A Sziget Fesztiválon pár éve a hagyományos italnak számító sör mellett megjelent a bor is, kezdetben egy sátorral, a Présházzal. A dolog olyan jó ötletnek tűnt, hogy idén már több borkereskedés is megjelent, leginkább a fröccsre koncetrálva. A kereskedések egy kis udvart zárnak körbe, vannak hagyományos fröccsök, leginkább reduktív, kellemes italú borokból, valamint mindenféle érdekes bor-szóda alapú keverékek bodza és egyéb szörpökkel turbózva. Azt hiszem, ár/teljesítmény arányban a házmester a legjobb vétel, én legalábbis nem érzem azt a püffesztő, kiszáradt szájú érzést, ami ugyanannyi sör elfogyasztása után hazafelé botorkálva szokott rám törni.
Itt finom a Pinot Noir - Kékfrankos rozé |
Különösen jó dolog, ha az egyik borkereskedésből olyasvalaki köszön rád, akivel hosszú évekig együtt fociztál. Tegnap a Bakkhosz pincénél melegítettünk be, a régi idők nagy focijára emlékezve, de a koncertek után határozottan a jó bor vezérelt vissza. Mindenkinek ajánlom tőlük a pinot-kékfrankos rozé házasítást, épeszű áron nagyon kellemes Sziget-itókát kapunk ha fröccsként isszuk, de magában kóstolva is bőven vállalható, tikka marsala után kifejezetten jól csúszik.
Az idén elérkezettnek láttam az idejét annak, hogy benevezzem a blogot a Goldenblog versenyre, szakmai kategóriába. A kategória definíciója így hangzik: "Egy adott téma szakértője rendszeres tájékoztatást nyújt olvasóinak, tippeket, tanácsokat ad látogatóinak, képbe helyezi és orientálja őket."
Nem sikerült pontosan megértenem a verseny menetét, de az biztos, hogy agitálhattam volna az olvasókat, hogy nevezzék a blogot, ám ezt inkább kihagytam, habár mintha valahová számított volna a jelölések száma. Így aztán már az is jókora meglepetés volt, hogy bekerült a blog arra az ötvenes listára, amelyre a bírónak jelentkező emberek szavazhattak. A sors kifürkészhetetlen kegyelméből (vagy mert egyetlen agrár-témájú blog volt a mezőnyben) végül az 5. helyet sikerült elcsípni. Lehet, hogy nyertem egy látszatfajképződésről szóló könyvet (ezt szerettem volna legjobban), de legalább ekkora esélye van annak is, hogy a díjazási rendszert sem értem, és nem kapok semmit.
Augusztus eleje van, most lenne a záró permetezés. A helyzet ezzel szemben az, hogy a szőlő még nem igazán ért a zsendülési szakaszba, most fejeződik be a fürtzáródás. Alsó hangon kettő héttel van lemaradva a "normál" állapothoz képest. Ugyanakkor - ahogyan azt a tévéhiradóban is láttuk -, országosan jelen van a lisztharmat. A korábbi bejegyzésből kiderül, hogy nekem nem kell messzire mennem a fertőzésért, ráadásul a meleg, párás idő is kedvez a gombáknak. Hiába a korrekt zöldmunka: nálam is lisztharmatosak a fürtök. Ezért most Topas, Karthane és kénes bordói lé keverékével permeteztem - a jelen állás szerint október végi szürettel számolok.
Lisztharmat fertőzés, kezdeti állapot |
Manapság valamiért divatos azt gondolni, hogy a szőlő immunválasza a permetezés elhagyásával megerősödik, és jobban ellenáll a betegségeknek. Ha van ilyen hatás, ne legyünk restek kellő képpen alábecsülni, ugyanis azok a tulajdonságok, amelyet pl. a lisztharmat elleni rezisztenciát okozzák az adott egyeden belül nem fokozhatók olyan mértékben, mint azokban, amelyek eleve ellenállóak ezzel a betegséggel szemben. Szomorkásan kell tudomásul vennünk a tényt: permetezés nélkül a fogékony fajták komoly fertőzés esetén képtelenek érdemi ellenállást kifejteni.
Liszthtarmat fürtön |
Kicsit teljesen össze vagyok zavarodva: a szőlő egyáltalán nem ott tart a fejlődésben, ahol kellene, így bár a Péter-Pál napi tetővágás ideje bő két héttel elmúlt, messze nincsenek a földig leérő hajtások. A fürtök mérete a zöldszürethez megfelelő (fürtzáródás környékén vagyunk). Az idei termés messze-messze elmarad a tavalyitól az új szőlőmben, akkor ugyanis annyit termett, amennyit én szőlőn még nem láttam korábban, míg idén a fürtök szám alényegesen kevesebb, mint tavaly. Mivel amúgy is korlátozom a termés mennyiségét, ez nem zavar, a továbbiakban pedig nem lesz ilyen mértékű túlterhelés.
Krisztián tetőt vág félig tuaregnek öltözve |
Utolsó kommentek