Mentett furmint - Becce 2018

Hétvége előtt ott volt a dilemma: mi legyen a beccei furminttal? Ez a dűlő lényegében egy hatásvizsgálat, azaz megnéztem, mit tud meszes agyagon a furmint. A vágó egy út alatt fekszik, az utat diófák szegélyezik a magas partoldalon - így minden évben megszokott vendégünk a lisztharmat. Ami száraz időben nem okoz akkora problémát, mint esős őszön: ekkor ugyanis a bogyók rugalmasságát vesztett héja kireped, és megindul a rothadás. A vágó egyik fele rothad, a másik fele egészséges. A múlt héten azon töprengtem, leszedjem-e a romlásnak indult szőlőt. Versenyt futott a cukrosodás a romlással - miközben hétvégére esőt jósolt a meteorológia. 2-3 mm esőtől csak nem lehet baja a szőlőnek, gondoltam, de Krisztián szerint jobb lesz ezt most leszedni, mert ki tudja mekkora eső lesz? Jól döntöttünk: szombaton kb. 25-30 mm eső esett.

 

Ikerfürtös furmint. Ezek egy szép fürtök, de voltak ennél csúnyábbak is.

 

A mentett furmint nagyon jó ízű volt, megőszültünk, mire egyenként kicsipegettünk a romlott szemeket. A tavaly vásárolt zúzó-bogyózómmal valami hiba történt: füstölt a motor, és iszonyatosan melegedett. Jeleztem a forgalmazónak a hibát - nem hiszem el, hogy ennek pont velem kell megtörténnie. De sok-sok leállással végül csak lebogyóztuk a furmintot. És akkor olyasmi történt, amit még sohasem láttam. Mivel a szőlő héja nem volt teljesen érett, ezért a villámgyors léelválasztás mellett döntöttem, és a bogyózó csövét egyenesen a présbe vezettük. A Vaslin prés pont megtelt, tehát - a folyamatos lévesztés mellett - olyan 270 liter cefrével álltunk neki a préselésnek. Elindítottam a prést, ami "centrifugaként" működött: ahogy forgott úgy csorgott belőle a lé, anélkül, hogy a préskosár fedele egyáltalán elérte volna a szőlőt. Mikor félúton járt a prés, kinyitottam az ajtaját: még mindig csak háromnegyedig rakottnak tűnt. Addig nyomtam, amíg a must színe üde zöld volt, amint barnára váltott, kikapcsoltam a gépet: kinyitottam az ajtót: akkor kezdődött volna a tényleges préselés. Úgy döntöttünk, ennek itt a vége, kipörgettük a cefrét a ládákba.

 

Amikor másnap reggel vittem a komposztba, megkóstoltam a levet, amit eresztetett: nos nem volt kár kiönteni. Másfél nap ülepítés után az 1/6-a volt sűrű, amit már nem tettem bele a színborba. Végül 18,5-ös mustfokú, kellemes ízű mustot tettem el forrni. 300 literes fahordóban erjed (majd). Bizakodó vagyok, mert az ülepedés végére kicsit "csiccsent" volt már. A furmintom zöme még kint alszik, szóval lesz olyan bor is, amivel el tudom házasítani, ha önmagában üres lenne. De agyagon termett, annyira nem aggódom.

 

A képen ikerfürtös furmint klón. Ezek a fürtök szépek, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy voltak nagyon cefetül kinézők is.

2018.09.02. 19:56

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr3814218021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2018.09.07. 19:46:35

@Syntax Error: A szőlőszemen található lisztharmat, az aszusodott szőlőszem hájának barna anyaga, a rothadt szőlőszemek (ha van ilyen) és az oxidáció együttesen alkotják ezt a barnás mustot. Kóstolva már nem mustízű, csak üres íze van.

Syntax Error · http://vino.syntaxerror.hu/ 2018.09.09. 08:46:06

@RAMBO: ertem, koszi (nekem minden evben kicsit barnas, azert kerdeztem, de valoszinuleg az csak oxidacio, es az ize finom mustizu)

olimpiam 2018.09.14. 00:39:58

A must jó!: )) Az a kérdésem szőlő szüret után mennyi idővel lehet elkezdeni a feldolgozást, mennyit állhat a leszedett gyümölcs ládában /tartályban, van erre egységes sztenderd, vagy fajtafüggő? Vagy azonnal el kell kezdeni a feldolgozást?

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.