Az egyetemen olyan homályosan tanultunk a termésbecslésről, mint ahogyan egy apácazárdában oktatják a férfi test anatómiáját. Volt valami izé az F-próbáról, meg egy ködös ismertető arról, hogy milyen rendszer szerint kell egy búzatábláról mintát venni - s bár a vizsgán ezt a kérdést húztam, sem akkor, sem azóta nem jutottam előrébb a témában. De rajtam ugyan nem fog ki egy mintavételezés! Kitaláltam egy metódust, ami akár épkézláb eredményt is hozhat.Tekintettel arra, hogy a statisztika tantárgyat nemcsak utáltam, de nem is tanultam meg, a saját módszertan felállítását azzal kezdtem, hogy elhanyagoltam minden olyan számítást, ami bonyolultabb volt az egyszerű átlagolásnál.
Kékfrankos |
Ahogy közeleg a szüret, egyre komolyabban foglalkoztat a még kíméletesebb szőlőfeldolgozás. A tavalyi év kiváló választása a Jolly zúzó-bogyózó volt, ami gyökeresen változtatta meg a szőlő feltárását: míg korábban a bogyózógép által levert bogyók egészben maradtak, és úgy kerültek áztatásra, addig az új gép fel is tárja a bogyókat, és az áztatás hatásfoka lényegesen jobb lett. Kádban áztatunk, letakarjuk a cefrét és a tetejére kénpermetet szórunk az oxidáció ellen, majd leengedjük a mustot szűrőhengereken át, és vödrökkel szedjük át a cefrét a présbe.
Már az egyiptomiakat is foglalkoztatta a szőlő feldolgozása |
Ígértem egy bejegyzést a talajtakaró növényzet használatáról a szőlőben - ez következik most. Amint arról már beszéltem, takarónövényt azért használunk a sorok között, mert a talaj felső 30-40 centiméteres rétegét átjáró gyökértömeg segít a humuszképződésben. A takarónövény meggátolja az eróziót a hirtelen lezúduló csapadék esetén, a talajt fel-le irányban átjáró gyökérzet segíti az eső beszívódását a földbe, és a humusz pedig nedvesen tartja a földet.
A takarónövényzet vetése önmagában nem elegendő. Ha a növényzet föld fölötti részét eltávolítjuk (pl. kaszálással, mulcholással), akkor elősegítjük az ún. "tarlóbetegség" kialakulását. A tarlóbetegség a kalászosok aratása után szokott kialakulni. A talaj felszínéről a földbe szivárgó csapadék apró hajszálcsöveket alkot, amely a növényzet eltávolítása után, a tűző napon szivattyúként kezd működni: a talaj mélyebb rétegeiből a felszínre szívja a nedvességet, ami a napon párává alakul, és eltűnik. Szeles napokon ez a hatás még erősebb. (Ezért szoktak aratás után azonnal tárcsázni, mert akkor a kapillárisok elroncsolásával ez a 30 cm mély kiszáradás elkerülhető.)
Ha mulcholjuk a talajtakarót, akkor a levágott növényzet hamar kiszárad, és rövid idő után már nem fedi megfelelően a talajt - megindul a föld kiszáradása. Ha meghagyjuk a magas takarónövényt, akkor olyan pára alakul ki a melegben egy-egy eső után, mint egy esőerdőben - ami a melegágya a gombabetegségeknek. Ezért a talajtakaró növényzetet el kell fektetni, lehetőleg úgy, hogy ne tudjon felegyenesedni. Erre való a szártörő henger, amit én a NorAnTech céggel csináltattam. Az általuk gyártott henger feleannyiba került, mint az olasz import termék, három héten belül ott állt a gépudvaromban - szóval mindenkinek ajánlom őket. Emlékeztetőül: így működik ez a henger (a felvétel a gyümölcsösömben készült). És akkor most nézzük a hengerelés eredményét bemutató videót:
A szártörő henger hatása a talajtakaró növényzetre |
Most, hogy talán tudunk bort készíteni, itt az idő, hogy a fáradozást készpénzre váltsuk. Ez lényegében egy teljesen új foglalkozás elsajátítását jelenti - meg kell tanulnunk kereskedni. Mivel ilyesmit sohasem csináltam, és nem is akartam csinálni soha, ez egy meglehetősen kelletlen feladat - de értékesítés nélkül egy borászat kifújt tojáshéj. Mivel ismeretlen területre tévedtem, viccesen és véletlenszerűen történnek velem a dolgok. (Visszatekintve már a borászat felépítését is elképesztően lámán csináltam - erről szól ez a blog, az útkeresésről. Az elmúlt tíz év hihetetlenül érdekes kaland volt, semmiért nem cserélném el.)
Piknik |
Az idei tavasszal összefolynak a munkák: éppen befejeztük a metszés utáni lekötést, a csapadékkal telt talaj, valamint a 25 fok körüli hőmérséklet három hét alatt nyárelőt varázsolt: a szőlő már a második befűző szálpár magasságáig ér. Ilyenkor kell megcsinálni az első hajtásválogatást (alias: fattyazást, amikor a felesleges hajtásokat leválogatjuk. A munka során találkozunk mindenféle kórsággal, idén a szőlőeszelény kártétele volt szembetűnőbb, mint máskor. Ez azt jelenti, hogy minden sorban találtunk néhány jellegzetesen összesodrott levelet, ami a petéit rejti. Biogazdaságban az ilyet letépi az ember, esetenként rálép, de az a helyzet, hogy a nyomi kis lények képtelenek felmászni a szőlőre, ha a sorok közti magas fűbe dobjuk a levélből sodort szivart. A neten találtam egy állati jó videót az eszelény munkásságáról:
A szőlőeszelény levélszivart sodor |
Utolsó kommentek