Ez a hosszú hétvége a szőlőnek volt szánva, ráadásul nem is volt olyan sok munkánk, hogy három nap alatt ne lehetett volna kényelmesen megcsinálni. Az időjárás azonban közbeszólt, így rohanással egybekötött basszamegezés lett a vége.
Hajtásválogatás |
A hajtásválogatást három lépésben lehet kényelmesen elvégezni - ellenkező esetben nyáron kell egy lépésben megcsinálni, de az brutális munka. Ha már erről beszélünk, hadd foglaljam gyorsan össze az ezzel kapcsolatos teendőket!
Az első lépés a fattyazás, amikor 5-15 centiméteres hajtásokat tördelünk le. Ilyenkor éppen csak oda kell nyúlni, és máris leesik a kis hajtás - ez egy igazi kellemes séta a szőlőben. Persze néha le kell hajolni a törzshöz, de legalább jobban esik a vacsora.
A második lépést akkor kell megcsinálni, amikor a szőlő magassága 10-15 centivel meghaladta az első vezetőszálat. Ilyenkor könnyedén be lehet bújtatni drótok közé a zsenge hajtásokat, mert még nem kacsol a szőlő - ugyanakkor még könnyedén le lehet törni azokat, amelyek rossz helyen nőttek. Ennek a munkának volt itt az ideje most.
A harmadik lépés a nyári munka, amikor befűzzük a hajtásokat a középső és a fölső drótpár közé, és a tőkefejet és a karokat megtisztítjuk a friss hajtásoktól. Ha az első két munkát jól végeztük el, akkor ez a harmadik munka már gyerekjáték.
A zöldmunkák a tetejezéssel folytatódnak, amikor a legfelső drótpár fölött 15-20 centiméterrel elvágjuk a szőlőt, és a fürtzónát kitisztítjuk. Ez azt jelenti, hogy az oldalhajtások (fattyúhajtások) közül azokat, amelyek befelé nőnek mindet kitördeljük, míg a kifelé növőket 3-4 levél után elvágjuk. Ezek a levelek árnyékolják a fürtöket, így azok nem forrnak fel a napon, így savtartalmuk nem "ég el". Esős nyáron erre nincs szükség, ilyenkor cél a tőke minnél levegősebbé tetele.
Az utolsó munka a fürtválogatás, amikor beállítjuk a tőkét úgy, hogy csak azok a fürtök maradjanak fenn, amelyek biztosan beérnek. Ha nagyon napos ősz van, akkor meghagyhatjuk az összes olyan fürtöt, amelyik "egy színben érik" (azaz egyszerre fog beérni) és csak a legzöldebbeket kell leválogatnunk. Borongós őszön mindenképpen csak egy fürtöt hagyjunk hajtásonként, sőt, a fejlődésben elmaradt hajtások fürtjeit is válogassuk le még akkor is, ha kevesebb fürt marad, mint ahány hajtás van. Borús őszön a nyáron meghagyott fattyúhajtásokat is kitördelhetjük, hogy kapjon napot a fürt, ezzel segíthetjük az érést.
Szóval, a második lépés munkája volt soron most, de közbeszólt az eső: bár úgy volt, hogy hétvégén két cimborám látogatására is számíthattunk, pénteken lemondtam a találkákat, mert a meteorológiai mérőállomásom szerint az emúlt két napban 50 mm körüli csapadék esett és a további napokra is esőt jósoltak az erre hivatottak. Az eső egyébként már nagyon hiányzott, két hónapja lényegében aszály volt. Aztán jöttek a friss előrejelzések, hogy vasárnap és hétfőn jobb idő lesz, így vasárnap reggel összepakoltuk a családot és mentünk a szőlőbe dolgozni. Őrült iramban láttunk munkához: az volt a terv, hogy délután hajtásválogatunk, este pedig (amikor csendesedni szokott a szél) megpermetezek.
Le a kalappal a feleségem előtt, nagyon jó tempót diktálva gyönyörűen befejeztük délután hat órára a zöldmunkát (bár rettenetesen elfáradtunk), hazavittük a gyerekeket fürödni, mi pedig visszamentünk a szőlőbe permetezni. És ekkor szólt közbe permetezőm, és azt mondta: eddig és ne tovább. Ugyanis elromlott a dugattyúja, és minden egyes pumpálásnál magasra lövellt a gépből a permet, és visszahullott a nyakamba. Érezni kell, hogy mikor veszít az ember: ezen a ponton feladtuk a munkát. Gyorsan segítséget kértem Krisztiántól, aki odaígérte Balázs munkaerejét és permetezőgépét másnap reggelre - de az egész éjjel fújó szél meghozta az esőt, így a permetezés elmaradt. Ez azért baj, mert egy tőkén már láttam a lisztharmatnak jelét - de nem tudok mit csinálni. Ha kiderül az idő, Krisztián meg fogja permetezni a szőlőt - mi pedig megint pakoltunk és hazajöttünk.
A zöldmunka alatt észrevettem egy kabócára emlékeztető rovart, sajnos nem tudtam alaposabban szemügyre venni, mert levetette magát a dús aljnövényzetbe. Ha nálunk is megjelenik (szerintem ez csak idő kérdése) akkor olyan új kórral nézünk szembe, ami ellen egyelőre nincs orvosság: a rovarok által terjesztett, aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmával. Fogalmam sincs, hogy ez ellen hogyan lehet pusztán biológiai módszerekkel védekezni: az ott engedélyezett vegyszerek a szívókártevők (mint pl. a kabóca) ellen teljesen hatástalanok.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.