a hajtásai. |
Az idei időjárás engem eddig 2006-ra emlékeztet: akkor nyáron külföldön telepítettünk, és mire a szőlőre került a sor, minden csupa lisztharmat volt. Azóta sem emlékszem olyan évre, amikor akkorára nőttek volna a hajtások – ez idén sincs így, mert a kora tavaszi kánikula és aszály miatt megtorpant a hajtások növekedése, de a nyár nagyon hasonló: minden héten eső, amikor nem esik, akkor pedig nagyon meleg van. Fertőz is a lisztharmat becsülettel – bár nem mindenhol azonos erővel. Egyes tőkék betegebbek, másokon alig van fertőzés – és szinte kizárólag a fürtök fertőzöttek, a leveleken nyomát sem látni semmiféle bajnak. Azokon a tőkéken a legerősebb a fertőzés:
Olaszrizling pótlása |
Párás, meleg idő - a lisztharmat melegágya. Ahogy azt már írtam, a szőlőt idén az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerekkel próbáltuk megvédeni, de ez nem sikerült. Több helyen is megtámadta a szőlőt a lisztharmat, a legdurvábban az olaszrizling vágót - ez ugyanis jóval zártabb, mint a többi, fajtacsere és átoltás alatt lévő vágó. Szóval múlt vasárnap Karathane-nal nyomultunk, de ezen a héten látható volt az újabb fertőzés azokon a bogyókon is, amelyet az előző héten elölt a vegyszer: a megfeketedett gomba fölött fehéren, púderesen újra megjelent az élő gomba, igy most a kén, a Karathane mellé felszívódó szer is került. Nagyon nem örülök neki, de nézegetvén az előrejelzéseket, még egy darabig marad ez az idő, és most még lehet ilyen vegyszert alkalmazni, még lebomlik szüretig. Viszont ezzel lőttek az idei verjus készítési terveknek: a terméskorlátozás során leszedett fürtöket le fogjuk dobni.
Juhfark |
Utolsó kommentek