Mélyszántás

Krisztiánnak, a napszámosnak kiadtam a feladatot: a jövő évi füvesítés előtt mélyszántást végzünk. Egy hete voltam a szőlőben, megnéztem a munkát, majd megkértem, hogy jöjjön föl a hegyre, mert meg kell beszélnünk valamit. A blog első rejtvénye következik: mit láttam, ami miatt azonnal beszélnünk kellett?

 

Mi a hiba a képen?

 

Nyilván azonnal rávágta minden olvasó: hiszen ez nem mélyszántás! Önmagában azonban ez a tény nem vághatta ki a biztosítékot, mert éppen tavaly ősszel írtam, hogy csak egy tárcsát kap a föld, és a csapadék befogadására a talaj így is alkalmas lesz, és a gyomirtás is megtörténik.

 

A megoldás: az eketalp betegséget akarom elkerülni. Mit jelent ez? Ha a talajművelő eszközök minden évben ugyanabban a mélységben dolgoznak, akkor az a réteg, amely fölött az eke/tárcsa éppen elhalad, kenődik, összetömörödik, és egy zárt, cementálódott réteget alkot, amely megnehezíti a takarónövények gyökérzetének áthatolását, és a víz áthaladását, ezáltal a tápanyagok mozgását is akadélyozza. Ezt az eketalpat meg kell szüntetni úgy hogy a tárcsázások után (20-27 cm) időnként mélyszántást kell végezni (30 cm). Az eke átvágja és megforgatja, ezáltal megszűnteti az eketalpat.

 

Szóval most újra kell szántani, aminek nem örülök, mert duplán tapossuk a földet, és visszaforgatjuk azt, amit az eke már kifordított egyszer - de ha tavasszal füvesíteni akarok, akkor most kell szántani, mert "a legjobb talajmunkás a fagy" - azaz a hontok tavaszra szétfagynak, és a porhanyós talajt könnyű lesz rotációs kapával magágy-szerkezetűre rotálni. Erről jut eszembe: a füvesítés alatt nem gyepet, hanem réti gyomtársulást kell érteni. Ha hagynánk a gazt nőni magától, először a szántóföldi első generációs gazok jelennének meg (libatopfélék, parlagfű, parajok), majd szépen lassan vennék át az uralmat a folytonos kaszálás és taposás hatására a pázsitfűfélék. Tavasszal segítünk cseppet a természetnek: szétszórunk némi fűmagot, de hagyjuk, hogy a környezet gyomnövényei is teret foglaljanak: így lesz a szőlőt körülvevő növényzet a lehető leghamarabb hasonlatos növényeiben a környező rétekéhez.

 

 

 

2010.10.26. 19:33

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr442401276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fiatalborivo 2010.10.26. 20:22:55

Lenne egy kérdésem Rambo, a füvesítés számomra nagyon szimpatikus, mert ugyan rotálni szeretek, de a derekam a hurulást nem bírja,meg a természetesség ugye... Na de milyen esetekben alkalmazható és válik előnyére a szőlőnek a gyepesítés? A domboldalakon ugye szokták alkalmazni, hogy gátolják az eróziót. De mindegy hogy milyen a domboldal talaja? Minden típusú talajnak jót tesz a gyepesítés? Például agyagos, löszös területen is jó? Vagy homokos területen ahol a felső 10 cm süppedős barna homok? Előre is köszi a felhomályosítást.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.10.26. 20:39:10

@fiatalborivo: a gyepesítés (általában a talajtakaró növények használata) egyfajta vízgazdálkodásnak fogható föl. Tehát, ha sok eső esik, egyrészt gátolja az eróziót, másrészt, ha hagyod nőni, akkor sok vizet kivesz a földből (napi egy centit nőnek a fűfélék).

Ha szárazabb az idő, akkor a minimum 6 centis fű árnyékol, és így nem engedi a talajt olyan hamar kiszáradni (és hatékonyan gátolja a csítázást), ha a levágott füvet a sorközben hagyod, a kiszáradás elleni mulcshatása még jobb.

Ugyanakkor, ami nagyon fontos, az erózió/defláció elleni védelem: a laza talajon a sziki mészpázsit és egyéb aljfüvek a szél elhordó hatását csökkentik a gyökérzet MEGKÖTŐ hatásával, míg a kötött talajokat (pl. agyag) a gyökérzet lazítja. Domboldalon a csapadékvíz a fűben nem tud úgy lezúdulni, mint a csupasz talajon (ahogy írtad).

Ezen kívül megemlíteném még azt a hatást, hogy a szőlő nem magában áll a földben, hanem egy természetes gyomtársulás veszi körül, akkor a talajban lakó élőlények (mint pl. a hagymaléfék gyökerén kialakuló gombafonal-együttélés) által termelt antibiotikumok, feltárt tápanyagok (pl. pillangósvirágúak által megkötött nitrogén) a természetből jutnak a szőlőbe. De az is igaz, hogy a fű gyökérzete táplálékkonkurrens a felső rétegekben, ezért a szőlő gyökere mélyebbre kényszerül - aminek örülünk -, mert növényünk jobban bírja a környezeti viszontagságokat.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.10.27. 09:10:34

@RAMBO: Nálam is fű van a sorok között (domboldal) ami nagyon kényelmes mert könnyen járható a terület.
Arról mi a véleményed, hogy a füvesítés minden általad is írt előnye mellett párásítja a szőlőtőke körül kialakult mikroklímát ami viszont kedvez a gombás fertőzéseknek. Kordában lehet ezt a hatást tartani pl a fű hosszával. Az idén úgy vettem észre, hogy volt ennek jelentősége a sok esőzés miatt.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.10.27. 15:47:35

@ISándor: Véleményem szerint igen. A fűfélék szempontjából Magyarországon július közepe - augusztus közepe között ún. "kisülési időszakot" vészelnek át, azaz normális csapadékviszonyok között alig vegetálnak (sárgásra száradnak). Ha a füvet ilyenkor 6 cm körüli hosszon tartod, akkor az - a már említett módon - gátolja a talaj kiszáradását.

Ha olyan extrém esős időszak ez, mint az idei, bátran lehet a füvet olyan kicsire kaszálni, amennyire csak lehet, (a motoros kaszát "pörgőt" egészen a talajszinten húzva) és ilyenkor a gyökérzet tartja a földet, de a fű nem tartja a felső rétegében a nedvességet, és a talaj hamar felszárad. Tehát a lisztharmat-fertőzés idejére a szőlő (különösen a 3 méteres oszloptávolságú) könnyen felszárad.

De figyelem! Kicsire vágni a füvet száraz időben nagyon veszélyes, mert ha leveszed a földről a talajtakaró növényzetet, akkor azokon a kapillárisokon (hajszálcsöveken) amelyen a talajba az esővíz leszivárog, ugyanolyan gyorsan el is párolog, tehát nyáron, melegben a kopaszra vágott füvesített terület gyorsan kiszárad, akár 20-30 cm mélyen is. (Ezért csinálják búza betakarítás után azonnal a tarlóhántást.)

A május-július közepe közötti időszakban inkább a perenoszpórától kell tartani, de magasművelésű szőlőben, ha a kalászosodáskor levágod a füvet (30 cm körüli magasság) ÉS (nagyon fontos) szellős lombfalat ritkítasz ÉS legalább rézzel permetezel, akkor a felszálló pára nem tud olyan mértékben lecsapódni a leveleken, hogy a rajzóspórák abban úszkáljanak.

Június-július egyébként is az az időszak, amikor felszívódó szereket IS használhatunk, tehát annyira nem kell tartani a fertőzéstől.

Idén extrém idő volt, erre nem tudok ellenszert ajánlani :(

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.10.27. 16:26:47

@RAMBO:
Ezt elmentettem, köszönöm nagyon hasznos infó volt, egyáltalán nem ilyen tudatosan csináltam eddig ezt. Még egy kérdést ha lehet:
Most hogy megcsinálod a mélyszántást, és utána "füvesítesz" mikor szántod be legközelebb, gondolom nem minden évben.

@fiatalborivo: milyen meredek dombon van a szőlőd? Igazából arra lennék kíváncsi hogy milyen meredekségig lehet rotakapálni?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.10.27. 16:38:17

@ISándor: Talán altalajlazítózva lesz, szántva többet nem.

fiatalborivo 2010.10.27. 21:48:13

@ISándor: Ameddig bírod szusszal:) nem tudnék dőlés szög adatot mondani, eléggé meredek és agyagos amin leszalad a víz. Ez ellen úgy próbáltam védekezni hogy nem a lejtés irányába rotáltam, tehát fel és le, hanem jobbra és balra azon a területen ahol most üres, mert pár éve kivágtuk a szőlőt. Legalább onnét nem hozta le a sok víz a földet. Viszont a sorok alljában volt hogy 10 cm mély barázda keletkezett, egy fa oszlopot az egyik sor kezdetén ki is döntött a víz. Ezért gondolkodom a füvesítésen. Csak az a helyzet, hogy légvonalba 300 méter a Duna. A pára tartalom ez miatt nem kevés. És ha még fű is lenne, lehet gyakrabban kellene permetezni, amivel több rosszat csinálok, mint amennyi haszonnal a füvesítés jár.

szava23 2010.10.28. 13:05:33

Gondolom az a gondod, hogy összeszántotta és nem szét.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása