Szüreti impulzusok

Ahogy az idei év termését nézem, akár a saját szőlőmben, akár az interneten a barátokét, ismerősökét, mindenhol csodálatos évről szólnak a beszámolók. Gyönyörű, cirmos fürtök, a must ízéről áradozó borászok, a mérőhengerből kiugró mustfokolók híreivel van tele a Facebook. Gyorsan összefoglalom az eddigi szüreteket, elsősorban magamnak, hiszen ezt a blogot eredetileg naplónak szántam, csak kinőtte magát a dolog.

 

Mindenekelőtt egy kis technológiai váltás is történt: az ülepítést úgy csinálom, hogy csak egy ujjnyi sarat ülepítek, az összes többi szedimenttel teli anyagot hozzáadom a musthoz annak érdekében, hogy a forrás teljesen lefusson még az ősz folyamán.

 

A préselés pedig sokkal, de sokkal kíméletesebb, mint ezelőtt: Éppen csak megnyomom a cefrét (mert a zúzó-bogyózóm gyönyörűen feltárja a szemeket is). Ezt úgy kell elképzelni, hogy eddig a cefrét kb. saját térfogatának felére tömörítettem, most kb. 5/6 részére (azaz mindössze egy arasznyit nyomom össze a prést). A sárga muskotályt pedig egyáltalán nem préseltem.

 

Góhér

 

tovább »
2017.10.05. 21:39

A méret a lényeg

Sokan vannak a Balaton-felvidéken, akik tenni szeretnének valamit a szőlő- és bor ágazat érdekében. Születnek írások, keletkeznek termőhelyi szabályozások, új kiskirályságok jönnek létre a borrégiók felszabdalásával - és anélkül, hogy a jó szándékot vitatnám, gyakran értelmezhetetlen irányt vesznek az események. Azt hiszem, annyira kevés a rendszerben gondolkozni tudó emberek száma, hogy ha valaki a saját érdekeinek érvényesítése céljából egy kezdeményezést állít, esetleg némi szomorkás, édes-bús parasztromantikával fűszerezve, akkor a nihilhez képest még ezek a kezdeményezések is betlehemi csillagnak tűnnek a semmittevés, az ötletszegénység és a passzivitás égboltján.

tovább »
2017.09.17. 18:28

Színlé technológia

A sárga muskotály jellegzetessége, hogy elég nehéz jó bort készíteni belőle, mert a rosszul elkészített borokban van az a tipikus, keserű-húzós íz a korty végén, ami szerintem élvezhetetlenné teszi a bort. Volt nekem már sárga muskotályból készült szalmaborom, amiből a legnagyobb igyekezettel sem tudtam kideríteni ezt a kesernyét, le is főzettem pálinkának. Német Attila Gábor sárga muskotálya volt számomra ebből a fajtából a reveláció - azt hiszem soha még csak meg sem fogom közelíteni azt, amit ő tud. Egy héttel ezelőtt tehát az volt a helyzet, hogy volt egy abortált (szalma)borkészítési kísérletem sárga muskotályból, volt új ötletem arra, hogy mit kéne csinálnom (erős kételyekkel) és tudtam, hogy most szombaton szűztermést fogunk szüretelni.

 

Sárga muskotály

 

tovább »
2017.09.10. 22:50

Olaj és bor: látogatás a MasVin szövetkezetben

Ez az idei év a tavalyihoz hasonlóan elég sűrű volt eddig (ha jól számolom két olyan hétvégém volt, amit nem a szőlőben töltöttem), így ennek feloldására szerveztünk egy hat napos családi nyaralást a horvát tengerpartra, biztonságos távolságban az információbiztonság irányítási rendszerektől és a szőlőmtől. Utunk első állomása Zadarban volt. Amikor a főbérlő átvette a papírjainkat, ajándékba adott egy üveg merlot is - a saját termésükből. Beszédbe elegyedtünk, és kiderült, hogy 41 hektáron termelnek olivát és a 9 hektáron szőlőt egy biogazdaságban. Én is elmondtam, hogy mi is szőlészkedünk, szintén biogazdálkodunk, mire a gazdaasszony meghívott a birtokra. Az ültetvény háromnegyed órányi autóútra volt Zadartól, a semmi közepén egyszer csak elénk tárult egy fantasztikusan rendezett olivaliget, mértani pontossággal ültetett fákkal. 

 

Olajfaliget

 

tovább »
2017.08.28. 23:53

Back in the USSR

Amikor először szembetalálkoztam az új szőlőfelvásárlási rendszerről szóló hírrel az újságban, hirtelen megjelent egy időkapu, amin visszaléptem a múltba, 1975-be, az agyagliki szőlőnkbe. Éppen szüreteltünk - ott volt mindenki, akiket szerettem: nagymamám, édesanyám, apám, a keresztszüleim. Láttam magam 7-8 éves forma gyerekként, ahogy nyüzsgök a pincében, ahonnan a felnőttek mindenáron szeretnének kizavarni, mindig útban voltam, mindig vigyáznom kellett, hogy ne ejtsek semmit bele a mustba, de azért tekerhettem a darálót, és húzhattam a prést is. Ezek voltak hetvenes évek, amikor a TSZ-nek leadásra termeltük a mustot, a mindenféle fajtákból (bár zömében rizlingből) álló szőlőben, és amikor semmilyen minőségi megfontolás nem számított az átvételnél. "A ruszkiknak ez is jó lesz!" - tartotta a mondás - és tényeg jó volt nekik. A nagyszüleim nem tanultak a közgazdaságtant, de a paraszti logikai is elég volt annak kiszámításához, hogy ha a felvásárlási ár kötött, a kereslet végtelen, akkor csak a mennyiség tudja módosítani az árbevételt. Ennek megfelelően a minnél több - annál jobb elv uralkodott akkoriban, amit sokan tartunk a hazai szőlészet lezüllesztéséhez vezető úton megtett első lépésnek.

tovább »
2017.08.14. 16:29

Facebook

Utolsó kommentek

  • bakatorro: besz@rás. nem tudtam hirtelen, hogy röhögjek vagy sírjak. viszont tűpontos. (2024.10.19. 16:50) Vércsoport-azonos borászati technológia
  • Joseph Tatar: Szép napot! www.sylvinoservices.hu Van több féle változat is sík és dimbes-dombos területre is,dr... (2024.09.28. 08:33) Első munkanap az új területen
  • vilag: @Joseph Tatar: Na, ez érdekes lehet. Van a projektnek valami elérhetősége, hogy hol tart a dolog... (2024.09.27. 21:03) Első munkanap az új területen
  • Metin: @papp_schubert: ezt hibát én is elkövettem, a lényeg ne kénezz előtte semm (2024.09.27. 13:58) Must forrása
  • Joseph Tatar: @vilag: nos azért érdekes, mert ültetőgépeket fejlesztünk erdészeti, szőlészeti vonalon. a tömörit... (2024.09.27. 08:07) Első munkanap az új területen
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása