Szőlőművelés

Szóbeszéd marketing

A szőlészetről már egészen sokat írtam ezen a blogon, és az elmúlt tizenöt évben ki is alakult egy olyan technológia, amivel megbízhatóan csúcsminőségű szőlőt tudok termelni. Sőt, Fogl János csatlakozásával ebből az alapanyagból egészen kiemelkedően jó borok készülnek. Most pedig eljutottam oda, ahová már vagy tíz éve szerettem volna: idén van kereskedelmi forgalomba kerülő borom. Új feladatok előtt állok: el kell adni ezt a bort, hiszen ez már nem hobbiborászat, hanem valódi gazdaság.

Az interneten sok borásszal beszélgetünk, és jól láthatók a szőlészeti-borászati ágazat problémái: a szőlőtermelők a tömegtermelésre álltak rá, mert így tudnak a jelenlegi felvásárlási árak mellett szőlőt eladni, a felvásárló borászatok pedig partnerek ebben, mert sokezer liter bor előállítása fajlagosan sokkal olcsóbb, mint kis tételben dolgozni. A bor egy értékválasztás, és én úgy döntöttem, hogy a mennyiségi alkoholisták kiszolgálásával nem foglalkozom.

Anno igen jó arcok végeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (biztosan most is így van), így a volt évfolyamtársak (barátságból) rengeteget segítenek nekem. Elsőként Kriszta, aki marketinggel foglalkozik mióta elvégeztük az egyetemet, és ő segített megtervezni a honlapomat (ami eskü mindjárt élesbe megy) és segít olyan tanácsokkal, amelyeknek hasznát tudom venni. Zoli bormarketinggel foglalkozik, és vele is sokat beszélgettem a bor értékesítéséről, és meglátogattuk Szabolcsot is ugyanebben a témában. A velük való beszélgetésekből kirajzolódott, hogy hogyan kell nekilátnom a bor értékesítésének megszervezéséhez. Hogy melyiküktől hallottam először a "Word of mouth marketing - WOM" (Szóbeszéd marketing) kifejezést, azt meg nem tudnám mondani, de egybehangzóan azt mondták, hogy ez lehet az én utam. Picit utána olvastam - szerintem igazuk van.

A szóbeszéd marketing lényeges pontjait megpróbáltam a saját helyzetemre lefordítani:

• A boromról a leendő vevőim olyan emberektől kapjanak információt, akikben megbíznak, és akik - azon túl, hogy jót akarnak a barátaiknak, családtagjaiknak, ismerőseiknek - nem érdekeltek a termék forgalmazásában.

• Tapasztalatszerzési lehetőséget kell biztosítanom a leendő vevőknek, de nem csak úgy, hogy eljönnek hozzám kóstolni a barátaik invitálására, hanem úgy is, hogy megkérem az ismerőseimet, hogy akkor bontsák meg a boromat, amikor borkedvelő bendégeik vannak. Igen, azokat a barátokat, kollégákat, rokonokat, akik kifizették a bor árát.

• A szóbeszéd csak akkor terjed a szándékainknak megfelelően, ha a termék kiváló. Ez magában foglalja az igényes csomagolást, és természetesen a tiszta, palackálló, különlegesen finom bort. Eleinte még megsértődtem, ha egyik vagy másik borom nem ízlett valakinek. Most, hogy egyszerre háromféle borral tudunk megkínálni egy betérőt, megértettem, hogy van akinek az egyik tetszik, van aki a másikért van oda, de olyan emberrel még nem találkoztam, akinek egyik sem ízlett. Ha jönne ilyen ember, akkor is sokkal inkább lennék kíváncsi arra, hogy miért nem tetszik neki a borom - hiszen ebből a tapasztalatból tudnék tanulni.

• A boraimról izgalmas és érdekes részletek álljanak rendelkezésre. Ez tűnik a legkönnyebbnek, mert az elmúlt 15 évben annyi minden történt, hogy arról hosszasan lehet érdekesen beszélni - ráadásul olvasni is, ha valakit érdekelnek a műhelytitkok.

• A továbbított üzenetnek egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. Kicsiny pincénk üzenete szerencsére ilyen: kiváló kézműves alapanyagból lehet jó bort készíteni (mert a minőség 90%-ban a tőkén dől el).

• Számomra evidencia, hogy azokat az embereket, akik az ügyfeleink lesznek, meg kell becsülni. Nem fogom elfelejteni, amikor id. Figula Mihály, akkor már menőnek számító borász megvárt engem a pincéjében, hogy tudjak tőle venni pár üveg bort. Igyekszem én is ugyanígy megbecsülni azt, aki eljön hozzám. 

És van még egy pont, amelyik egyik leírásban sem szerepelt, de nagyon fontosnak tartom:

• Egy borvidék, egy falu akkor lehet sikeres, ha a borászok összedolgoznak. Ezért mindenkinek ajánlom János borait, sőt, át is viszem az ügyfeleimet hozzá, hogy kóstoljanak nála is. Sőt, a kóstolósoromba beillesztettem Krisztián olaszrizlingjét is.

Nem tudom, sikeres lesz-e a borászatom így, de az előjelek bíztatóak. Meglepően sok ember jött vissza hozzám borért, meglepően sokan rendeltek kartonszámra a kezdetben óvatosan, egyesével megkóstolt borokból. És ami igazán meglepett: vannak olyan kollégák/barátok/volt kollégák, akik kedvenc borkereskedőiknek ajánlották a boromat, és az ajánlások hatására egyre több helyen lehet tőlünk vásárolni. Olyan emberek, akikkel 10 éve nem is találkoztam, rám írtak a Facebookon, és önzetlenül, de főként kéretlenül tettek szívességet. Szóval lehet, hogy tényleg működik a szóbeszéd marketing.