Szőlőművelés

Helló május!

Amikor annyira jól összejön minden, hogy ez már nem lehet véletlen, akkor tölti el az embert az az érzés, hogy lám, az Isten / Földanya szeret engem, mert:

• a téli folyamatosan szötyörgő csapadéktól annyira megtellt a talaj vízzel, hogy alig lehetett elkezdeni a tavaszi munkákat,
• az ezt követő áprilisi aszálytól kiszáradt/megszikkadt a föld felső húsz-harminc centis rétege, ami engedte elültetni a szőlőt,
• az ültetés után, amikor végeztünk a munkákkal, egy aranyat érő, áztató esőzés érkezett, ami beiszapolta az ültető árkokat,
• amit kellemesen meleg, húsz fok körüli idő követett, ami aztán kirobbantotta a szőlő rügyeit, és csodálatos, 99,9999%-os rügyfakadást produkált.

Életke

Elvarrjuk a szálakat

Ha bárki azt hiszi, hogy akkor van vége a telepítésnek, amikor az oltványok a földbe kerültek - az óriásit téved. Mondhatnánk az is, hogy a buli még csak akkor kezdődik el. Vegyük szépen sorba, hogy mi minden teendőnk van az ültetés után.

Mindenhol szőlő

Első munkanap az új területen

Van az a mondás, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Nem tudom, mi van Dörgicse zászlójára hímezve, de ha nem ez, akkor valaki valamit nagyon eltévesztett. Dörgicse babaarcú gyilkos: amikor elkezded a munkát, fickándozni van kedved, amikor a Balatoni kilátásról a kisdörgicsei hegyekre téved a szemed, amikor gyönyöködsz a madárdalban, élvezed a napot vagy beszívod a kristálytiszta levegőt. A vidám teszek-veszek észrevétlenül szívja el az energiáidat, és ha nem rendelkezel egy rinocérosz kondíciójával, akkor este azon kapod magad, hogy üres tekintettel bámulsz az eléd tett vacsorára, és megenni sincs erőd. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a bölcs helybéliek tudják, hogy nyolc-kilenc órányi munka bőven elég egy napra, de hétvégi gazdaként mi tizenkét órát dolgozunk a "szabadnapunkon".

Kezelőút. Anélkül a kurfli nélkül nem lenne ilyen szép.

Az őrület hullámvasútja

Befejeződött a telepítés az új területen - véget ért az idei év legnagyobb projectjének első felvonása. Megpróbálom összeszedni a tapasztalatokat, okulásul az mindazoknak, akik az itt olvasott dolgok ellenére belevágnának egy efféle kalandba. Bár informatikai igazgatóként túl vagyok egy saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszer bevezetésén Magyarország legnagyobb brókercégénél, az ott átélt izalmak elbújhatnak a telepítés őrülete mellett. Ahogy azt korábban írtam, a mezőgazdaság nem azoknak való, akik szeretik szervezetten irányításuk alatt tartani a dolgokat - az ilyen emberek percenként másznak a falra a telepítés sok szálon futó projectjének minden egyes pontján található bizonytalanság miatt:

Boldog 10. évfordulót, Szőlőművelés blog!

 A nagy munkában észre sem vettem, hogy tíz éves lett a blog. Eredetileg a blogger.com rendszerében kezdtem el az írást, azután az Index is előállt a saját blogmotorjával, ami szép volt, és azóta itt vagyok - kb. 8 éve.  Séra Bálint csinált nekem szép designt, ami már nem a mai divatot tükrözi, de nekem még megfelel. Közben a blognak Facebook accountja is lett, a képes beszámolók oda mennek, itt az érdemi tartalom maradt.

Akikkel párhuzamosan kezdtem, már mind abbahagyták a blogolást. Nekem közben szenvedélyemmé vált az új technológiák kipróbálása, a biogazdálkodás meghonosítása. Szeretnék még egy csomó dolgot kipróbálni a szőlőművelésben - és amíg ez így lesz, a tapasztalataimat is le fogom írni. 

A kezdetek: szolo.blogspot.com ver. 1.0.

Talán meg is éri foglalkozni ezzel a dologgal: egy punnyadt napon 200, míg egy erősebb napon 4-600 látogatója van a blognak - ami szerintem nagyon szép szám, tekintettel arra, hogy milyen ritkán születik egy-egy bejegyzés. Legtöbben a permetezés iránt érdeklődnek, az erről szóló postot kevés híján 95.000 (kilencvenötezer) alkalommal töltötték le. Ennek megfelelően egyre több emberről derül ki, hogy olvassa az írásaimat, borfesztiválon, itt-ott-amott megismernek a fénykép alapján. Amire talán a legbüszkébb lehetnék, hogy a blog tartalmát (Schmidt Pál országában: forrásmegjelölés nélkül) egyes OKJ képzőhelyek minden változtatás nélkül a tananyag részévé tették. A legviccesebb történet talán most hétvégén esett meg velem, amikor a Bakonyi bortesztet is készítő oltványostól vettem 6 csemegeszőlő vesszőt, aki megajándékozott egy tő eperrel, miután rájött, hogy én írom ezt a blogot - mert nem is tudom hány éve írtam egy cikket a bortesztjéről. Most kicsit parázok, nehogy találkozzak Tükrös úrral, a derítőszer gyárossal, mert azt a terméket lehúztam a fenébe, annyira vacak volt. :)