"A regisztráció nélküli csökkenő nemzeti szőlővagyon, amit nem mér fel senki, és ezeknek a figyelmen kívül hagyása a telepítési jog megállapításánál teljesen abszurd, mert lélektanilag nagyon rossz hatású. Például van egy MVH-felügyelő, végigmegyünk a hegyen, és nem veszi észre, hogy egymás után 10-20-25-40 parcella maradt műveletlenül vagy annak a közelében van. Elmentünk egy ezer négyzetméteres betelepített parcella mellett, 40-et nem vett észre, azt mondja: "hát ez meg kié? Hát ennek utána kell nézni, hogy mi az, hogy itt valaki telepíteni mer, és nincs engedélye!" Tehát a szemlélet rossz, erre hívom fel a figyelmet. Fordítva ül nagyon sok ember a lovon ebben az országban, és egyszer ezt helyre kell tenni, hogy arra van előre."
Szepsy István, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottság Szőlészeti és borászati albizottságának ülésén
Ez a post egy sorozat első darabja, amelyben azt próbálom körüljárni, hogy ha valaki szőlőt akar telepíteni, annak milyen kihívásokat kell leküzdenie. A feleségem területére engedélyt kell kérnünk, és az okulás kedvéért szépen leírom az engedélyeztetési folyamatot - a tapasztalat megszerzése remélem képes lesz feledtetni a bürokrácia okozta bosszúságot. Szóval: kalandra fel!
Az első lépésben érdemes összegyűjteni minden olyan jogszabályt, rendeletet és egyéb szabályozást, amely a tárggyal foglalkozik: ezekből a szabályokból lehet kimazsolázni az alapfogalmakat. Próbálok a jogszabályi hierarchia szerint haladni.
Kezdjük a Bortörvénnyel, amelynek II. fejezetéből három pont szabályozza ezt a kérdést:
Egyértelmű, hogy felesleges túlszabályozással van dolgunk. A telepítések engedélyhez kötése rendben van, de mi indokolja az újratelepítés, a pótlás, és a fajtaváltás engedélyeztetését? Semmi.
Ezekre mindössze bejelentési kötelezettségnek kellene vonatkoznia, hogy a különféle nyilvántartásokban a változásokat át lehessen vezetni. El tudjuk képzelni azt, hogy valaki a hegyközségben engedélyezett furmintra változtatja a fajtát - és ezt bármilyen ok miatt valamilyen hivatal elutasíthatja? Elképzelhető, hogy egy régi ültetvény pótlását fajtaazonos (és a hegyközségben engedélyezett) oltvánnyal bármilyen hivatal elutasíthatná? Egyébként pedig honnan szereznek arról tudomást, hogy a tőkék 26%-a kiveszett? És két egymást követő évben szabad 13-13%-ot pótolni? |
A Bortörvényt kiegészíteni szándékozó, szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló minisztériumi rendelet végtelen bölcsességében nem borvidékenként, hanem megyénkénti bontásban sorolja fel a szőlőfajtákat - ezáltal teljesen használhatatlan. Aki szőlőt szeretne telepíteni, annak az interneten kell összevadásznia, hogy a saját borvidékén melyik fajták milyen besorolásba esnek.
A rendelet három osztályba sorolja a szőlőfajtákat:
Minőségi megjelölésű bor csak az ajánlott és engedélyezett fajtákból készíthető. Az "ideiglenesen engedélyezett" szófordulat a "tűrt" szinonímája, olyan fajtákról van szó, amelyet kivezetni szándékoznak a borvidékről.
A telepíthető szőlőfajtákról már többször elmondtam a véleményemet. Az elmúlt húsz évben a világfajtákkal mérsékelt sikereket értünk el - és a jövőben sem fogunk jobb Merlot, Cabernet Sauvignont, Chardonnayt termelni, mint a franciák. Amivel eredetiek lehetünk a világban, azok a saját, történelmi fajtáink: Furmint, Hárslevelű, Juhfark - és sok méltatlanul elfelejtett fajta. Míg a hazai rendelkezéseink a versenyképtelen fajtaválasztékot tükrözik, addig Franciaországban, Olaszországban a helyi fajták génállományának megőrzését helyezik előtérbe. Mi, magyarok ezen a téren is ostobán pazarlók vagyunk. Hogyan lehet, hogy Somlón tilos Sárfehérsomlóit, Tihanyban Tihanyi feketét, Dörgicsén Bálintot (az a fajtát, amelynek borával a Kegyes Tanítórendek száz éve Brüsszelben díjat nyert) telepíteni? |
A termőhelyi kataszterről elég sokára tudtam kideríteni, hogy mit is jelent. Lényegében a szőlőtermelésre alkalmas területek felmérését jelenti, sokféle szempontot figyelembe véve (a 2. sz. melléklet tartalmazza az érdemi részt). A felmérés eredménye a kataszteri pontérték, ami megpróbálja kifejezni egy termőterület értékét - azaz lényegében az aranykorona rendszer modernizált változatáról beszélünk. A pontszám alapján sorolják be a termőhelyet osztályokba, melynek értékkészlete: szőlőtermesztésre kiváló (I.), kedvező (II./1.), alkalmas (II./2.), alkalmatlan. A saját területünk pontszámát a területileg illetékes hegybíró tudja megmondani nekünk - szükség lesz rá a telepítési engedélyhez (később visszatérünk még rá).
A telepítési jog lényegében a túltermelés korlátozásának érdekében jött létre. Csak a termelésre jogosultak kapnak a szőlőre származási igazolványt, ami (vagy a belőle készült bor) ennek alapján értékesíthető. A termelésre vonatkozó jog megkeletkeztetésének pillanatában (valamikor az EU csatlakozás környékén) minden szőlőtermő területhez járt, ami abban a pillanatban létezett. Ez az a kvóta, amekkora területen az ország jogosult szőlőt termeszteni.
A jog azonban leválasztható a területről - mégpedig az ültetvény kivágásával. Ilyenkor (a törvényi jelentési kötelezettséget betartó) kivágásról szóló hivatalos igazolás tartalmazza, hogy mekkora és milyen termőhelyi kataszteri besorolású területre keletkezett telepítési jog. Az így leválasztott jog szabadon eladható annak, aki olyan területre akar szőlőt telepíteni, amely szerepel a szőlő termőhelyi kataszter besorolásban (azaz szőlőtermesztésre alkalmas), de jelenleg nem szőlőtermő területként van nyilvántartva (pl. a szőlőhegyeken létesített rétek, gyümölcsösök, kertek).
Bár a jogok szabadon adhatók-vehetők, a kivágással keletkező jog 5 év után térítésmentesen visszaszáll az államra, így nem alakulhat ki valós másodpiaci kereskedés (ami egyáltalán nem baj). Az államra visszaszállt jogok a telepítési tartalékba kerülnek, amelyből évről-évre vásárolhat az, aki szőlőt akar telepíteni, van szőlő termőhelyi kataszter besorolásban szereplő területe, de nincs (még) telepítési joga.
A telepítési jogon tehát szerepel a kivágott terület termőhelyi kataszteri pontértéke. A telepíteni kívánt területre kisebb kataszteri pontértékű jogot kell vásárolni. (Erre vonatkozóan semmilyen konkrét szabályozást nem találtam, így ha a kollektív olvasói tudat tud valamiféle jogforrást a kérdésben, kérem kommenteljétek ehez a posthoz!) Ennek az az értelme, hogy így a rosszabb termőterületekről a szőlők a jobb területekre vándoroljanak. (Az MVH ügyfélszolgálatán olyan tájékoztatást kaptam, hogy pontértéktől függetlenül felhasználhatok telepítési jogot - tehát úgy tűnik, hogy az eredeti cél nem valósul meg maradéktalanul.)
Az államtól csak bizonyos időszakokban lehet jogot igényelni. Egyéb információk hiányában arra tudok következtetni, hogy amikor éppen van kedvük doglozni, akkor a "jogbolt" kinyit, egyébként zárva tart. Természetesen ha éppen nem a "nyitvatartási idő" alatt érkezett be az igénylés, akkor azt a hivatal automatikusan elutasítja - hiszen sorba állítani a kérelmeket munkával járna, amely megkönnyítené a gazdálkodók dolgát, ami nem célja a közigazgatásnak. Ennek a rendszernek a világon semmi értelme nincs, kizárólag arra alkalmas, hogy az engedélyezési procedúrát hónapokra leállítsa. |
Hohó, az alapfogalmakat máris tisztáztuk, nekiláthatunk összegyűjteni minden olyan papírost, amit csatolni kell az engedély kérelemhez! Erről lesz szó a sorozat következő részében.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.