No, meg lehet ezt normálisan is csinálni! Mondjuk ezt a bazinagy hontot nem teljesen értem a kép előterében, de a lényeg: sikerült újraszántani a földet, normális ekével. Télen jön valamilyen csapadék, és utána fagy - ez majd porhanyósítja a talajt annyira, hogy tavasszal szépen el lehet dolgozni a földet a füvesítés alá.
|
| Ugye, milyen más? |
Ha már itt tartunk, beszélhetünk egy cseppet a magágyról. A magyágy alapja a jól megszántott föld, amelybe a fejlődő növény gyökérzete könnyedén be tud hatolni. Fontos a megfelelő nedvességtartalom, tehát a tavasszal megszántott, majd kőkeményre kiszáradt buckák összetörése után nem megfelelő magágy lesz. A talaj felső része legyen porhanyós, de nem teljesen laza, hanem kissé ülepedett - ez a legjobb a csírázó mag gyökerének. Ez boronával, könnyűtárcsával, vagy rotációs kapával készíthető el, majd pár napig ülepedni célszerű hagyni (bónusz, ha esik némi eső). Átlagosan a mag átmérőjének tízszeresét szokták megfelelő mélységnek tartani vetéskor: ez fűféléknél 2-3 cm mélységet jelent - ezt begereblyézéssel fogjuk elérni.
Aki füvesít, az úgy számoljon, hogy a fűmag tápanyag-tartalma a csírázás utáni 6. hét környékén elfogy, akkor tér át a növény teljesen a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételre. Ebben az időszakban hamar elpusztul a növény, ha nem jut nagyon könnyen felvehető táplálékhoz. Emlékszünk a mondásra: májusi eső aranyat ér? A tavaszi gabonafélék gyökérváltása erre az időszakra esik, ezért kell annyira májusban az eső. Tehát vagy a májusi esők elé márcus közepén, vagy az októberi esők elé szeptember elején füvesítsünk, ha nem tudunk öntözni - különben siralmas eredményre számíthatunk.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
