Az idén nem sokat vacakoltak a borok: a forrás nagyon hamar lezajlott. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, talán a több eső miatt több tápanyagot tudott felvenni a szőlő, és az élesztőgombák elszaporodásához minden adott volt, talán az, hogy sikerült a forralópincét 16 fok körüli hőmérsékleten tartani - nem tudom. Izgatottan kóstoltam meg a juhfarkot, hogy aztán a legteljesebb mértékben kiábránduljak belőle. Se íze, se bűze - azaz sajnos ez utóbbival még nem is mondtam igazat. Megvan az az érzés, hogy a szobatársatok nagyon részegen jön haza, telehányja a vécét, és utána fogmosás nélkül fekszik le aludni? Amilyen szag van reggel az ilyen szobában, olyasmire hasonlít legjobban a bor szaga. Az íze ehez képes jó: mintha valaki egy pohár vízbe belecsavart volna egy citromot, és ez enyhe élesztőízzel keverve. Éppen itt az idő reménykedni a csodában, mert ez így rettenetes. De még az alkoholt sem érezni - fogalmam sincs, hová tűnt a 21-es cukorfok. A rizling még ilyen se - enyhébb citromos víz, minden szag nélkül. Az egyetlen pozitívum, hogy a korábban említett cseresség sem érződik. Még némi pezsgés érezhető, ezért nem fejtettem ki a hordóból (sajnos nem tudom teletölteni).
 |
| Forrás végén a 2013-as olaszrizling |
Ez azért furcsa, mert tegnap ittuk meg azt a mustot, amit eddig a hűtőben ülepítettem. Ízre, illatra és harmóniára hibátlan volt. Beszéltem Istvánnal, aki most a Balaton Aranya borászatban nyomja, azt mondja, vele is történt már olyan, hogy egy bor ilyen semmilyenre forrt ki. Azzal nyugtatgatott, hogy olyan december környékére szépen visszatért az illata, íze. A várakozáson kívül úgysem tudok mást tenni. Az alapanyag jó volt, a forrási hőmérséklet nem szaladt el, az eszközeim tiszták - nem rontottam el semmit.
Ilyenkor azt szoktam írni, hogy most majd hetente-kéthetente lejárok, és kóstolgatom a bort - de idén a buli változatlan erővel folytatódik: elérkezett ugyanis a telepítések második fordulója. A múlt hetet lényegében a telefonon kotlással töltöttem el. Hívtam a fuvarosokat - aki tavasszal hordta, az őszre már nem vállal, nem tudott elég munkát adni az emberének, így azzal a kocsival leállt, a másik helyi vállalkozó máshonnan hozott volna éretlen trágyát két hét múlva - míg végre a trágyatelep tulajdonosától kapott egyik telefonszámon jelentkező fuvaros elvállalta a szállítást. A trágyateleppel volt a legsímább a tárgyalás: számla jön e-mailben a szállítás után, elég akkor fizetni. Mivel a múlt hetem tele volt tárgyalásokkal, nem osztozhattam Krisztiánékkal a trágyaterítés dicsőségében - akik a tavasszal begyakorolt mintára tökéletes munkát végeztek. Nagyon megnyugtató érzés, hogy van valaki, akire Anyu halála után rábízhatom a dolgokat.
 |
| Szépen beszántott trágya |
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
