Refraktométer Karácsonyra

Már régóta fájt a fogam egy refraktométerre, mert amikor az ember cseppent és belenéz, az pont olyan, mint amikor Nelson Admirális kémlelte távcsövén keresztül a spanyol Armadát. Van ebben valami ősi férfierő .... vagy egyszerűen csak lehet menőzni a még kicsit sem érdeklődő jámbor helybéliek előtt. A Jézuska a FALKO Bt. által forgalmazott refraktométert tette a fa alá, ami tökéletes ajándéknak bizonyult.

 

Apróbb bosszúságok azért akadtak, pl. a műanyag doboz patentzárát csak egy kiskanállal sikerült kinyitnom. A szőlőben eddig nem hordtam ilyesmit magamnál, és nem mondom, hogy nem érintett meg az az életérzés, ami Rejtő Jenő Látjhatatlan Légió c. könyvéből árad, amikor a sivatagi felszerelés összeállításánál jó ötletnek tűnik a gumikesztyűk biztosítótűvel való rögzítése a teniszütőkhöz, de nem az az ember vagyok, aki ne tudná élvezni az efféle béna dolgokat is. A tok rejtett egy használati utasítást is, amely annyira vacak volt, hogy már nem is sajnálom, hogy a kibontás után azonnal elvesztettem. Mivel az elmúlt évem a felhasználói kézikönyvek írása körül forgott, pontosan megértem, hogy a gyártó miért nem fordított öt percnél többet a használati utasítás elkészítésére: egyrészt elképesztő kín normálisan megírni, másrészt minden esetleges erőfeszítés ellenére sem szokott normálisan sikerülni. Ennek megfelelően az egyébként minimalista honlapra még az sem került fel, ami van - hiszen teljes képtelenség azt feltételezni, hogy egy papírfecni elveszhet. 

 

Egyébként egy minden igényt kielégítő, négy skálájú refraktométerről van szó, ami pompás alkalmat kínál arra, hogy utánanézzünk az egyes skálák értelmének.

 

Oechsle skála: Christian Ferdinand Oechsle német műszerész alkotta meg az első olyan hidrométert, ami a hagyományos mustfokolók prototípusa volt. Ilyen műszereket már 250 évvel előtte is használtak sűrűségmérésre, a találmány lényegét az eszköz kalibrálása jelentette, ami roppant egyszerű: amennyivel sűrűbb a mért folyadék egy litere ugyanannyi víznél, annyi Oechsle (°Oe) fokot mutat a műszer

 

Brix skála: Adolf Ferdinand Wenceslaus Brix voltaképpen egy szerencsés nyertes, ugyanis Karl Balling előtte, Fritz Plato pedig utána foglalkozott azzal, hogy a szaharóz fajsúlyát meghatározza a vizes oldat tömege alapján - a borászatban a Brix skálát használják (az Egyesült Államokban). Mindhárman készítettek egy-egy táblázatot, Balling 3, Brix 5, Plato pedig 6 tizedesjegy pontossággal. Egy Brix fok (°Bx) 1 gramm szacharóz 100 g vizes oldatban.

 

Klosterneuburger Mostwaage: A klosterneuburgi kolostor pincészete Ausztria Magyarország egyik legrégibb, és leghíresebb pincészete. Nyugodtan tekinthetünk rá elcsatolt területként, ugyanis Hunyadi Mátyás elfoglalta, és egy ideig a magyarok kezén volt. Sajnos ekkor még nem voltak mustfokolók, így ez a mustfokolási rendszer az osztrák-magyar Monarchia szabványaként került bevezetésre nálunk, de mi, magyarok öntudatosan Magyar Mustfoknak nevezzük. Akármilyen névvel illetjük is, azt mutatja meg, hogy az oldatban hány tömegszázaléknyi cukor van. (Érdemes megjegyezni, hogy ezt a tömegszázalékot úgy kell érteni, hogy kb. 20% cukor mellett az oldatban 3% cukormentes extraktot feltételeznek. Minden ettől eltérő arány esetén pontatlan a mérés.)

 

Normalizovaný moštoměr: A Csehszlovák nemzeti öntudat szép példája ez a mérőszám: bort alig termelnek, de van saját mustfokolási rendszerük, amelynek egy foka (°NM) 1 kg cukrot jelent 1000 liter mustban, azaz vegyesszázalékról beszélünk. Vegyük észre, hogy a kristályos napfényhányad pontos beállításához mindennél megfelelőbb a koncentráció ilyen formában történő megadása. Ez kérem a vegytiszta pragmatizmus.

 

Könnyű belátni, hogy mindegyik (Oechsle, Brix, osztrák-magyar és a csehszlovák) mustfok mérési módszer meglehetősen pontatlan (hiszen a mustban mindenféle oldott anyagok és kolloidok vannak, nemcsak cukor), akár hagyományos mustfokolóval, akár refraktométerrel mérjük. Ennek megfelelően az átszámítási táblázatok csak tovább rontanak a dolgon, ezért a nagyobb zavar kedvéért közzé is teszem az átváltási képleteket.


°KMW ~ 5 °Oe

°Oe = 3.845 x °NM + 10,8

°KMW = 0,732 x °NM +3,2

 

Átváltási táblázat (a Brix helyett Baumé skálát kell nézni).

 

Szóval van egy olyan refraktométerem, amellyel az egykori III. Birodalom területének nagy részén a helyi lakosság által elfogadott mértékegységben tudok cukrot mérni a mustban. Köszi Jézuska!

2012.01.04. 08:47

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr963511909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gergely Lajos 2012.01.06. 18:49:11

Köszönöm, nagyon értékes írás. Minden évben az átváltási számokkal küzdök, mivel nekem szlovákiában osztrák refraktométerem van minden lehetséges skálával csak NM nincs rajta, pedig mi itt abban "érezzük" legjobban a must fokát. Ezért minden évben elővettem a Borászok zsebkönyve című könyvet és pár órát fitogtattam magam előtt matematikai tudásomat. Ezennel ez megszűnt, rábökök a neten erre az oldalra és minden egy helyen található. :-) A baj csak az, hogy az érés elején simán szoktam mérni 16 - 24-ig mustfokot egy fürtön belül is, és ilyenkor a becsült minta mindig a pillanatnyi lelki állapottól függ. Amíg nem volt refraktométerem boldogtalan voltam, most meg azért vagyok az, mert apuval eltettük tavalyelőtt egy biztos helyre, hogy ha kell majd megtaláljuk, de azóta ott ő jól érzi magát. Egyszóval szerintem egy picit sem helyettesíti a klasszikus mustfokolót, de érdekes.

vargabor 2012.01.10. 22:27:43

Agyagliki szőlő- és bortemelőként én is gratulálok a cikkhez.Gyakorlati tapasztalat alapján mondhatom /írhatom/, hogy a refraktométer használatához megfelelő rutint kell szerezni, mert különben nagyon félretájékoztat.Szívesen lennék részese egy Agyaglikon termelt borok kóstolójának, melyhez Olasz rizling és Ottonel muskotály borokkal tudnék hozzájárulni.A jováhagyott termékleírás szerint az Agyaglik dűlőnév regisztrálásra került és a Dörgicse helységnéven keresztül a Balatonfüredi bortermelőkörzethez fog tartozni a Balatonfüred- Csopaki borvidéken belül, amely része a Balaton Borrégiónak.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2012.01.25. 10:51:10

@Szomjas Gödény: Dörgicse egyik balatoni kitettségű dűlője Agyaglik. Valaha a Kegyes Tanítórendeknek is volt ott zöldszőlője. A talaja merő mészkő, agyagot én ott nem láttam.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2012.01.25. 13:36:53

@RAMBO: igen, mire végigolvastam, leesett, csak egyből nem küldte el a helyesbítést a blogmotor.
mindenesetre várom a termőhelyi borokat, klassz címkék lesznek :)

kár hogy nem agyag, szimpatizálok az agyagos termőhelyekkel.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása