Aszály van. Nem is igazán az idei csapadék a kevés, hanem a téli csapadékhiány határozza meg a szőlő fejlődését. A régi magyar fajták döbbenetesen teljesítenek: az öreg sárfehér és a gohér is hatalmas fürtöket hoz, rengeteget. A lombozat fejlődésére sem lehet panasz.
Sárfehér |
Gohér |
Tegnap megkezdtük a terméskorlátozást, Krisztiánék a rizling vágóban dolgoztak, amíg én rendbe tettem a régi magyar fajták vágóját. Sajnos sok a tőkehiány, ahol a kivágott rizling vagy a vad alany kihajt. Ezeket nem műveljük, de permetezni kell, nehogy összeszedjen valami kórságot, amit majd átad a művelt tőkéknek. Szinte minden tőke kihajtott, amitől a guta kerülgetett, mert abban az évben, amikor át akartam oltani, a szél letörte az összes hajtást. Most, hogy semmire nem kell, bőven lehetett volna választani a hajtások közül. Tegnap, amikor alábbhagyott a forróság, kimentem a szőlőbe, és visszametszettem az összes felesleges hajtást. Guggolva vagdalni a hajtásokat, és tépkedni a támrendszerről harminc fok körüli melegben meglehetősen fárasztó.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.