Elszabadítottuk a vadállatokat

A Biocont nevű céggel évek óta bajban voltam. Többször beszéltem olyan emberrel, aki látott olyat, aki ismerte egyik vagy másik munkatársukat, de évekig nem sikerült eleven képviselőjükkel találkoznom. Aztán tavaly felcsillant a reménysugár, valahogy elértem egyik ott "dolgozó" embert, aki olyan mértékben bizonyult inkompetensnek, hogy végleg leírtam ezt a bagázst. Az idei növényvédelmi tanfolyamot nem csak én, hanem Balázs is elvégezte, akit egy Biocontnál dolgozó oktató vezetett be a növényvédelem rejtelmeibe - és el is hozta nekem az illető névjegykártyáját. Mivel utoljára Pataki Attis is beszélt arról a tévében, hogy amikor egyszer elrabolták az UFÓk, akkor a csészealjat egy Biocont logós pólóban vezette egy űrlény, meg kellett győződnöm arról, hogy evilágiak vagy földönkívüliek alkotják ezt a céget, ezért a telefonbeszélgetést így kezdtem: "Jó napot kívánok, meg tudja mondani, melyik a földkerekség legnépszerűbb üdítőitala?" Rövid értetlenkedés után megkaptam a helyes választ (tényleg! :DDDD) és így végre a tárgyra térhettünk: a ragadozó atkák beszerzésére. Most már van jó kapcsolattartóm, aki kedves és korrekt, amilyennek egy területi képviselőnek lennie kell, így végre be tudtam szerezni az élő ragadozó atka populációt.

 

Ilyen filclapokon érkeznek az atkák

 

 

Tavaly ugyanis a szőlőterületem nedvesebb részein felütötte a fejét az atkafertőzés, ami ellen akkor egy szelektív vegyszerrel védekeztünk (háti permetezőből csak a fertőzési gócokat permeteztük meg) - de Krisztiánék zendüléssel fenyegetőztek, ha még egyszer ennyit kell gyalogolniuk 10 liter vízzel a hátukon. Amúgy sem szeretem a szőlőt mérgezni, de az új ültetvényben még nem jelentek meg olyan számban a ragadozó atkák, hogy kordában tudták volna tartani a szívogató rokonok kártételét. A Biocont árul olyan filc-csíkokat, amelyekbe ragadozó atkák költöztek, és ha ezeket a szőlőre tesszük, akkor a felmelegedés hatására kirajzanak onnan, és ellepik a szőlőt. Most hétvégén kaptuk meg a szállítmányt, és a rákövetkező hajnalon, szombaton, ki is helyeztük a filceket a szőlőre. Szerencsénk volt: 1C fok körül volt a hőmérséklet a munka kezdetén, így a kis lények nyugton maradtak, amíg kihelyeztük az ideiglenes szállásukat.

 

A munka nagyon egyszerű: minden munkás kapott egy tűzőgépet, és egy adag filcet, amit aztán két helyen rácsíptettek a szőlőre. Mi oszlopközönként raktunk egy-egy filcet, a legfejlettebb tőkére. Ennél lehetett volna sűrűbben is telepíteni a fenevadakat, de a benépesítésnek határt szabtak anyagi lehetőségeim, így a ritkább változatnál maradtunk. Véleményem szerint, ha lesz mit enni, felszaporodnak a ragadozók ennyi magból is - ha nem egy, akkor két év alatt.

 

Atkák kihelyezése (főszerepben:Géza bácsi)

 

Elsősorban új szőlőkben kell erre gondot fordítani, ahol nincs szomszédság. Az atkák gyenge kis lények, nem igazán képesek nagy távolságokat bejárni - de ha egyszer kialakul a természetes egyensúly akkor nem jelentenek gondot többé. Szerintem minden új telepítésű szőlő 3.-4. évében érdemes megfontolni ragadozó atkák felszaporítását. 

2020.03.01. 11:51

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr915498456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Invincible. 2020.03.02. 20:44:34

Szia!Tudtommal a ragadozó atka előbb ébred, és amíg nincs megfelelő populáció a táplálék egyedekből (levél- gubacs- takácsatka) addig virágporral táplálkozik.Tehát ha nincs virágzó növény az ültetvényben (a videó alapján nincs) éhen hal vagy elvándorol.

Invincible. 2020.03.02. 20:55:34

Szia!
Én úgy tudom ,hogy a ragadozó atka virágporral táplálkozik amíg nem bújnak elő a zsákmány állatai, tehát virágzó növény hiányában éhen hal vagy tovább áll.(A videón nem láttam takaró növényt.)

Invincible. 2020.03.02. 21:00:24

Bocs közben lefagyott és végül kétszer is írtam

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2020.03.03. 19:53:49

Erről a virágporral táplálkozásról nem hallottam. Ilyenkor egyébként semmi nem virágzik - talán a mandula.

kunzoo 2020.03.05. 18:34:52

Az a tapasztalatom hogy a korai metszés -ezt úgy értem hogy előző év december- csökkenti az atka kártételt. Azért mert a metszlapok teljesen beszáradnak, elmarad a nedv kicsöpögése. A fakadás akár két héttel is hamarabb indul a későn metszetthez képest. A kezdeti hajtásnövekedés is sokkal gyorsabb. A virágzás idejére éri utol a későbbi metszésű szőlő. A növény kinő az atka "foga" alól. Ráadásul a rügyek is nagyobb biztonságban vannak, mivel nem könnyezik a növény nem vakítja ki a nedv. Nem kell figyelmet fordítani a vágás irányára sem.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2020.03.25. 17:15:56

@kunzoo:
Érdekes amit írsz. 4 éve elkezdtem érdemben rendbe rakni a támrendszert. Sose volt jó, meg el is öregedett.
Ezért mindig januárban metszettem. Lehet, hogy ezért nincs atka károm? Én a nagy dózisú kénnek tulajdonítottam, amit minden permetezésnél használok.

kunzoo 2020.03.25. 21:07:49

@grano:
Az nyilván nem árt, de a korai metszés simán másfél-két hét előny. Főleg fakadás után látszik, mennyivel robbanékonyabb a szőlő. Elsősorban a rövidcsapos művelésmódokra gondolok. pl. bakművelés, kordon rövidcsapokkal. Szerintem két oka van. Egyrészt a sebgyógyulás, nincs könnyezés. nem vakul a rügy a létől. Másrészt a növény hormonháztartása. Késői metszésnél a vesszőkkel levágod a növekedési hormonokat is. a csúcsdominancia miatt a felső rügyek fakadnának, ezek levágásával a hormonok is távoznak. idő kell ahhoz hogy az alsó rügyek-amik amúgy alva maradnának!-fakadásképes állapotba kerüljenek. Ez a növénynek egy vészforgatókönyv, időveszteséggel jár. Az atkák közben kikelnek, simán szétszélednének a sok rügyön, de csak kettő-három marad nekik. Az atkák az egy és kétéves részek határán telelnek. Ez a három dolog, főleg ha valami oknál fogva legyengül a tőke, már bajt okozhat.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2020.03.25. 21:53:44

@kunzoo:
Anno akitől vettük a szőlőt a kadarkát mindíg a tavasz kezdetén metszette, amikor már majdnem csepegett. Ezek még bakműveléses tőkék voltak. Vajon a fagykár elleni védekezés lehetett az oka? Pláne, hogy a kadarkát 1-2 szemre, vagy néhol csupaszra metszette. Apu is mindíg későn metszett.

kunzoo 2020.03.26. 20:34:57

@grano:
Igen, a fagykár benne van a pakliban. Az is érdekes hogy sokan emlegetik a régi "aprófürtű" furmint meg egyéb fajtákat, pedig a metszés befolyásolja a fürtméretet. Kopaszra metszésnél a sárszemek, rejtett alvórügyek hajtanak ki, azok kisebb fürtöket hoznak. Nem nagyon volt fürtválogatás, tehát a sok fürt még apróbb lett.

Természetesen a nemesítés növelte a fürtméretet, de ez is benne van.

Kopaszra metszésnél nem bakművelés van hanem fejművelés. Ennek a javított változata mikor a fattyúvesszőkből hagynak néhány rövidcsapot. néhol még egy szálvesszőt is hagytak karikára kötve. Rendesen metszett bakművelést nagyon ritkán látni.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.