Az egyik korábbi bejegyzésemmel kapcsolatban elkezdődött némi vita arról, hogy mit kellene kezdeni a Balaton északi partjának déli lejtőivel, amelyről kilátás nyílik a tóra. Ha jó megoldásra szeretnénk jutni, akkor nem szabad szem elől téveszteni a pontos célkitűzést: a Balaton-felvidék északi partjának tóra néző lejtőin szőlő teremjen. A Balatoni Kör által megfogalmazott romantikus "a látképhez hozzátartoznak a szőlők" érvelésen túl csatasorba állíthatjuk a gazdasági racionalitást is: első osztályú termőhelyből kevés van az országban. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeken a területeken ne csak tájkép nézés történjen, hanem ezt a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrást használjuk ki a lehető legjobban. A műveletlenül hagyott szőlőtermő területeket eluralja a dzsumbuj és a lombos erdő, amelyek kiváló fektető helyei az őzeknek, amelyek odaszokva rendszeressé teszik a vadkárt.
 |
| 35 éve műveletlen, erdővel benőtt szőlőterület |
Azt a kérdést, hogy hány borospince/nyaraló épüljön a szőlőhegyekre, talán könnyebb megoldani, mint elsőre látszik. A Balaton környéki települések rendezési tervében van meghatározva a zártkerti területek beépíthetősége. Ezek helyi rendeletek, sokkal könnyebben módosíthatók, mintha a Parlamentben kellene érte lobbizni. Dörgicsén ez úgy néz ki, hogy a szőlőkataszterbe sorolt területek csak akkor építhetők be, ha a terület 80%-a szőlővel van betelepítve. Ehhez lehetne kapcsolni azt az ötletet, amelynek eredetijét az előző cikkem egyik kommentjében János von Beöthy javasolt: "fél hektár alatt egyáltalán ne lehessen beépíteni a területet".
Ennek kapcsán foglalkoznunk kell az "áltelepítések" valamint az megvett szőlők felszámolásának problémájával is. Az áltelepítés olyan művelet, amikor mindenféle oltványt/szőlővesszőt ledugnak a földbe, ami valamennyire kihajt, és ez biztosítja az építési engedély megadását. Amint a ház felépült, a szőlőt megszüntetik (akár öreg szőlő, akár áltelepítés), és jöhet a helyére a fű.
 |
| Nem a ház jelenti itt a gondot, hanem a parlagon hagyott föld |
Ha már a Balaton-felvidék nemzeti park, akkor minimálisan elvárható lenne a környék építményeinek ellenőrzése. A Kádár rendszer fusi-korszakából itt ragadt szir-szar kulipintyókat a lehető leghamarabb el kell bontatni, az esztétikai bűncselekményeket a lehető leghatározottabban szankcionálni kell.
 |
 |
| Nyaraló helyett |
Ehhez a problémakörhöz tartozik a megunt / örökölt / befektetésnek vett szőlők teljes elhanyagolása, illetve kivágása. A nagypapától hallott életigazságot: "földet nem adunk el" több helyről hallottam vissza a földtulajdonosoktól - de akkor a paraszti lét alapja a föld volt, most viszont csak évente-ötévente látogatott elfekvő vagyontárgy, ami "biztosan értékes lesz egyszer".
 |
| Még a termést is lusta leszedni, vagy elajándékozni a tulajdonos |
A spekulációs vásárlások legdurvább példái a falvak határában vásárolt szőlők: reménytelenül elhanyagolt táblák várják a belterületbe vonást. A megműveletlen szőlő a melegágya a különböző betegségeknek: nyáron lisztharmat-fészekként szolgál, télen biztosítja a fertőzések áttelelését. Az elhanyagolt szőlőkön nem lehet követni a karanténbetegségek megjelenését: a szőlő aranyszínű sárgulása folyamatosan terjed az országban, vektorai (az átvivő rovar az amerikai kabóca) háborítatlanul éldegélhetnek a kezeletlen ültetvényekben.
 |
 |
| Ingatlanspekuláció Dörgicse határában. 9 hektárnyi kivágott vagy elhanyagolt szőlő. |
Könnyen belátható, hogy egyetlen elv érvényesülését kellene érvényre juttatni a legalább az első osztályú kataszteri besorolású szőlőterületek esetében: ha természeti erőforrást birtokolsz, köteles vagy gondozni azt. Egyszerűen azért, mert a termőföld ugyan megújuló erőforrás, de csak akkor, ha megfelelően gazdálkodnak rajta. A szőlőtermő területeket ezért - értelemszerűen - szőlőművelésre kell használni.
Éppen ezért kell minden eszközzel megakadályozni a szőlő kivágását, elhanyagolását: hektáronként és évente 1 millió forint körül kellene megállapítani a nem művelt / kivágott szőlő büntetési tételét. Lehet, hogy vannak olyan gazdag emberek, akik megengedhetik maguknak a 200-500 ezer forint körüli éves bírságot - de a többség nagy valószínűséggel nem ilyen. Hangsúlyoznám, hogy a cél a területek szőlővel való beültetése, művelése, és nem a földterületek elkobzása. Azoknak a földtulajdonosoknak, akik meg szeretnék tartani a területüket, lehetőségük van bérbe adni a szőlőtelepítést, és a szőlő művelését. Ezzel kapcsolatban viszont kormányzati intézkedésre volna szükség: ültetvények esetén a 20 éves földbérleti maximum kevés, ezt legalább 25-30 évre lenne célszerű megemelni.
Az udvarnak, rétnek meghagyott (befüvesített) területek könnyen művelésbe vonhatók: mélyszántás, meliorációs növénykeverék vetés után már jöhet is a szőlő. Az elhanyagolt területek csak komoly költségekkel hozhatók rendbe. Az erdő leaprítása után a területet ki kell tuskózni, majd a gyökereket el kell szállítani, és csak ezután kezdődhet meg a szőlőtelepítés előkészítése. Ezt a költséget csak a jobb módú telektulajdonosok tudják vállalni.
 |
| Megkezdődött a rekultiváció. A nyaraló a telek végén senkit sem zavar. |
A bírságolásnak kettős haszna lenne: egyrészt sürgetné a területek betelepítését azon földtulajdonosok esetén, akik meg kívánják tartani a pincéiket/nyaralóikat, ugyanakkor felgyorsítaná a földspekulációs célból vásárolt ingatlanoktól való szabadulást. Minimálisan ekkora bírság kell ahhoz, hogy az a fajta földreform, amelyre a szőlészetnek égető szüksége van, elinduljon, és a föld azok kezébe kerüljön, akik vállalják, hogy a rájuk bízott természeti erőforrást megfelelően gondozzák. Azok számára, akik vállalják a telepítést, természetesen biztosítani kell az uniós támogatáshoz való hozzáférést, és a telepítés előfinanszírozását. Ha csak a beépíthetőséget korlátoznánk, akkor a tulajdonosok választhatnák a szabályok változásának "kiülését" - azaz a helyzet befagyna, nem változna semmit. Ha nincsenek évtizedeink a tökölésre, akkor a bírságolást kell választani.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
