Javaslat elhanyagolt zártkertek rekultivációjára

Az egyik korábbi bejegyzésemmel kapcsolatban elkezdődött némi vita arról, hogy mit kellene kezdeni a Balaton északi partjának déli lejtőivel, amelyről kilátás nyílik a tóra. Ha jó megoldásra szeretnénk jutni, akkor nem szabad szem elől téveszteni a pontos célkitűzést: a Balaton-felvidék északi partjának tóra néző lejtőin szőlő teremjen. A Balatoni Kör által megfogalmazott romantikus "a látképhez hozzátartoznak a szőlők" érvelésen túl csatasorba állíthatjuk a gazdasági racionalitást is: első osztályú termőhelyből kevés van az országban. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeken a területeken ne csak tájkép nézés történjen, hanem ezt a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrást használjuk ki a lehető legjobban. A műveletlenül hagyott szőlőtermő területeket eluralja a dzsumbuj és a lombos erdő, amelyek kiváló fektető helyei az őzeknek, amelyek odaszokva rendszeressé teszik a vadkárt.

 

35 éve műveletlen, erdővel benőtt szőlőterület

 

Azt a kérdést, hogy hány borospince/nyaraló épüljön a szőlőhegyekre, talán könnyebb megoldani, mint elsőre látszik. A Balaton környéki települések rendezési tervében van meghatározva a zártkerti területek beépíthetősége. Ezek helyi rendeletek, sokkal könnyebben módosíthatók, mintha a Parlamentben kellene érte lobbizni. Dörgicsén ez úgy néz ki, hogy a szőlőkataszterbe sorolt területek csak akkor építhetők be, ha a terület 80%-a szőlővel van betelepítve. Ehhez lehetne kapcsolni azt az ötletet, amelynek eredetijét az előző cikkem egyik kommentjében János von Beöthy javasolt: "fél hektár alatt egyáltalán ne lehessen beépíteni a területet".

 

Ennek kapcsán foglalkoznunk kell az "áltelepítések" valamint az megvett szőlők felszámolásának problémájával is. Az áltelepítés olyan művelet, amikor mindenféle oltványt/szőlővesszőt ledugnak a földbe, ami valamennyire kihajt, és ez biztosítja az építési engedély megadását. Amint a ház felépült, a szőlőt megszüntetik (akár öreg szőlő, akár áltelepítés), és jöhet a helyére a fű. 

 

Nem a ház jelenti itt a gondot, hanem a parlagon hagyott föld

 

Ha már a Balaton-felvidék nemzeti park, akkor minimálisan elvárható lenne a környék építményeinek ellenőrzése. A Kádár rendszer fusi-korszakából itt ragadt szir-szar kulipintyókat a lehető leghamarabb el kell bontatni, az esztétikai bűncselekményeket a lehető leghatározottabban szankcionálni kell. 

 

Nyaraló helyett

 

Ehhez a problémakörhöz tartozik a megunt / örökölt / befektetésnek vett szőlők teljes elhanyagolása, illetve kivágása. A nagypapától hallott életigazságot: "földet nem adunk el" több helyről hallottam vissza a földtulajdonosoktól - de akkor a paraszti lét alapja a föld volt, most viszont csak évente-ötévente látogatott elfekvő vagyontárgy, ami "biztosan értékes lesz egyszer".

 

Még a termést is lusta leszedni, vagy elajándékozni a tulajdonos

 

A spekulációs vásárlások legdurvább példái a falvak határában vásárolt szőlők: reménytelenül elhanyagolt táblák várják a belterületbe vonást. A megműveletlen szőlő a melegágya a különböző betegségeknek: nyáron lisztharmat-fészekként szolgál, télen biztosítja a fertőzések áttelelését. Az elhanyagolt szőlőkön nem lehet követni a karanténbetegségek megjelenését: a szőlő aranyszínű sárgulása folyamatosan terjed az országban, vektorai (az átvivő rovar az amerikai kabóca) háborítatlanul éldegélhetnek a kezeletlen ültetvényekben. 

 

Ingatlanspekuláció Dörgicse határában. 9 hektárnyi kivágott vagy elhanyagolt szőlő.

 

Könnyen belátható, hogy egyetlen elv érvényesülését kellene érvényre juttatni a legalább az első osztályú kataszteri besorolású szőlőterületek esetében: ha természeti erőforrást birtokolsz, köteles vagy gondozni azt. Egyszerűen azért, mert a termőföld ugyan megújuló erőforrás, de csak akkor, ha megfelelően gazdálkodnak rajta. A szőlőtermő területeket ezért - értelemszerűen - szőlőművelésre kell használni.

 

Éppen ezért kell minden eszközzel megakadályozni a szőlő kivágását, elhanyagolását: hektáronként és évente 1 millió forint körül kellene megállapítani a nem művelt / kivágott szőlő büntetési tételét. Lehet, hogy vannak olyan gazdag emberek, akik megengedhetik maguknak a 200-500 ezer forint körüli éves bírságot - de a többség nagy valószínűséggel nem ilyen. Hangsúlyoznám, hogy a cél a területek szőlővel való beültetése, művelése, és nem a földterületek elkobzása. Azoknak a földtulajdonosoknak, akik meg szeretnék tartani a területüket, lehetőségük van bérbe adni a szőlőtelepítést, és a szőlő művelését. Ezzel kapcsolatban viszont kormányzati intézkedésre volna szükség: ültetvények esetén a 20 éves földbérleti maximum kevés, ezt legalább 25-30 évre lenne célszerű megemelni.

 

Az udvarnak, rétnek meghagyott (befüvesített) területek könnyen művelésbe vonhatók: mélyszántás, meliorációs növénykeverék vetés után már jöhet is a szőlő. Az elhanyagolt területek csak komoly költségekkel hozhatók rendbe. Az erdő leaprítása után a területet ki kell tuskózni, majd a gyökereket el kell szállítani, és csak ezután kezdődhet meg a szőlőtelepítés előkészítése. Ezt a költséget csak a jobb módú telektulajdonosok tudják vállalni.

 

Megkezdődött a rekultiváció. A nyaraló a telek végén senkit sem zavar.

 

A bírságolásnak kettős haszna lenne: egyrészt sürgetné a területek betelepítését azon földtulajdonosok esetén, akik meg kívánják tartani a pincéiket/nyaralóikat, ugyanakkor felgyorsítaná a földspekulációs célból vásárolt ingatlanoktól való szabadulást. Minimálisan ekkora bírság kell ahhoz, hogy az a fajta földreform, amelyre a szőlészetnek égető szüksége van, elinduljon, és a föld azok kezébe kerüljön, akik vállalják, hogy a rájuk bízott természeti erőforrást megfelelően gondozzák. Azok számára, akik vállalják a telepítést, természetesen biztosítani kell az uniós támogatáshoz való hozzáférést, és a telepítés előfinanszírozását. Ha csak a beépíthetőséget korlátoznánk, akkor a tulajdonosok választhatnák a szabályok változásának "kiülését" - azaz a helyzet befagyna, nem változna semmit. Ha nincsenek évtizedeink a tökölésre, akkor a bírságolást kell választani.

 

2017.12.27. 13:52

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr10013525673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.12.27. 20:25:41

Rambo:
Te magad írod, hogy a gazdaságosság minimális birtokmérete 3,6 htarta.
Ez alatt gazdaságilag értelmetlen a szőlő művelése.
Azaz az ez alatti területeket bírsággal súlytani az nem más mint a jelenleg állami támogatással fenntartott szőlészeteknek átadni a termőterületeket. Einstand.
Te kapsz telepítésre, traktorvásárlásra, telepítésre, permetező vásárlásra, birtokösszevonásra ...... támogatást.
Én csak bírságra számíthatok pedig azt a pénzt amit Neked adnak azt én fizetembe adó formájában.

Művelési kötelezettséget akkor írhatsz elő ha a kötelezettséget ellensúlyozod.

G. Péter 2017.12.28. 00:26:11

@grano: Ezzel részben egyetértek, részben nem, pont úgy, ahogy az írással is.

Azért az mégis egy áldatlan és tarthatatlan állapot, hogy ezen a príma termőhelyen a józan ész rigaláncát ballisztikus ívben ledobó állapotok uralkodjanak. Ugyanakkor én, a magam kis hobbi szőlőjével mit mondjak? És mit mondjon az, aki mondjuk pl. mandulát akar termeszteni ezen a tájon?

A bírság szerintem sem jó ötlet, legalábbis úgy nem, hogy vagy bírság - vagy eladás. Ezt mondjuk úgy tudom elképzelni, mint Bécsben a kutyaszarral kapcsolatos egyeztetést: a kutyások a világon mindent megkapnak, hogy takaríthassanak a kutyáik után, de a kutyaszar utáni bírság gigantikus.

Tehát pl. a zártkertek tulajai kaphatnának bizonyos támogatásokat gazdaságilag értelmezhető fajták telepítésére (oltványok, támrendszer, földmunkák, stb.), hosszú távú bérleti és/vagy középtávú felvásárlási szerződéseket nagyobb pincészetektől a gazdaságilag hasznos működésre, stb. DE aki ezekkel nem hajlandó élni, AZT viszont szénné bírságolni a gondozatlan terület után.

"Művelési kötelezettséget akkor írhatsz elő ha a kötelezettséget ellensúlyozod."

Ez a lényeg szerintem is.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.12.28. 08:43:07

@grano: Én nem azt írtam, hogy vegyék el a szőlődet, hanem azt, hogy a szőlőterületeken legyen szőlő.

Azok, akik nyaralót akarnak a Balaton partján, éppen egy szőlőhegyen, azok a területnek azt a részét, amelyiket szőlőtermelésre KELL fenntartani a jelenlegi szabályozás szerint, adják bérbe. Vagy ne adják bérbe, hanem műveljék meg maguk.

Amíg 1/3 hektáron hobbiborászkodtam, semmilyen traktorom nem volt, még egy rotakapám se. A talajmunkákat kb. 5-10 ezer forintért megcsinálta, akinek volt gépe.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.12.28. 08:47:51

@G. Péter: Ha valaki bérbe adja a földjét, akkor a bérlő telepít rajta szőlőt (részben EU támogatásból). Ez értéknövelő. A földbérleti szerződésből a tulajdonosnak éves hozama van. Ezenk kívül megmarad a nyaralója, ami (hamisan) borfeldolgozónak, borospincének van bejelentve.

Milyen egyéb ösztönzőt kellene még mellé tenni?

gergo16 2017.12.28. 10:51:08

@RAMBO: Kedves Rambó!

Némileg más témában írok. A segítségedet szeretném kérni. Én néhány régi magyar vagyis a hivatalos fajtajegyzékben nem szereplő fajtát szeretnék telepíteni. A jogszabályi rendelkezéseket átbogarásztam, de egyelőre nem találom a kiutat.Milyen módon tudnám ezeket az elvileg telepítésre nem engedélyezett fajtákat mégis telepíteni? Segítségednek nagyon örülnék!
Üdv. Bíró Gergely

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.12.28. 12:32:08

@RAMBO:
1200 öl szőlőből egyre kevesebbet művelek mert nem rendtabilis. A maradékra a fentiek alapján százezres bünti járna. A java teljesen elöregedett, újra kéne telepíteni. Mivel kis terület géppel esélytelen a művelése a megújítás majd egy milla lenne.
Én miért nem kaphatok támogatást a megújításra?

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.12.28. 12:36:58

@G. Péter: Szerintem lehetne kötelezni a gazdákat ha meglenne hozzá a megfelelő támogatás.
Az ingatlan speki más kategória.
Aki a fertőző gócot nem számolja fel annak vastag bünti. Ez ma is létezik csak nincs aki betartassa.

G. Péter 2017.12.28. 13:20:32

@RAMBO: Nem biztos, hogy akinek ilyen helyen van nyaralója, az értéknövelőnek fogja fel a szőlő telepítését. A másik kommenteddel viszont meggyőztél.

IWAS 2017.12.28. 14:51:58

Kedves Granov!
Ne aggódj Rambo bejegyzése miatt, mert 1/ Rambo nem a területért felelős államtitkár, se nem parlamenti képviselő: nincs nagyobb ráhatása a törvényhozásra, mint neked, nekem vagy bármelyik választópolgárnak (azokban a dolgokban pedig, amelyek az önkormányzat saját hatáskörében szabályozhatók, vélhetően kisebbségben van az álláspontjával), 2/ a saját érdekét helyezi előtérbe: értékes balatonfelvidéki szőlőterületeket szeretne nagyon olcsón felvásárolni. Utóbbit úgy látja elérhetőnek, ha az elhanyagolt birtokok tulajdonosait gigabírsággal fenyegetnék meg, így azok gyorsan és jóval áron alul igyekeznének megszabadulni a területeiktől. Néhány dologban viszont a fentiektől függetlenül igaza van, pl. ha egy hivatalosan is szőlőként bejegyzett terület egy borvidék határain belül helyezkedik el, akkor elvárható, hogy az folyamatos művelés alatt legyen. Azon már lehet vitatkozni, hogy ez mit jelent vagy jelentsen. Egy bioszőlész akár rosszabbul is járhat, ha azt nézzük, hogy igaz, hogy egy szomszédos elhanyagolt terület fertőzési forrás (pl. a lisztharmaté) lehet, de ha azt adminisztratív kényszerből elkezdik művelni, akkor könnyen lehet, hogy a drága kaszáltatás helyett a tulaj inkább tocsogósra fújja a széli részeket és a sorközöket gyomirtóval, a szőlőt pedig a legdurvább szintetikus szerekkel kezeli, ezeket a szél átviszi a bio minősítésű szőlőre; az ellenőrök érzékeny módszerekkel kimutatják a vegyszereket, majd megvonják a bio minősítést. Én azt gondolom, hogy erkölcsös és előremutató megoldás lenne, ha az elhanyagolt szőlőterületek tulajdonosainak biztosítanák, hogy művelési ágat váltsanak (akár lefelé, pl. szőlő helyett legyen rét az adott területen; tudom, hogy ez itt többeknek nem tetszik, mondván, hogy a „grand cru” területek nem ezt érdemlik; én viszont azt mondom, hogy nincs gond, hiszen ezek a területek nem vesznének el végérvényesen), így Rambonak a legitim elvárása (vagyis, hogy ne legyen fertőzési góc) teljesülne, és a most még elhanyagolt területek tulajdonosait sem érné anyagi kár (vagy csak egyszeri, minimális). Természetesen, ha később valaki olyan motivációval jelentkezne, hogy szőlőt szeretne telepíteni, akkor megvehetné a rétet, legelőt vagy szántót, megtörténhetne a visszaminősítés és telepíthetne rá szőlőt.
A másik felvetett probléma, amikor spekulatív módon arra vár valaki, hogy a szőlőjét (stb.) belterületté nyilvánítsák, mert tudja, hogy akkor meg fog ugrani a terület értéke. Itt az lehetne a megoldás (figyelembe véve az elmúlt 30 év demográfiai változásait), hogy az önkormányzat hoz egy határozatot, miszerint pl. a következő 25 évben nem fogják növelni a belterület nagyságát (ez egyrészt megnövelné az eladási kedvet, másrészt visszamennének az árak). De ha nem hoz ilyen döntést az önkormányzat, akkor is kelljen a tulajdonosnak gondoznia a területét a hivatalos művelési ágnak megfelelően.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.12.29. 15:09:25

@IWAS: Valóban, az volt az ördögi terv még tíz évvel ezelőtt, hogy indítok egy blogot, hobbiborászként, és amikor a borászat majd jól kinövi magát családi gazdasággá, az addigra gyűjtött olvasótábort, zombiként magam mellé állítva elnyerem a földművelési miniszteri posztot, vagy legalább én leszek az új Simicska Lajos, Mészáros Lőrinc, és a gazdasági érdekeim mentén fogom befolyásolni a kormányt/törvényhozást.

Egy fél mondatban kifejthetnéd, hogy miért az ÉN személyes érdekem az, amit egyébként a csopaki kódex hangadói, a balatoni borászok hangadói, és a balatoni kör hangadói IS kívánatosnak tartanak - én csak más módszertani megközelítést javasoltam, mint az övék (pl. teljes építési tilalom a csopaki hegyen). Nézz meg pár képet toszkánáról, burgundiáról, a napa völgyről: és mutass nekem ott legazosodott, cserjés vagy erdőkkel benőtt szőlőtermő területeket! Vajon miért kellene helyből alacsonyabbra pozícionálnunk magunkat náluk?

Amúgy pedig: nekem MINDEGY, hogy az illető maga telepíti be a földjét, vagy bérbe adja azt a részét, amin most füvet nyír. Ezidáig NEM volt korlátozás, 2500 négyzetméter fölött BÁRKI kaphatott telepítési támogatást: hol vannak hát a szőlők?

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.12.30. 10:01:40

@RAMBO:
Tavaly nyáron nyaraltam Cecina-ban. (Livorno alatt). Ott is van elhanyagolt szőlő, igaz, nem ilyen nagyságrendben. De a szőlő, oliva ligetek közt rengeteg kiadó apartman van, mi kifejezetten ilyet kerestünk. Azért létezhet mert a néhány száz öles föld nem tartja el a gazdát.

És bizony a spekik megveszik a földet tesznek rá klassz toscan hangulatú épületet, füves kerttel medencével, teniszpályával tengerre néző kilátással.

Elismerem ronda a sok összevisszaság. De mitszólna a tisztelt balatoni borbaráti társság ha most megkapnák az összes földet hogy nesze 100 évig a tied de mindet művelned kell!!
Mégpedig szőlőként!!!
Rohannátok, hogy támogatás kell a rekultivációhoz. A területek java aztán áltelepítés lenne vagy kényszerből vagy direkt. Mennyi plussz termőterület kerülne bevonásra egymozdulattal? Majdnem annyi mint amennyi most szőlő.
Miből finanszíroznád a bérleti díjakat, a beruházások önerejét, a készleteket (mert egyből nem hiszem hogy majd a duplájára növelhető a balatoni bor piaca).

Végig gondoltátok ezeket?

IWAS 2017.12.30. 22:19:34

Kedves Rambo!

Lehet humorizálni, de én továbbra sem tartom elfogadhatónak azt, hogy nagy összegű bírságok kilátásba helyezésével kényszerítsük a szőlőtulajdonosokat nyomott áron történő eladásra. Itáliában a szőlőkultúra több mint 2000 éves (van, ahol 3000). Ezt látod pl. Toszkánában (egyébként nekem sokáig egy toszkán tájfotó volt beállítva háttérképnek). Itthon meg azt látod, ami a realitás (a tulajdonviszonyok radikális változásai az elmúlt 100 évben, minőségi helyett tömegtermelés közel fél évszázadon át, kiüresedő, elöregedő, lepusztuló vidék). Én nem hiszek a felülről irányított fellendülésben. Azzal egyetértek, hogy jobban nézne ki, ha szépen gondozott szőlők lennének a Balaton közvetlen közelében (bár éppen Dörgicsére szerintem nem jár sok turista, javíts ki, ha tévedek). Nekem viszont az sem okoz lelki gondot, ha vannak elgazosodott szőlők, lepattant lakókocsik, vagy éppen nyaralóvá fejlesztett álpincék. Ezek ugyanis jeleznek valamit. Az nem vitás, hogy ha valaki csal a támogatással (pl. rendes oltványok helyett csak szőlővesszőket dugdos a talajba), akkor azt súlyosan meg kell büntetni. A lepusztult építmények és szőlők esetében szerintem gyakrabban a tőkehiány és a tulajdonosok magas életkora, rossz egészségi állapota, mintsem az igénytelenség van a háttérben. Kevesen vannak olyanok, mint te, akik kellő tudással, lelkesedéssel és tőkével rendelkeznek, ez a fő oka annak, hogy nehéz vevőt találni az elhanyagolt szőlőkre. A hosszú távú bérlet többé-kevésbé megoldás lehetne a borvidéki tájkép rendezésére, de ehhez számos feltétel kell (pl. külföldi állampolgár is bérelhessen, min. 25 évre, szabad fajtaválasztás /persze telepítési támogatás csak meghatározott fajtáknál lenne/, garancia, hogy nem adja el a tulaj a bérleti idő lejárta előtt, némi állami/önkormányzati támogatás, hogy az információ erről a lehetőségről eljuthasson minél több potenciális bérlőhöz). Szóval szerintem nem felülről, hanem alulról (és ha tetszik, ha nem: lassan – mert ez egy ilyen jellegű folyamat) történhet a felemelkedés. Ha egy terület kiemelkedő szőlészeti-borászati szempontból („grand cru”), akkor azt borokkal kell bizonyítani. Ez az első lépés. A második, hogy egyre több kisebb pincészet jelenik meg, szintén a terület kiemelkedő voltát bizonyító borokkal (eddigre már a borok árának is egy bizonyos szintet el kell érniük). A harmadik, hogy a profitszagot megérezve megjelennek a nagytőkések is (itthon ezek főként az ún. oligarchák; külföldiek gyakorlatilag nem vehetnek legálisan szőlőt /csak nagyon szigorú feltételek teljesítése után/), oldalukon egy tehetséges borásszal, és elkezdik felvásárolni (már magas áron, hiszen addigra már az itt termelt borok is magas áron lesznek értékesíthetők) a még eladó területeket. Végül tehát gondozott kinézetűvé válik a borvidék (mint pl. Toszkánában vagy a szomszédos Ausztriában is).

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.12.30. 22:42:20

@IWAS: Azzal nincs baj, ha más a véleményed, azzal van, ha azt hiszed, hogy én azért írom ezt a cikket, mert olcsón akarok földet venni.

Én az olyan esetekről beszélek, ami a szomszédomban történt: egy fiatal pár (tehát nem mi :DDD) megvettek egy telket, mire a mellette lévő élt az elővásárlási jogával azért, hogy ne legyen szomszédja. A fiatalok elkezdték a szőlőt rendbe tenni, a szomszéd perelt - és övé lett a szőlő. Na ennek az elhanyagolt szőlőnek a képét látod a postban.

És ismétlem: NEM KELL ELADNI OLCSÓN A SZŐLŐT, PINCÉT, hanem a szőlőnek fenntartott részt kell bérbe adni vagy megművelni.

És NEM külföldinek, hanem magyarnak. Mert szerintem az lenne a cél, hogy magyarok éljenek a magyar vidéken.

Ha erre most várunk 300 évet, akkor a világ ugyanúgy elmegy mellettünk, mint ahogy a kommunizmus 50 éve alatt elment.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.12.30. 22:51:28

@grano: Persze, kell a támogatás - de van is. Az európai polgárok fizetik, és szerintem ez lényegesen értelmesebb cél, mint a stadionépítés.

Magyarország olyan kis mennyiségben termel bort, hogy a világpiacon meg lehet találni a helyét - persze ha van jó minőség ÉS hatékonyan tudunk termelni. Mert töredék birtokokon, kis területeken ezt nem lehet. Ezért lenne szükség birtokkoncentrációra.

Én hiszek az 5-10-20 hektáros birtokokban, ahol minőségi bort lehet termelni, ami eltart 5-6 embert.

És nem bánom, ha van épület a szőlőben! Legyen! Legyen nyaraló, legyen medence (semmi baj vele) - de ne falu épüljön a szőlőhegyre, hanem a szőlők között legyenek présház-jellegű nyaralók. Ahol jól megfizeti a nyaralást, aki odamegy, a helyi boltban veszi a kaját, a helyi embertől vesz bort - semmi, de semmi kifogásom a falusi turizmus ellen!

kunzoo 2018.01.10. 21:39:03

Van ahol ez nagy gond. Léteznek viszont olyan területek ahol jobb lenne meghagyni az erdőt. Például a legmeredekebb lejtőkön ahol géppel művelni lehetetlenség, lova nincs senkinek és ha leirtják az erdőt akkor megindul a termőtalaj lefelé. Ezeket 100 éve elművelték kézi erővel de manapság traktorra sem lehet embert találni azt a kézi művelést nem vállalja senki.

Facebook

Utolsó kommentek

  • scitec92: A gyorsteszt arra jó, hogy megtudd alacsony a kénszint vagy túl sok. A kénszintet úgy is labor utá... (2018.10.09. 19:51) Tisztaság és eltarthatóság
  • thinkgeek: Kipróbáltuk, működik, jól sikerült! :) borkostolo.blogspot.com/2018/10/kekfrankos-preseles.html (2018.10.08. 10:45) River Cottage Dörgicsén
  • scitec92: Anyagi forrás hiányában én a mai napig kosaras préseket használok 20-30 hektó bor feldolgozásához.... (2018.09.25. 09:26) River Cottage Dörgicsén
  • RAMBO: @kunzoo: Nem, itt vannak a feljegyzések: szolo.blog.hu/2017/10/05/szureti_impulzusok (2018.09.24. 09:43) Horrorszüret
  • kunzoo: @RAMBO: Emlékeim szerint lementett termés volt, félve a rothadástól. Lehet hogy jó bor lett belől... (2018.09.23. 19:51) Horrorszüret
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.