Újabb szükséges (de nem elégséges) feltétel teljesült a szőlőtelepítés engedélyezéséhez: a mai napon megjött a talajvédelmi terv. A vizsgálatot a Pannon Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászai Kutatóintézete végezte el. Dr. Varga Péter rendkívül kedves ember, igazán mindent megtett azért, hogy az engedélyezés majd minnél símábban menjen.
 |
| Vörös agyagos redzina a Halom hegyi területen. A rétegek: márga, bazalt, vörös agyag. |
Nézzük, miként készül a talajvédelmi terv!
1. Elsőként el kell készíteni a kutatóárkot. Ezt érdemes markolóval kiásatni, de persze kézzel is lehet. A gödörnek másfél méter mélynek kell lennie, és olyan szélesnek, hogy egy ember elférjen benne. Az egyik fala függőleges legyen (hogy látszódjanak a talajszintek), a másik lejtős, hogy a mintavételező szakember le tudjon menni bele.
2. Miután az árok elkészült, ki kell hívni a talajvédelmi tervet elkészítő szakembert, hogy vegyen mintát a földből. Ez nekem több hetes várakozást jelentett, mivel nagyon sok munkájuk volt.
3. A mintavételezésen kívül kell készíteni egy helyszínrajzot is, amin fel van tüntetve, hogy a területről honnan vették a mintát. Az alapját a Google map segítségével készítettem el: kinyomtattam a terület műholdképét, és MS Paint programmal (ez minden Windowsban ingyenes) körberajzoltam az engedélyeztetni kívánt terület határait.
4. Amíg a laboratóriumban elemezték a földem összetételét, addig kifizettem a talajvizsgálat díját. Egy kicsit meg kellett kapaszkodnom az összeg hallatán: területenkét 90.000 forintba fáj egy vizsgálat. Ez azért fájó a kis szőlészetemnek, mert két, egyenként kb. 2000 négyzetméteres telekre próbálok telepítési engedélyt szerezni.
5. Ha beérkezik a talajvizsgálat díja, megküldik az elkészült talajvédelmi terveket. A procedúra az elejétől a végig kb. hat hetet vett igénybe: három hetet vártam a mintavételre, majd - mivel a laboratóriumot akkreditálták -, emiatt egy kicsit elhúzódott a vizsgálat.
A vizsgálat eredménye:
A beccei szőlő talaj típusa Közép és Délkelet-európai barna erdőtalajok főtípusába tartozó Ramann-féle barna erdőtalaj típus, visszameszeződött altípus. Átlagosan 8-as pH-jú, enyhén lúgos talaj, a kilúgozási és felhalmozódási réteg pH-ja között szinte nincs különbség (8,06 és 8,02). Bár ez a talaj általában löszön alakul ki - Beccén az alapkőzet mészkő. Eddigi tapasztalataim szerint ez a talaj maradéktalanul segíti a fajtajelleg bemutatását.
Ahogy azt korábban már írtam, olyan termőhelyeket keresek, amelyek talaja nagyon eltér a már meglévő területekétől. Ennek megfelelően választottam a halom-hegyi területet, amelynek talajtípusa a kőzethatású talajok főtípusába tartozó rendzina típus, vörösagyagos rendzina altípus. Ezek a talajok szénsavas meszet tartalmazó alapkőzeten (mészkő, márga) alakulnak ki, a mi területünkön ebben a vörösagyag is szerepet kap. Egy nagyon változatos talajról van szó, amely - reményeim szerint - érdekes kőzethatású ízekkel fogja gazdagítani a bort.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
