Igazi, gyönyörű téli nap volt a mai: nulla fok körüli hőmérséklettel, ragyogó napsütéssel, hóval, száraz utakkal - kívánni sem lehet jobbat - az ilyen időt a jóisten kellemes matatásra teremtette a borospince körül. Annál is inkább, mert megfogadtam, hogy idén jobban odafigyelek a borászkodásra. Sokkal gyakrabban ellenőrzöm a kénszintet, és minden tartálygumit gyakrabban cserélek - nel lesz többé olyan, hogy leereszt a gumi, és egy vagy több hétig áll a bor úgy, hogy érintkezhet a levegővel. Már csak a fejtések gyakoriságán kellene változtatni, de az borzasztó nehéz, mert a pincémnél nincs folyóvíz, még hideg sem, nemhogy meleg. Mi ballonokban szállítjuk a forró vizet hordómosásához, de az ilyen hideg januárban nem nagy buli, pláne úgy, hogy a kocsival fel sem tudok menni a pincéig.
Tehát kénszint ellenőrzés. Már a gimnáziumban is legendásan rossz titráló voltam a kémia fakultáción, és ennek a képességnek a teljes hiányát csak még élesebbre csiszoltam az egyetemen. A legnagyobb problémát az átcsapási szín megállapítása jelenti: nekem a piros és a halványlila között nincsenek árnyalatok. Mutatom:
Átcsapás előtt és után |
Szóval ha jól állapítottam meg, akkor kb. 30 mg/l ként tartamaz a kastélyos. Vagy kétszerannyit. Esetleg feleannyit. Már rég vennem kellett volna egy olyan eszközt, ami digitálisan megméri a kénszintet - de roppant drága, így egyelőre nem költöttem rá, pedig pont a hozzám hasonló figuráknak találták ki.
Most csak a sárfehéret fejtettem le, ami valami elképesztő illatú volt. Ez volt az a szőlő, amit november elejéig fennt hagytunk, a javát megették a madarak, de ami lett - mit ne mondjak, stimmel, hogy ez volt az illatadó a kis küvében. Összesen 20 liter bor lett belőle.
Sárfehér söprő és a tiszta bor |
A juhfark fele annyira se annyira tiszta, mint a sárfehér, pedig jó egy hónappal korábban lett szüretelve. Némi illata van, és finom íze. Tudja hozni azt, amit a jó juhfarkok, azaz nem vad savanyú, hanem telt, jó íze van. A furmintnak semmi illata, de tényleg semmi, ellenben igen jó zamata van. A góhér szép, korai-illatos fajta, idén is sikerült. A kastélyos ezen a héten málnaillatban pompázott, mit ne mondjak, baromi jól állt neki. Csináltam pár szép képet, a facebook oldalon lehet megnézni őket.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.