Jelentés egy tüntetésről

Az egyik kedvenc elfoglaltságom olyan megmozduláson részt venni, ahol a biztosítást végző rendőrök és a fotósok többen vannak, mint a felháborodott hazafiak. Az erőmű-ellenes megmozdulás tömegrendezvénnyé válását több tényező is befolyásolta, de ezek közül talán a legfontosabb - és ezt nem minden önirónia nélkül vallhatjuk be magunknak -, hogy e véráztatta anyaföld gyermekeiben tényleg nem hagyna a világon semmilyen űrt, ha mondjuk holnaptól az összes tokaji kézműves borász konzervkukorica előállítással kezdene foglalkozni. Trendi dolog vállra vetett pulcsiban kimenni a Várba a szép napos nyárutón, de nem trendi nulla fokban fagyoskodni valamilyen közös cél érdekében.

 

Gyülekeznek a demonstrálók

 

A Parkinson-törvény szerinti kiválasztás eredményeképpen most nem voltak láb alatt annyian, így igazán kellemes hangulatban borozgatott az összegyűlt néhány tiltakozó. Amint az a jó társaságban lenni szokott, több volt a bor mint amennyi elfogyott volna. Az eseményen megjelent Lenkey Géza aki "Az élet szép" nevű házasításával (80% Furmint 20% Hárslevelű) körbekínálta az egybegyűlteket. Egy rövid, de annál értelmesebb beszéd és egy csoportkép után a csoportosulás feloszlott. Gumilövedék és testüregmotozás ezúttal nem volt.

 

2010.02.06. 15:19

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1001734204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csite 2010.02.06. 20:11:54

Azé tegyük hozzá kb. 50-en voltunk, ami nem rossz, persze elmarad a várt száztól. Valóban könnyebb a melegben, az asztal mellől kiállni valamiért. Azért egy mag kitöltötte a rendelkezésre álló időt 19:00-ig!

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása