Szőlőművelés

A szüret a legjobb dolog a világon

Már ha van. Márpedig idén volt, kettő is, és mind a kettő nagyon jó eredménnyel zárult, úgyhogy most velem madarat lehet fogatni. Amikor a múlt héten megmértem és megkóstoltam a szőlőt, és hozzá néztem a meteorológiai jelentést (1-3 mm esőt jósoltak a hétre, 30%-os valószínűséggel) úgy döntöttem, hogy még egy hetet várunk. Ahogy haladtunk előre a héten, úgy tolódott ki az eredetileg csütörtökre várt eső hétvégére, és növekedett a mennyisége 15 mm-re. Miután pénteken ránéztem a radartérképre, onnantól már csak tegezve és felszólító módban szóltam a Teremtőhöz, és kb. két óránként gondoltam másként, hogy mit is kellene csinálni hétvégén. Használhatónak csak a metnet.hu előrejelzés animációja bizonyult, amely szerint szombat reggel Kelet-Magyarország fölött lesz csak eső, a Balaton-felvidéken csak egy kis csöpörgés, az is kora reggel. Reggel útnak indultunk Mogyoródról monszun-szerű zuhéban, és valahol Székesfehérvár környékén elkezdett világosodni az ég, és Dörgicsén már tényleg nem esett az eső.

Egy éjszakányi ülepítés után elvált a must a szedimenttől

Tisztább ízek felé

A múlt év már csak rossz emlék, az idei pedig reménység: itt tartunk most. A próbaszüretek miatt sokat kellett vezetnem, volt időm gondolkozni. A 2013-as juhfark és a sárga muskotály szalmabor járt a fejemben. Egy ismerősöm próbaképpen készített sárga muskotályt, és - éppen úgy, ahogy az én szalmaboromnál - egy jellegzetes, nem túl kellemes karakteres íz volt a korty végén. A 2013-as juhfarkkal hasonló a helyzet: az évjáratra jellemző kényszerérettség keserű íze ott van a korty végén. Mindkét boromat áztatni kellett: a juhfark esetében a termés kb. 1/3-a aszusodott, a sárga muskotály meg szüret után lett töppesztve. A hosszas áztatástól kesernyés, húzós ízek is kerültek a borba. Azon gondolkoztam, hogy vajon hogyan lehet úgy áztatni, hogy az aszú, a mazsola anyaga is a borba kerüljön, de a zöld színű bogyók héjának íze ne. És ez nem elsősorban az idei évre vonatkozó kérdés, hanem inkább a gyengébb évek problémája. 

Aszusodó fürtrészek

Gohér szűztermés

A hétvégén húszra húztunk lapot, és szerencsénk volt. Eredetileg csütörtökre terveztük a gohér szűztermésének leszedését, de a hét eleji forróságot végül nem találtam jónak a szüretre. Krisztián mért egy majdnem 19-es mustfokot szerdán reggel, és mivel csak két napos esőre volt kilátás, úgy döntöttem, hogy hagyom egy cseppet visszaesni a cukorfokot - mert a gohérból könnyed bort szeretnék készíteni. Pénteken egy kisebb eső volt, olyan dologmulasztós idő, de a SmartVineyardon megnéztem, 11 órára felszáradtak a levelek. Szombatra a meteorológia 10 mm esőt jósolt (lett belőle kétszer annyi) és amint láttam, hogy a Balatont elhagyják az esőfelhők (9 óra felé), kocsiba pattant a család, és elindultunk szüretelni.

Péntek-szombat időjárása

Szőlőművelő traktor választás Utolsó pár előre fuss!

A hét végén meghoztam a döntést traktorügyben. Azt hiszem, "mérnöki" döntés született - ahogy a traktorvásárlási vívódásom vargabetűit egyre nehezebben követő motoros cimborám nevezné - azaz ár/teljesítmény arányban a legjobbat választottam. Ez persze a saját szempontjaim szerint érvényes döntés, tehát előre jelzem, hogy mindenkinek igaza van, aki bármilyen más döntésre jut. Én igyekeztem annyira körüljárni ezt a témát, amennyire csak lehetséges - aki olvassa ezt a blogot, az tudja ezt. Tehát az általam vizsgált szempontok szerint, az én üzemi méretemhez (8 ha), többségében modern támrendszerű szőlőhöz ma a legjobb vétel a Kioti NX5010c.

Kioti

Miért lenne egyszerű?

Szépen készülődtünk a szüretre, egészen rendben is voltunk a múlt héten még, amikor beütött a krach: a családi kisbusz beszart, így a hétvégi kényelmesre tervezett program egy katasztrófává változott. Pénteken még kellemesen kirándultunk, traktort nézegettünk, szombatra szilvaszüretet terveztünk - meg némi próbaszüretet a szőlőben. Ehez képest a VW motorja reggel beadta a kulcsot: a délelőtt a sárga angyalra várással, és a szervízbe szállítással telt, és csak futólag tudtam megnézni az időközben elkészült kerítést is az új területen. Kora délután Balázs vitt el Veszprémbe a Navarrával bennünket, ahonnan elbuszoztunk a Népligetig, ahol várt ránk az apósom, aki kölcsönadta a kocsiját, amivel elmentünk haza, Mogyoródra. Ez a túra négy és fél órát vett igénybe, így csak felrohantunk Beccére szőlőt kóstolni - de semmire nem volt időnk, és a teljes szombat odalett. 

A múlt héten a gohér még zöld magú volt, cseppecskét savasabb a harmonikusnál, így nem számoltunk erre a hétvégére szürettel - különben is, olvastam én még gohér aszúról is. A juhfark éppen csak édesedett, zöld magokkal - szeptember első hétvégéjére terveztük a szüretet. Ez a forróság azonban betette az ajtót: a hétvégi kóstoláson a gohér napnak kitett fürtjeinek mintha "főtt" ízük lett volna (a naptól védett fürtök rendben voltak) a juhfark magja pedig szépen bebarnult, és édes, de jó savtartalmúak voltak a bogyók. Mondjuk legalább 35 fok volt a szőlőhegyen, ez nyilván befolyásolta a szőlő ízét. Ez az első termésem, egy ilyen express évben, nem ismerem még a gohért, benne van a pakliban, hogy nem jól választom meg a szüret időpontját - persze ha lett volna kocsink, akkor esetleg leszedhettük volna. Csütörtökre tervezem a szüret első körét (addig be vagyok táblázva tárgyalásokkal), amikor lehül egy cseppet az idő, akkor szedjük le a juhfarkot. Hogy a gohérral mi lesz, azt majd akkor döntöm el. A sárfehér tartja magát: olyan savanyú, mint a citrom - van egy olyan érzésem, hogy a küvébe ez nagyon jól fog jönni.