2020

Azzal a célkitűzéssel indultam ennek az évnek, hogy megpróbálom kiépíteni a kereskedésemet. Ha úgy nézzük, hogy mekkora készlettel rendelkezem az évfordulón, nem sok okom van a panaszra - annak ellenére, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat csak mérsékelten lehetett fejleszteni. Próbálkoztam bejutni egy ismerős étterembe, de ott elképesztő ajánlatot kaptam: nyomott áron megveszi tőlem a bort egy nagykereskedő, aki dupla áron eladja az étteremnek, aki dupla áron kínálja a bort. Ezt a vonalat így nem erőltettem, és olyan kereskedőket kerestem, akiknek saját boltjuk van. Sajnos a kóstoltatási eseményekre csak korlátozottan volt lehetőség (de azok jól sikerültek), mert a készleteimet rettenetesen alulbecsültem: lényegében nem volt borom nyár közepétől. Ezen idén változtatni próbáltam, kicsivel többet tároltam be, mint tavaly - hiszen Karácsonyra már az érlelendő borokat adtam el. Szóval ezen a téren nem tudok zajos sikert elkönyvelni, de továbbra is a "Légy jelen!" gondolat jegyében szeretnék eljutni a kis, minőséget áruló boltokhoz, lehetőleg az ország legtöbb pontján, és ezeken a helyeken kóstolókon szeretném bemutatni a boraimat. 

 

Nem akármilyen borsorunk volt az idén!

 

A bor eladás fő iránya a pinceajtóból történő kereskedelem. Ez a Balaton part közelségéből adódik: azok a nyaralók, akik nem feltétlenül a 7/24-es fürdés miatt jönnek erre, szívesen részt vesznek egy pincelátogatáson. Elég sok csoportunk volt idén, úgy, hogy csak a Facebookon hirdettük, és kialakult vevőkörünk nincs. Optimizmusra ad okot, hogy barátunk és szövetségesünk a Madaras pince (már kialakult vevőkörrel) a mi volumenünk többszörösével volt sikeres (de neki már vannak saját vevői). Jövőre egy kis kiülő teraszt készítünk zéró költségvetéssel, ahol kellemes balatoni panorámával tudjuk fogadni a betérőket. A helyi integráció fejlesztésében is részt veszünk: a helyi bortúrák egyik állomása lettünk, ami egyrész megtisztelő (mert a szervezők véleménye szerint nem járatjuk le a falut) másrészt ígéretes, mert az összetett programokban hiszek, nem az ún. "locsolásban". 



A kereskedelem fejlesztésének másik iránya az internet. Terveink szerint a hozzánk látogató túristák a neten át tudják biztosítani maguknak az utánpótlást. Ebből a szempontból az idei járvány pozitv hatást hozott: világossá vált, hogy a bolti kereskedelem lényegesen gazdaságosabb alternatívája az internet. Nincsenek felesleges árrések, nincs kunyerálás a polchelyért, teljes üzleti folyamat építhető a fizetés és szállítás integrálásával. Ezen még dolgozom, egy nagyon jó integrációba léptem be, a jövő ígéretesnek tűnik. Nem tartok viszont on-line kóstolókat, mert az élmény jelentős része elvész. Láttam ilyen kóstolót, ahol a borász azokat a történeteket mesélte, amelyek a pincéjében a 4. pohár bor után nagyon ülhetnek (hogyan csajozott a nagyapja) de ez józanul csak szekunder szégyent keltette bennem. Tavalyi célkitűzés a honlap: el is készítettem, szerintem vállalható lett.

 

A több lábon állás egyik lehetőségeként szőlőt is értékesítünk. Itt szépen alakul a vevőköröm, ultrakorrekt volt a fizetés terén mindenki. Örömmel tölt el, amikor látom, hogy egy tőlem vett szőlőből készült bor 20 EUR árban van a polcon - talán nem baromság minőséget termelni. A jövő évre a nagy tanulság, hogy a szüretet jobban meg kell szervezni. Igyekeztem mindenkit jó minőséggel kiszolgálni, de csak annyit szabad egy napra bevállalni, amennyinek a leválogatása biztosan megoldható. Az estébe hajló szüreteket a jövőben el fogom kerülni. Aki meghatározott időben akarja szedni a szőlőt, annak - felügyelet mellett - lehetőség lesz "szedd magad" keretében szüretelni. Idén is volt ilyen, állati jól szórakoztam, roppant kedves embereket ismertem meg. A tavasz hiánya és az esős október az idei furmint és muskotály késői szüretet sajnos tönkretette - de hála János valahányadik paradigmájának ("édes bort akkor kell csinálni, amikor lehet, nem amikor kell") tavalyról még van Esti mese. A korai furmint viszont kiugró lelkesedéssel töltötte el a felvásárlót - én meg őszintén örültem ennek, ha tehetem, ezt az irányt bővíteni fogom. 

 

Ugyancsak a több lábon állás jegyében készítettünk idén verjust, az egyik olyan szőlőből, amit én művelek. A termés gazdájának étterme van, és a nyomott nyári forgalomban is simán eladták az összes zöld lét szörpnek. A rám eső részt egy másik étteremnek adtam el, ott is sikeres volt ez a termék. Azt hiszem, hogy minden évben nem lesz lehetőség verjus készítésére, elsősorban a permetezés miatt, így ezt egyszeri, aligha megismételhető sikernek tekintem. A termékportfólió többfelé bővíthető. Egyrészt a must a saját gyerekeknél sláger, így valószínű, hogy más is adna pénzt érte. Gyakorlatilag egyetlen fürt csemege szőlőt sem értékesítek - ezt még én sem értem, miért van így. Előttünk áll a habzóbor, a pezsgő készítése (szaturátort vettünk már). 

 

Már írtam erről korábban, hogy a tavalyi borok bitang jól sikerültek. Az idén végre megtaláltuk (újra rátaláltunk) a vadfekete és az öregszemű sárfehér technológiájára (és bár egyelőre nagyon rendezetlen, de úgy gondolom a juhfark is pazar lesz) - már csak a góhért kell helyre passzítani, és minden téren büszke leszek a borainkra. Örvendetesen bővül a választék: egy kezemen már nem tudom megszámolni, hány féle bort tudok mutatni a betérőknek. Helyes árazással egyik miatt sem kell szégyenkeznem.

 

Idén is telepítettem egy (tavasz) + két (ősz) vágó új szőlőt, ezúttal mindennemű támogatás nélkül, mert hiába járatja mindeki a száját, hogy mennyire fontos lenne a balatoni táj arculatát megőrizni, mert az első osztályú termőhelyeken szőlőt termeszteni - mint minden ez is az üres fecsegés szintjén marad. (Minden területem kisebb egyenként, mint 2000 négyzetméter, így kipottyantam a támogatási lehetőségből.) Sokadszorra: ha nincs vidék stratégia, azt nem lehet lebontani ágazati stratégiára, és nem lesznek belőle épeszű cselekvési tervek. Cselekvési tervek nélkül (támogassuk a szőlőtelepítést a történelmi szőlőhegyeken) a pénztárcám szab határt a terveknek. Annyira nem gáz (de, az!), mert lassan elérem azt a birtokméretet, aminél nem kell több.

 

Olvasgassátok a blogot, a Facebookon az Aranysörte híreit, és gyertek kóstolni! Boldog Új Évet!

2020.12.30. 08:30

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr7716324696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kunzoo 2021.01.04. 18:27:49

Sok sikert és BÚÉK! Remélem tavasszal eljutok a borászatodba, venni ezt azt.

Facebook

Utolsó kommentek

  • RAMBO: @kunzoo: Nem minden szőlő pektines, de a muskotály néha, a furmint meg mindig igen. Mitől? Nem tud... (2021.11.21. 15:00) Mustalj derítés (pektin)
  • kunzoo: Üdv! Egy dolog nem világos számomra. Használsz pektinbontót. Miért annyira pektines a must? Furmit... (2021.11.18. 19:02) Mustalj derítés (pektin)
  • csite: @RAMBO: úgy legyen! Mondjuk ellentmond a fizikának, hogy ha egy anyagból elveszek, akkor az ugyano... (2021.11.18. 09:11) Mustalj derítés (pektin)
  • RAMBO: @csite: A must kóstolgatása után bátran állítom: semmilyen "kilúgozódást", "kiüresedést" nem érezt... (2021.11.18. 08:38) Mustalj derítés (pektin)
  • csite: Ez nem egyenes út a "kiherélt" bor felé? A Cellulóz, perlit csak a rosszat veszi ki a mustból? (2021.11.18. 08:33) Mustalj derítés (pektin)
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása