Elindult az alagcsövezés

Ma a földmunkákkal elkezdődött a melioráció. Megérkeztek a víztározókhoz a kútgyűrűk, a területen megjelent az első munkagép. Mindenekelőtt a szomszédom által orvul ásott árkot kellett betemetni - hogy aztán immár jó helyre újra ki lehessen ásni.

 

Munkában a markoló

 

Az elmúlt napokban nagyon sokat örlődtem ezen a projecten. Nézegettem a régi térképeket, ahol látható volt, hogy a területemnek ez a része korábban is sárrét volt, azaz pangóvízzel borított föld. Megérintett az érzés, hogy ez ezentúl már nem lesz így. Hogy most beleavatkozok abba, ami évezredek alatt kialakult. Van erre jogom? Nem pusztítok el ostobán valamilyen természeti értéket? Végül arra jutottam, hogy ha úgy alakítom át a területet, hogy teret adok legalább akkora biodiverzitásnak, mint amekkora most van, akkor a változás talán pozitív lesz. Gondolnom kell persze az állatokra is, akik ezentúl nem járhatnak hozzám dagonyázni - a levezető árokban kapnak vizet ezután is a hűsöléshez, és igyekszünk kialakítani nekik valamilyen itatót.

 

Ottjártamban beugrottunk a polgármesteri hvatalba önkormányzati engedélyért a pincéhez: ez ugyanis külön kell, ha valaki kóstoltani is szeretne a pincéjében, vásárlás előtt. Ezt a kérelmet tovább öt szakhatósághoz jelentik be, akik esetleg ellenőrizni is fognak (eddig már ketten ellenőriztek). Minderre azért került sor, mert a VPOP küldött egy kazal pótolni való papírt - a pótlandó hiányok darabszáma kb. annyi, mint amennyiről azt mondták elöször, hogy be kell adni. Ha jól számolom, kb. 12-15 papírt kell beadni az EGYSZERÜSÍTETT adóraktárhoz. Már régen túljutottunk a gondolkozáson, gépiesen töltjük ki a formanyomtatványokat - és egyáltalán nem látunk még fényt az alagút végén. Szerencsére minden hivatalnok ott segít, ahol tud, tehát ez a része a dolgoknak legalább renmdben van. 

 

A szőlők rügyei most pattannak, holnap még egy kis gyomlálás van hátra (a nejem szőlőjében kell kiszabadítani az oltványokat) és nem ártana egy fűnyírás sem a villanypásztor alatt. Vettem faja motoros kaszát (ha már az előzőt ellopták) talán a hosszú hétvégén beüzemelem.

 

2015.04.21. 22:56
Címkék: drénezés

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr667387644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.