Talajművelés technológiája - Alapok

Mielőtt rátérünk a talajművelés gépeire, célszerűnek tűnik végiggondolni, hogy milyen műveletet miért csinálunk a földdel. A talajművelés célja, hogy a szőlő gyökérzetének kedvező körülményeket teremtsünk. Mivel a szőlő gyökérzetének 80-90%-a a talaj felső 60 centiméterében helyezkedik el, ezért ennek a rétegnek a tápanyagellátásáról kell gondoskodnunk. 

 

Kép forrása: vitaflora.hu

 

A szőlő akkor érzi jól magát (és akkor áll ellen a betegségeknek), ha megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyaghoz jut. Ha bármelyik tápanyagból hiányt szenved, akkor hiánybetegségek léphetnek fel - ami az egész növény növekedését korlátozza. Ez a Liebig minimum-elv, amely a növény tápanyag igényét egy hordóval ábrázolja, amelynek minden dongája egy-egy elem. Ahogyan a hordóba csak addig tudunk vizet tölteni, ameddig a legalacsonyabb dongája ér, úgy a növény csak addig tud egészségesen fejlődni, ameddig minden tápanyag a rendelkezésére áll. Ezen a ponton gondoljuk végig, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a N-P-K műtrágyázás bűvöletében él. Nyilvánvaló, hogy ha csak ezeket az elemeket pótoljuk, akkor a növény nem tud egészségesen fejlődni - ezért úsznak a nagyüzemi gazdaságban termelt növények a permetlében - és ezért csökken a tápanyagtartalmuk évről-évre. Természetesen a tápanyag-igényt pótolni lehet lombtrágyákkal, azonban ezek sem teljeskörűen tartalmaznak minden szükséges elemet. Az egyetlen járható út a szőlő termőterületét olyan növényekkel bevetni, amelyek nitrogéngyűjtő képességük vagy bomlástermékeik révén pótolni képesek a szőlő termése által a területről elvitt tápanyagmennyiséget. 

 

A talaj többféle szemcsenagyságú rétegből áll, amelyben egyaránt vannak kőzetdarabkák (kövek, homok, vályog) és szerves részek (korhadó növényi anyagok). Ha a talaj porózus, akkor a szaprofiták és gombák hozzáférnek a növénydarabkákhoz, és humusszá alakítják azt. A lebontók jelentős részének oxigénre van szüksége az élethez - de vannak közöttük anaerob szervezetek is. Könnyű belátni, hogy ha a talaj tömörödött, akkor kiszorul belőle az oxigén, a talajlakó állatok pedig nem tudnak olyan könnyen zsezsegni, mint a laza földben. Ha jól választjuk meg a talajtakaró növényzetet, akkor el tudjuk azt érni, hogy annak gyökerei 30-40 cm mélyen átjárják a talajt - ami egyben garancia a vidám talajéletre. 

 

A tápanyag és oxigén ellátottságon kívül szükség van még vízre, amelynek nyáron a megtartásáról, télen a befogadásáról kell gondoskodnunk. A földre jutó víz hajszálcsöveket (kapillárisokat) hoz létre a talajban. Aki figyelt általános iskolában fizika órán, az tudja, hogy a hajszálcsövekben felkapaszkodik a víz, éppen úgy, ahogyan a vízbe mártott papírzsebkendő is "felszívja a vizet". Nyári időszakban ez a kapilláris hatás a felszínre szívja a vizet, ahonnan a napsütés elpárologtatja azt (főleg, ha szeles az idő). Ezt különösen akkor jelentkezik, ha a talajtakaró növényzetet a forróságban lekaszáljuk - ezt hívják a gazdászok "tarlóbetegségnek". Nyáron jellemző a növényzet kisülése a július közepétől augusztus közepéig tartó időszakban (majd meglátjuk, hogy ez a globális felmelegedés hatására hogyan változik). Tehát vagy meg kell tartani a szénát a földön, s így megakadályozni, hogy a talajfelszínt érje a napsütés és fújja a szél (pl. a növényzet letörésével) vagy a kapillárisokat talajműveléssel el kell roncsolni. Esős nyáron a takarónövényzet többszöri kaszálásával tudjuk elérni annak folyamatos növekedését, ami így több vizet vesz ki a talajból - azaz a normál állapothoz tudjuk közelíteni a talaj vízháztartását.

 

A sorok között tehát növényzetet tartunk, hogy a szőlő gyökerei vidám társaságban legyenek. A szőlőnövény alatt azonban feketén tartjuk a földet, aminek több oka is van. A magas gaz párát tart, ami segíti a gombabetegségek terjedését - amit nem szeretnénk - , valamint a területnek ezen a részén a szőlőnek nem hagyunk víz-konkurrens gyökérzetet, így az ide érkező csapadék kizárólag a szőlőnek jut. 

 

Télen lehetővé kell tennünk, hogy a talaj a csapadékot a lehető legjobban befogadja - azaz a talajt meg kell nyitnunk. Ha a szőlőben nem járnak gépek, a talaj tömörödése akkor is bekövetkezik - gondoljunk csak arra, hogy az ősgyepek feltörése mekkora erőfeszítést igényel. A földműveléskor az eketalp-betegség kialakulását meg kell akadályoznunk. Mit is jelent ez? Ha minden évben pl. 25 centi mélyen szántjuk/tárcsázzuk meg a földet, akkor a művelési mélység alatti néhány centiméteres vastagságban az eke/tárcsa összetömöríti, felkeni a földet. Ez a pár centis réteg olyan tömör tud lenni, hogy ezen sem a csapadékvíz, sem a növényzet gyökerei nem egykönnyen törnek át. Ezért a talajművelési technológiát úgy kell összeállítani, hogy szerepeljen benne olyan eszköz is (pl. késes kultivátor, grubber) ami ezt az eketalpat felszaggatja, szétroncsolja. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lennünk, hogy a talajmunka a szőlő gyökérzetét is sérti, így a felső 30 centiméter művelésénél mélyebben nem célszerű dolgoznunk.

 

Mielőtt rátérnénk a technológiára, még pár szót érdemes ejteni arról, hogy mit NE csináljunk a szőlő talajával.

 

  • Mindenekelőtt ebrudaljuk ki a nehéz gépeket onnan - a fennt leírtakból világosan következik, hogy a talaj tömörödését szeretnénk elkerülni -, ami nem megy úgy, ha monstrumok közlekednek a szőlőben. Egy pillanatra gondoljunk azokra az időkre, amikor lóval szántották (dörgicseiül: fogatolták) a szőlőt! Egy ló - egy ekefej, 30 cm mélyen. Ha három ekefejet szeretnénk vontatni, el tudjuk képzelni, hogy ahoz nem elég egy 50 lóerős traktor?
  • A dögnehéz gépek által tömörített talaj fellazításához 60 centi mélyen dolgozó altalajlazítókat használnak. Emlékszünk arra, hogy hol található a szőlő gyökerének zöme? Ugye nem akarjuk évente-kétévente szétbarmolni a gyökérzónát? A humuszosodás a talaj 30-40 centiméteres rétegeiben zajlik, ez alatt ez a folyamat elhanyagolható. Az altalajlazítózással pont a legaktívabb gyökérzónát tesszük tönkre!
  • Műtrágyát ne használjunk. Nincs komplex műtrágya (csak bizonyos elemeket tartalmaz), másrészt savanyítja a talajt. A művelésünk célja a teljes értékű tápanyagok feltáródásának biztosítása, amihez komposzt kijuttatásával járulhatunk hozzá.
  • Csak mechanikai gyomirtásról lehet szó, a gyomirtó a szaprofitákat is elpusztítja, így a talajunk halott lesz. A magam részéről a gyomirtó szereket kivonnám a forgalomból, annyira gyűlölöm őket. 

 

A fennt leírtakat összefoglalva íme egy lehetséges technológia a talajművelésre:

 

 

A következő postban ehhez a technológiához keresünk eszközöket. 

2016.01.10. 17:04
Címkék: talajművelés

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr108256236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

juhostt 2016.01.10. 17:23:57

Az eketalp betegség csökkenthető, ha az eke végén elhelyezel rugós kapát, grúbert stb. Ez nem is jelent olyan nagy melót, csak egy 1-2 késes eszközt kell az eke után applikálni. Persze nem azt mondom h ez elég, mivel a gép egyik kereke a barázdában fog menni, de még akkor is megvágja a simára húzott földet.
De ha olyan az eke, akkor az első kormánylemez elé is lehet tenni a kést, bár ez macerás és nem is biztos hogy elfér a gép és az eke közt, de ezzel már a kerék sem tapossa le azt amit vágott a kés, erre már boríthatja a földet az eke. (Gyárilag ilyet még nem láttam)

kunzoo 2016.01.10. 22:06:34

Egy lóval a büdös életben nem szántasz harminc centi mélyen. Talán a futóhomokon.

Mit értesz soraljak tárcsázásán? Valamiféle soraljművelő cserélhető elemekkel? Mert láttam hogy van soralj kultivátorozás is.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.01.11. 06:38:24

@kunzoo: Igen, bontótárcsa van a soraljművelőn.

vilag 2016.01.13. 07:53:15

@RAMBO: Hogy egy szóvirággal éljek, felénk nem nagyon kultiválják ha szüret előtt tárcsázod fel a sorközt, mert szüretben elég fárasztó a frissen tárcsázott földön közlekednie a szüretelőknek.

A gyomirtót mi is utáljuk, ezért is vettük meg a korábban említett Agrofer Grande soraljművelőt.
A fent leírtakkal kapcsolatban megfogalmazódott bennem egy kérdés:
Írtad, hogy a soraljt kívánjuk feketén tartani, többek között a párásodás elkerülése érdekében.
Te milyen széles sávban gondoltam feketén tartani a földet a sor alatt?

Mert ha mondjuk ez a sáv 30 cm, nekem sehogyan sem fér a fejembe, hogy abban a 30 cm-es "oszlopban" hogyan nem lesz pára mikor a mellette mindkét oldalról mondjuk 2,5-2,5 m párás növényzet fogja közre.
Vajon meddig terjed a párás rész "hatósugara"?

Friss telepítésnél is a növénytakaróval borított sorközt ajánlanád vagy csak mondjuk 4 éves korától?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.01.13. 13:29:09

@vilag: Ha július közepén megtárcsázod a földet, az szüretre kellően tömör lesz.

A soraljművelés mindkét oldalról 30-40 cm széles sávot jelent, ami 250-es sortávnál kb. 180 cm-es fűtakaró, és mondjuk 70 cm-es fekete sáv a tőkék alatt.

A sorok közötti párát nem lehet elkerülni, ez igaz, viszont a tőkék alatt a 30-40 cm magasra növő gazról a pára felszállása az 1 m magasan lévő fürtökre, mint a fertőzésnek legkitettebb növényi részre - na ez kivédhető. Ráadásul a nyitott talaj gyorsabban el is issza az esőt, mint a növényzettel borított. A soralján a gazt letörni nem lehet, így a talajtakarás itt nem jöhet szóba.

Genom66 2016.01.13. 16:05:30

Alapvetően jónak tartom ezt az írást, de héhány dolgot nem értek, ill. nem értek vele egyet.
"Természetesen a tápanyag-igényt pótolni lehet lombtrágyákkal, azonban ezek sem teljeskörűen tartalmaznak minden szükséges elemet." - Szerintem kevés az olyan élettanilag fontos mikroelem, amit így ne lehetne pótolni. Elég sok féle készítmény van. A levélen keresztüli felszívódás amúgy meg biztosabb, mint gyökéren keresztül. A talajban azért sok minden le tud kötődni.
"Az egyetlen járható út a szőlő termőterületét olyan növényekkel bevetni, amelyek nitrogéngyűjtő képességük vagy bomlástermékeik révén pótolni képesek a szőlő termése által a területről elvitt tápanyagmennyiséget." - A N-t értem, de a többi mikro- és makro tápanyagnál az oda vetett növény hogyan "csinál" belőle többet? Csak ugyan abból a talajból tudja ő is kivenni, mint a szőlő. Az persze lehetséges, hogy egyes növények könnyebben fel tudják tárni a talaj egyes fel nem vehető formában lekötött tápelemeit, amihez később a szőlő már hozzá tud könnyebben férni.
"Ha jól választjuk meg a talajtakaró növényzetet, akkor el tudjuk azt érni, hogy annak gyökerei 30-40 cm mélyen átjárják a talajt" ez talajélet szempontjából valóban jó lehet, viszont a vízkonkurrencia miatt a sekélyebben gyökerezőket szokták ajánlani aszályosabb vidékeken (sajnos mifelénk egyre inkább ez lesz a jellemző). Azért erről a talajtakarásos szőlőtermesztésről érdemes lehet kicsit utána olvasni (bő szakirodalma van), mert elég sok tényezős a dolog (ebből volt a diplomamunkám).
A talajok kapillaritása valóban lényeges, de a különböző talajok elég különböző mértékben hajlamosak erre. Érdemes lehet talajvizsgálattal párhuzamosan ezt is megnézetni, hogy mennyi is a vizemelőképessége, lehet hogy nem is annyira sok vagy fordítva.
Véleményem szerint az ősgyepek feltörése az "összekapaszkodott" gyökérzete miatt nehéz nem a tömörödöttsége miatt. (Távoli)emlékeim szeront a hágorítatlan ősgyep a talaj termékenységének igen jó tesz.
"Műtrágyát ne használjunk. Nincs komplex műtrágya (csak bizonyos elemeket tartalmaz), másrészt savanyítja a talajt." Szerintem vannak mikroelem tartalmú műtrágyák is, már a '80-as években is volt egy-két készítmény. Ettől még persze a műtrágyákat nem szükséges használni. Istállótrágya szokta érdemi mennyiségben tartalmazni őket, gondolom komposzt is. Én a magam részéről fahamut szoktam kijuttatni, aminek kell hogy legyen érdemi mikroelem tartalma, nem csak kálium. Az hogy a műtrágya savanyítja a talajt, ez az ammónium-nitrátra maximálisan igaz, de hogy mindegyikre, azt azért kétlem.
"gyomirtó a szaprofitákat is elpusztítja, így a talajunk halott lesz." A Gramoxone-ra főleg a talaj felszínén ez bőven igaz lehetett (régen kivonták már), de biztosan mindegyikre? Annyira különböző, alapjaiban eltérő hatásmechanizmusú gyomírtók vannak, hogy azért ezt kissé túlzónak, valószinűtlennek tartom. Főleg hogy vannak ma már növény-faj specifikus készítmények is. Távol álljon amúgy tőlem a gyomírtók népszerűsítése (tőlem is bezárhatnának a gyomító gyártók...) de szerintem a kép egy kicsit árnyaltabb ennél.
Viszont kérdezném: a fungicideknek nincsen ilyen a talajéletre gyakorolt kedvezőtlen hatása? Mert azért ezek is elég széles spekrummal bírnak gyakran. A talajélet negatív vonatkozásaival mindig csak a gyomírtókat marasztaljuk el, de szerintem a gomba ölők (felszívódó és nem felszívódó egyaránt) sem feltétlen sokkal jámborabbak. Nehéz elhinni, hogy csak a kórokozóinknak tegyenek be.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.01.13. 19:13:51

@Genom66: Szia! Köszönöm a hozzászólásodat! Megpróbálok sorban válaszolni.

1. lombtrágyák: igen, mikorelemig egyesével (kombináltan) pótolhatók. Én is használom, ha kell. De nem erre szerettem irányítani a figyelmet, hanem arra, hogy LEHETŐSÉG SZERINT a teljes értékű talajból vegye fel a növény, ami kell neki.
2. tápanyag visszapótlás: a kálium-foszfor igényt a száraz növényi részek beforgatásával bőven pótolni lehet az első 15 évben. A lényeg: ne hordjuk el a nyesedéket.
3. Talajtakarás. Igazad van, ez NEM egy tudományos értékű blog. Tudatos döntés volt, KÖZÉRTHETŐ, NÉPSZERŰSÍTŐ SZAKIRODALMAT szeretnék írni. Így aztán közérthető, egyszerű üzeneteket kell küldenem. A talajtakarásban két fontos tényezőt kell szem előtt tartani (dirván) hogy lehetőleg NE fűféle legyen bojtos gyökérzettel, és a hazai viszonyokra adoptálva a fekete/fedett talaj aránya durvány 1:1-hez legyen soronként (vízkonkurrencia megelőzése). Ezt így lehet egyszerűen kommunikálni. Persze, hogy olvastam a vonatkozó szakirodalmat: ezt próbálom szintetizálni kb. másfél oldalban - és nyilván nem egy szakdolgozat színvonalán.
4. ősgyep: nem, az eső tömöríti, és az, hogy a rágást/taposást egy növény tolerálja, a fűféle, ezért túlnyomórészt sekély gyökérzetű az ősgyep, ellenben roppant módon tömörödött - épp a vályog méretű szemcsék összetapadása miatt és azért, mert hiányzik a mély rétegekből a gyökérzet.
5. talaj kapilláris hatása: megintcsak igazad van, de ha átlagot közelítek, akkor sem a homoktalaj pergése, sem az agyagtalajok kétcentis repedései nem kerülnek szóba.
6. műtrágya: a Corvinuson is oktatott szőlészeti tankönyv szerint a szőlő tápanyagigényének 150%-át kell visszapótolni ÉVENTE. Ez egy ellenpont, én meg a másik ellenpont vagyok: próbálom megértetni, hogy a műtrágya rossz dolog. Mert nincs talajszerkezetjavító hatása, mert az összes N tartalmú trágya savanyít, mert PK tartamú műtrágya nem kell, stb. A jellemző a három komponensű (NPK) műtrágya, nem a komplex trágyák - ez szerintem nem is jellemző erre az országra. Ez a post nem is igazán a talajerő-visszapótlásról szól, hanem a földmunkákról.
7. kiszóródás: igen, ahogy korábban a permetezős cikknél írtam, a kummulálódó nehézfémek legalább annyira gyilkolják a szőlő talaját, mint a gyomirtók. Ezért abban a bejegyzésben pl. kikeltem a gépi lemosó permetezés ellen. A permetezés technológiájánál egyébként a cseppeknek elekrtosztatikus töltés adó gépet fogok javasolni, éppen a kontamináció csökkentése végett.
8. gyomirtók: szerintem teljesen mindegy a hatásmechanizmus, a dolog lényege a növény megmérgezése. Akár a C4 fotoszintézis blokkolásával, akár másmilyen szikkasztási technológiávak, a teljes növényt megmérgezi a gyomirtó. Magunknak hazudunk, ha azt hisszük, hogy a szaprofita, aki megeszi a mérgezett növényt, annak semmi baja nem lesz. Ez a véleményem, jeleztem a bejegyzésben, hogy mennyire elfogult vagyok.

---

Nem szeretném, ha úgy éreznéd, hogy ellenérzésem van a hozzászólásoddal, sőt, bátorítalak arra, hogy ha bármilyen kritikai észrevételed van, azt írd meg. Hiszem, hogy a vita olvasásából is lehet tanulni, és ennek a blognak már egyre inkább az oktatás a célja, és egyre kevésbé a saját birtok felépítésének bemutatása.

kunzoo 2016.01.13. 21:36:42

@RAMBO:
A tárcsázás esetében figyelj arra hogy július közepi tárcsázás után jön egy erős gyomosodási periódus. Ezek a tarlóról kelő gyomok. Libatop, paréj, parlagfű (T4) tehát ha van egy egy kelesztő zápor akkor ezek tömegessé válnak.

A sorban jól lehet gyomot irtani vagy gyengíteni perzseléssel.

kunzoo 2016.01.13. 21:51:33

@RAMBO:

Sajnos a soraljművelés soha nem tudja a soralj egész felületét felkapálni. ha túl közel állítod akkor a tőkéket sérti esetenként ki is vágja. Ha távolabb állítod be akkor műveletlen területet hagy. Vagy kézi kapálással, damilozással egyéb munkával utána kell igazítani. A karó és a tőke közötti terület minden esetben kimarad egy idő után itt évelő gyomok is felszaporodhatnak (vadrózsa). A folyondárszulák innen indulva simán befutja a fiatal tőkét. a soraljművelő akkor dolgozik jó hatékonysággal ha nagy a tőtávolság. Minél sűrűbb annál rosszabb lesz a munkája.

vilag 2016.01.14. 08:17:03

@RAMBO:

Az utolsó kérdésemre nem válaszoltál, így felteszem újra a nagy kérdést, hátha csak elkerülte a figyelmedet.

Növénytakaróval borított sorközt hány éves kortól ajánlanád?
Friss telepítésű szőlőben érdemes lehet ezzel foglalkozni vagy inkább csak 3-4 éves kortól?

vilag 2016.01.14. 09:05:10

@kunzoo:

Erről bár még nem sok, de igen konkrét tapasztalatom van.
A vásárolt soraljművelő kipróbálásakor kb. 5 tőkét sikerült kivágni.
Hangsúlyoznám, hogy ennek legfőbb oka az volt, hogy kb. már 20 cm-es bakhát volt a sorban (előző tulaj) és a tőkék is "S" alakúak voltak a bakhátban, így a kapálógép már darálta a tőke alját amikor az érzékelő még nem érte el abban a magasságban a tőkét.
Véleményem szerint azonban egy jó (egyenes tőkéjű!) telepítésben nagyobb gond nélkül használható.

Szerintem az sem elhanyagolható szempont, hogy mondjuk 10 ha szőlő kézzel történő kapálását szinte lehetetlennek tartom több okból is:
-rengeteg idő
-rengeteg pénz
-(jó) munkaerőhiány

Még mindig azt mondom, hogy ha a tőke körül el is hagy, az vagy elhanyagolható vagy azért annak a kézzel történő körbekapálása/kapáltatása közel sem akkora idő és költségigény.

Korábban számolgattam a megtérülését a gépnek.
A kapálógép ugye egyszeri beruházás, elméletileg kevés karbantartási igénnyel. Ezzel szemben áll a bérmunkások költsége akik vagy vannak vagy nincsenek és nekik minden alkalommal fizetni kell, valamint a tempó sem elhanyagolható tényező.

Ha a 10 ha-ba beállítom őket, mikorra végeznek kezdhetik is előlről...

Konkrétan: 2015-ben az 1,2 ha friss telepítést előszörre 21 munkaóra alatt kapáltuk meg, úgy hogy még porhanyós volt a talaj, másodszorra viszont már 50 munkaóra volt, tehát átlagban 1 ha kapálása kb. 30 munkaóra.

Ezzel a konkrét kapálógéppel (próbaüzemben!) ha-ra vetítve kb. 4 óra.

/Egy sor próbaüzemből számolva, de itt még meg meg álltunk állítani megnézni, stb./

Ha kiszámolod 26 óra a különbség helyi áron számolva ez 26*550 ft=14.300,- Ft bérköltséget jelent. Nem beszélve az 500Ft/fő járulékfizetési kötelezettségről.
Tehát 143.000,- Ft/10ha/kapálás

Maradt 26 órád, hogy "utánaigazíts".

Ja és a kapálást magunknak csináltuk, nem pedig bérmunkások, mert akkor természetesen a hatékonyság fele ennyi sem lenne hacsak nem állnál ott ostorral, de akkor meg nem jönnének többet...

Tehát évi két kapálással számolva 10 ha szőlő esetében legalább 300.000,- Ft a megtakarítás.
Mivel 650.000,- Ft-ért vettük használtan, ha mind a 10 ha-t ezzel műveljük, akkor gyakorlatilag 2 év alatt megtérült a beruházás, onnantól pedig "hasznot termel".

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.01.14. 09:23:45

@vilag: Igen, elfelejtettem. Ha jó erős gyökérzettel ültetsz gödörbe, akkor a 3. évtől használhatsz sorköztakaró növényt. Hidrofúró után - ez azért erősen függ a fejlettségtől - a 4. évben vetnék a sorközbe.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.01.14. 09:28:57

@kunzoo: Na pont vadrózsával borított volt a terület, mielőtt felszántottuk - gondolom az ilyeneket tavasszal, metszéskor lehet elintézni.

Igazad van, a tarlógyomok ellen előre lehet hozni (meg lehet duplázni) a kapás kultivátorozást.

kunzoo 2016.01.14. 17:51:35

@vilag:
Igazad van de a konkrét esetben kb. fele akkora ültetvény lesz. Tehát a megtérülés egészen más. Arra céloztam hogy a művelési tervbe bele kell illeszteni valami más munkát is. Amit ajánlanék az a perzselés. Egy palack gázzal elég sokat meg lehet csinálni, nem kell elégetni elég ha megkókad onnantól elgyengül egy időre. A soraljművelő főleg ott hagy el sokat ahol oszlop van. Tőke, oszlop, tőke. Legalább egy méter minden oszlopnál. a sorok végén is kalandos.

vilag 2016.01.16. 18:42:28

Perzselésről még nem hallottam, de én csak másfél éve csöppentem ebbe az egészbe.

Mi kb. 20 ha-ra szeretnénk a birtokméretet belőni, mert számítasim szerint így a két család rosszabb évben is biztonsággal megélhetne belőle.

románc cuvée 2016.02.11. 19:25:34

Érdekes kérdés a műtrágyázás. Szerintem van haszna a szőlőben, különösen a komplex, Cl mentes granulált motyóknak (pl. Yara Cropcare). A N bejuttatásával a bacik is kapnak egy kis extra tápanyagot, P-K egy része lekötődik, de ez ugye (talajtípustól függő) reverzibilis folyamat. A lombtrágya hatása is látványos tud lenni egy strobilurinnal kombinálva. Lehet aranyáron pelletált szervestrágyát is kapni (pl. Italpollina), nincs gyommag, pajor, etc...Egy középső polcra szánt bor minőségét nem fogja elrontani egyik sem.
Valaki fentebb említette a szulákot. Ezt állományban valóban nehéz irtani, de a szőlő sarjhajtásainak perzselésével egy időben megoldható a gyengítése: Spotlight Plus, vagy fekete technológiában az Aurora...
Gyom szempontjából az árvacsalán a leghálásabb növény, már gondolkoztam azon, hogy hogyan fogjak róla magot! :)

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása