Ez az idei év a tavalyihoz hasonlóan elég sűrű volt eddig (ha jól számolom két olyan hétvégém volt, amit nem a szőlőben töltöttem), így ennek feloldására szerveztünk egy hat napos családi nyaralást a horvát tengerpartra, biztonságos távolságban az információbiztonság irányítási rendszerektől és a szőlőmtől. Utunk első állomása Zadarban volt. Amikor a főbérlő átvette a papírjainkat, ajándékba adott egy üveg merlot is - a saját termésükből. Beszédbe elegyedtünk, és kiderült, hogy 41 hektáron termelnek olivát és a 9 hektáron szőlőt egy biogazdaságban. Én is elmondtam, hogy mi is szőlészkedünk, szintén biogazdálkodunk, mire a gazdaasszony meghívott a birtokra. Az ültetvény háromnegyed órányi autóútra volt Zadartól, a semmi közepén egyszer csak elénk tárult egy fantasztikusan rendezett olivaliget, mértani pontossággal ültetett fákkal.
 |
| Olajfaliget |
Ami azonban elképesztő volt: az ültetvény "talaja". Igazság szerint az ültetvénynek egyáltalán nincs talaja: egy kőtörő géppel öklömnyi darabokra törik a mészkősziklákat, és ezt a kőtörmeléket egyengetik simára. Ültetéskor minden tőke kapott 1 kg földet, hogy el tudjon indulni a gyökersedés, azóta az altalajt alkotó tömör sziklában kapaszkodnak a gyökerei. Ezt a réteget vörösre festette a vas, ami kellemes adalék a bor ízvilágához.
 |
| Talajszelvény. Tömör mészkő. |
Az éghajlat olyan, hogy júliustól-augusztusig egyáltalán nem esik az eső, így a bigazdálkodás kihívásai nem a gombafertőzésből erednek, sőt az ültetvényt öntözni kell. Védekezni csak rovarkártevők ellen védekeznek, ugyanolyan színcsapdával, amit mi is használtunk a cseresznyefánkon. Mind az olivafákat, mind a szőlőt csepegtető öntözéssel öntözik - már akkor ha éppen van vízkivételi engedélyük, ugyanis a szomszédos településekkel megegyező víztartalékot használnak, és első természetesen a lakossági vízellátás. A csapadékvizet nagy felszíni tárolóban is elraktározzák. Növényvédelmi költség tehát minimális, a talajmunka szintén, ugyanis az elszáradt szákóci gyomtakarót egész egyszerűen lezúzzák.
 |
| Olajfa termése |
A gazdaság bejárása után megnéztük a bor- és olajfeldolgozó üzemet: egy modern, szép, tiszta élelmiszeripari üzemet láthattunk, sok krómacéllal - egy igazi látvány borásztot kell elképzelni, ahol egy üvegfal választja el a borkóstoló és a feldolgozó helyiséget. Érdekesség, hogy a bor és az olaj más-más tárolási hőmérsékletet igényel, ezért ezt a két helyiséget üvegfallal választják el, és külön hűtik-fűtik őket. A borászati szolgáltatásuk kiemelkedő: az ügyfeleik által megvásárolt bort kívánság szerint az ügyfél fahordójában érlelik tovább. Az olaj esetén díj ellenében bérfeldolgozást is vállalnak: kimelegítik az ügyfeleik által beszállított olajbogyót. A vevőik kérésére a saját olajfáik terméséből kimelegített olajat a kívánt arányban keverve szállítják le az éttermeknek (ilyen lesz a mezőgazdaság 4.0?).
 |
| Szőlő. Ilyen talajt eddig még csak a tévében láttam. |
A marketing stratégiájuk egyszerű: magas minőséget céloznak meg, versenyekre viszik a borukat, ahol "többnyire nyerni szoktak". Nem fizetnek újságíróknak csak az eredményeikkel kapcsolatos hiradásokkal kerülnek be a sajtóba. Ezen kívül helyben is kóstoltatnak, de esküvőkre és egyéb rendezvényekre is adnak el bort a környékbelieknek. Ezt nem is csodálom egyébként, mert igazán nagyon finom volt az a merlot, amit ajándékba kaptunk. Kóstoltunk még zirfandelt (ami ott vörösbort adott) és egészen különleges illat és ízvilága volt - semmihez nem tudom hasonlítani. A borok az általam kedvelt testes, sűrű, íz- és illatgazdag iskolát képviselik.
 |
| Rövidcsapos metszés |
Mind az odafelé vezető úton, mind visszafelé sokat beszélgettem a gazdaasszonnyal, és bár jópárszáz kilométer távolságra vagyunk egymástól, és a nemzeteink kultúrája is nagyon más - nagyon sok hasonlóságot véltem felefedezni a két birtok kialakításában. Láttam képeket a telepítést megelőző állapotról, és láttam a jelelegi állapotot - azonnal eszembe jutottak azok az emlékek, amikor nyakig érő csipkebokorban kerestem a bazaltömlés nyomait a földemen. Beszélgettünk arról, hogy fárasztó, de rendkívül izgalmas élmény egy birtok megteremtése, és egyetérettünk abban, hogy nem magunknak, hanem a gyerekeinknek építjük a gazdaságot. A problémáink részben hasonlóak: munkaerőhiány, birtokkoncentráció nehézségei, korrupt kormányzat - de ezek sem akadályozhatnak meg abban, hogy megvalósítsuk a terveinket. Akarat, munka, kitartás: így fogalmazta meg azt, ami egy birtok építéséhez kell - és ezzel csak egyet lehet érteni.
 |
| A gazdaasszony az általuk készített olivaolajokkal |
Bár nem volt tervbe véve, úgy érzem, sokat tanultam a látogatásból. Hamarosan nekünk is hasonló problémáink lesznek a vízzel, mint amilyennel most Horvátországban szembesülnek. Lehet, hogy nekünk is víztározót kell építeni, esetleg csepegtető öntözést tervezni. Érdekes elgondolás az ügyfelek igényire tökéletesen rászabott bor érlelés, esetleg küvé készítés. És megerősítést is kaptam. Az utóbbi időben elég sok kellemetlen élményem volt: több ismerősöm is belefáradt, beleunt a szőlészkedésbe, vagy beletörődött a gazdasági kilátástalanságba. Láttam egy példát, ahol irtózatos erőket mozgósítottak a gazdaság felépítéséhez - és sikerre vitték, csúcsminőségű termékkel.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
