A szőlőben kétféle hulladék keletkezik: szerves és szervetlen (talán inkább nem újrahasznosíthatónak illene nevezni, mert a műanyagok ugyan szerves anyagok, de lebomlásuk rendkívül hosszú időt vesz igénybe). A szerves hulladék tartalmazhat olyan szaporítóképleteket, amelyek lehetetlenné teszik a hulladék visszaforgatását: ilyenek pl. a kivágott ESCÁs tőkék, vagy az erősen lisztharmatos vesszők. A magam részéről a gyommagvakkal fertőzött komposztot nem tartom életveszélyesnek, mert a nyírt füvű szőlőben nem marad életben a fűféléken kívül más gyom (ha igen, célszerű aszatolóval kiszurkálni a gyöktörzses, szúrós gazokat) a folyamatosan kapált szőlőkben pedig szintén halálra vannak ítélve a gyomok.
|
| Hegyekben a venyige |
A szerves hulladékot tehát szerintem vissza kell dolgozni a szőlőbe - ugyanakkor az organikus gazdálkodás nagyon szimpatikus alapelve, hogy csak annyi tápanyag utánpótlást adjunk a talajnak, ami az adott területen megterem. Ennek jegyében idén komoly lépéseket tettem a szeprente (venyige, levágott szőlővessző) hasznosítására. Úgy néz ki, hogy sikerült keríteni egy mulcsozó gépet, amivel be lehet zúzni a vesszőt, amit aztán vissza fogunk hordani a szőlősorokba ősszel és beszántjuk. Ez a talajt nemcsak fellazítja, de a K igényt szinte teljes egészében fedezi.
|
| A szőlőkarokat és az elrothadt karókat eltüzeljük |
És persze keletkezik olyan hulladék is, amelynek a lebomlását nincs időnk kivárni. Ezeket összegyűjtjük, és kidobjuk.
|
| Az összegyűjtött műanyag hulladék |
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
