Befejeződött a telepítés az új területen - véget ért az idei év legnagyobb projectjének első felvonása. Megpróbálom összeszedni a tapasztalatokat, okulásul az mindazoknak, akik az itt olvasott dolgok ellenére belevágnának egy efféle kalandba. Bár informatikai igazgatóként túl vagyok egy saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszer bevezetésén Magyarország legnagyobb brókercégénél, az ott átélt izalmak elbújhatnak a telepítés őrülete mellett. Ahogy azt korábban írtam, a mezőgazdaság nem azoknak való, akik szeretik szervezetten irányításuk alatt tartani a dolgokat - az ilyen emberek percenként másznak a falra a telepítés sok szálon futó projectjének minden egyes pontján található bizonytalanság miatt:
1. Az engedélyezési folyamat egy vicc. Számtalan olyan dolog van, amit csak az év egy meghatározott időszakában, jobbára egy hetes időtartamban tudsz megcsinálni (ez egyébként teljesen értelmetlen, ha lesz egy üres félórám, elmagyarázom az evidencia dosszié működését Lázár Jánosnak), és ha pont akkor nem csinálod meg a feladatot, amikor az állam éppen ráér - akkor rábasztál: várhatsz egy évet. Telepítési kvóta vásárlása, telepítési támogatás igénylése ilyen, és hogy nehezebb legyen a feladat, ezeket a tevékenységeket - mindenféle határidőkkel dolgozó egyéb feladatok előzik meg: talajvizsgálat, talajvizsgálat kormányhivatali jóváhagyása, telepítési engedély kiadása - hogy csak azokat említsem, amik hirtelenjében eszembe jutnak.
2. A telepítés-előkészítő munkákhoz jó vállalkozót találni nagyon nehéz. Öszintén szólva, nekem a végére egy olyan társaság állt össze, akikre bizton számíthatok - de ez nem volt így a legelején. A bozót kiírtása, a drénezés, a föld feltörése, a trágyázás, a föld mélyszántása, a szántás elmunkálása ... hosszú volt az út a földet kelletlenül rugdosó, dolgozni nem akaró traktorostól a dörgicsei juhászig, a mencshelyi markolósig, akik tényleg kivették a részüket a feladatokból. A földmérő elsőre jó választás volt, és szerencsém volt a kerítésbolttal és a támrendszer szállítójával is.
3. A kishitűséggel való folytonos küzdelem felőrli az embert. "Az úgy nem lesz jó!" - ezt a mondatot hallottam legtöbbször az utóbbi időben. Nem jó a föld, nem jó a kitettség, ott még senki nem tudott semmit termeszteni, azt a területet lehetetlen kipucolni, szántani meg végképp lehetetlen, megeszi a gumit a talaj, kiszúrja a traktorkereket a tüske, nem úgy kell kijelölni az utat, az ott mindig belvizes lesz, fagyzúg lesz, lisztharmatos lesz a kékfrankos, rohadni fog a muskotály, nem fog itt megérni a furmint, nem elég ide a kompakt traktor, több lóerő kell ... ha a felét meghallgatom a negatív jóslatoknak, soha nem vágok bele ebbe a munkába.
4. Az oltványok beszerzése hosszú és idegőrlő folyamat. Az évek alatt egészen jól összebarátkoztam az oltványosokkal, és megértettem, hogy az a munka is egy mezőgazdasági folyamat - tehát az eredménye nem biztos. Ez nem olyan, mint egy ipari project, ahol lekérdezheted a pillanatnyi állapotot, és meg tudod becsülni, hogy időarányosan jól vagy rosszul állnak a munkák. Sőt, ha oltványossal beszélsz, rád is átragadnak az ő aggodalmaik: vizes az egyik terület, nem sikerült felszedni az oltványt, nem volt jó az eredés, nem volt jó a kalluszosodás, valami megfertőzte az oltványokat. És itt aztán tényleg igaz, hogy ha valami nem sikerül, akkor várhatsz egy évet. Akkora keresleti piac van oltványra, hogy őrült sorbanállás folyik, és nem jut mindenkinek. Jut vagy nem jut: ez szinte az utolsó pillanatig kérdéses, amitől simán idegösszeomlást lehet kapni, még bőven a telepítés előtt.
5. A banki finanszírozás röhej. Én áthidaló kölcsönért folyamodtam, a tárgyalás alapja: előbb a bank ügynökével a saját költségemen a fedezetként felajánlott ingatlan felbecsültetem, majd egy kazal papírból, amelyiknek a 80%-a teljesen felesleges, kiválogatom azt a párat, amit érdemes kitöltenem - ez a hitelkérelem. Ennél a banknál egy volt évfolyamtársam dolgozik, és az ügyemet az lendítette előre, hogy évfolyamtalálkozón elmondtam neki: megbaszhatják a hitelüket, jó évem volt, nem vagyok rájuk utalva. Hirtelen sikerült szerződést kötni. Ez egyébként a Matolcsy-féle hitel, a kajlaszemű géniusz biztos mérges lenne ha látná, hogy a legnagyobb magyar bank hogyan próbálta ellinkeskedni a gazdasági feltámadást. Szerződés van, a folyósítás még nem történt meg, de a jelzálog már a fedezetként felajánlott ingatlanon van.
6. A telepítés ütemezése lehetetlen. A telepítést végző vállalkozót már februárban elkezdi hívogatni az ember, hogy mondjon valamit arról, hogy mikor fog jönni hozzá, amire elég tág határok között mozgó választ lehet kapni. Most, hogy a két napra tervezett telepítést négy nap alatt sikerült befejezni, értem miért: itt tényleg minden kiszámíthatatlan. A traktor és a műholdas telepítő eszköz roppant modern - és roppant sebezhető technológia. Ha éppen nincs GPS jel, akkor a gép megáll. Ha túl sok a csapadék, egy ekkora monstrummal nem lehet rámenni a földre - de ha rá is lehetne menni, akkor se lehet ültetni bele, mert a talaj hatalmas hantokat képez, és az oltvány üregben marad és kiszárad. Nálunk még bazinagy köveket is kiásott az ültetőgép, ettől karok görbültek el, amit csak néha sikerült helyszíni kalapálással javítani - szerencsére volt tartalék alkatrész. De volt olyan meghibásodás is, amit műhelyben kellett javítani: fél nap ugrott. És mikor legyen óriási szélvihar, ha nem a telepítésre kitűzött két nap egyikén - újabb nap veszett el.
Ahogy közeleg a telepítés dátuma, úgy lesz egyre idegesebb az ember, főleg, ha komoly beruházásról van szó. Nekem volt egy elég komoly műtétem hat éve - közvetlenül előtte voltam olyan ideges, mint péntek este. Nem is tudtam aludni, éjjel háromtól már a konyhában sétálgattam fel s alá, ezredszer is végiggondolva, hogy mit felejthettem el. Aztán a vihar éjjelén hajnali öt órakor már a telepítővel SMS-eztem a vasárnapi programról, ami több újratervezés után végül teljesen lukra futott. És a telepítés alatt minden leállásnál bennem volt a para, hogy ez most vajon mekkora hiba, vajon mekkora leállás lesz belőle?
Szerencsére túl vagyok rajta, de még csak kicsit tudok örülni. Egyelőre próbálom kipihenni magam, testileg-lelkileg kimerültem. Jövő hétvégén lepucoljuk azt a sok szemetet (gyökeret, követ) amit a telepítőgép kifordított a földből. Nézzétek a Facebook oldalt, képeket oda postolok (majd egyszer, mert a telefonom aksiját kb. egy hónapja rosszul cserélték ki, és most nem lehet elindítani).
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
