A hétvégén lent jártam Dörgicsén, ami az egyik legjobb dolog a világon. A hegyre vezető úton 15-30 centis hó volt, így a kocsit lent hagytuk a főúton, és gyalog vödröztük le a felkötözött szőlőt. Pontosan tudom, mit érez Ole Einar Bjørndalen az utolsó métereken: nekem is a fülemben dobogott a szívem, és majdnem kiköptem a tüdőmet, mire a szűz hóban hatodszorra is felértem a pincéhez és vissza.
Amikor hazaértünk, a család apraja-nagyja nekilátott bogyózni a szőlőt: csak az ép, egészséges szemek kerültek a darálóba.
Bogyózunk |
A bogyózás igazi beszélgetős buli, eltartott vagy hat órán át. Hat vödör szép szőlőbogyót válogattunk le.
Töppedt és aszusodó szemek |
Ezután megroppantottuk a szőlőszemeket, hogy a bogyók ki tudjanak ázni. A gyerekek darálták a szőlőt, a fiam még a lavórok cseréjében is segített. A gyerekek székéből egy olyan magas állványt csináltam, amin kézre esett nekik a munka. A legkisebb egyelőre csak a háttérből figyelte az eseményeket.
Ez már komoly segítség |
Ezután két napig áztattam a bogyókat. Az aromák elillanásától nem nagyon tartottam, ugyanis kb. 4-6 fok volt az udvaron.
Áztatás a hidegben |
Arról, hogy az OBI, Praktiker és Bricostore kertészeti szakemberei szerint okos dolog-e bor fejtési időben üvegballont tartani, valamint a préselésről pár nap múlva lesz szó.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.