SmartVineyard, a Szőlőőr

A növényvédelmi munkákat akkor végezzük jól, ha a lehető legkevesebb alkalommal, a lehető legkevesebb vegyszer kijuttatásával védjük meg a szőlőt. Az ökológiai gazdálkodásban elfogadott kontakt szerekkel történő védekezés egyik sarkallatos pontja a vegyszer pont megfelelő időben történő kijuttatása. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a szőlőnk a háznunk végében van, akkor már csak olyan precíznek kell lennünk, hogy a hőmérséklet- és csapadékadatokat rendszeresen felírjuk, mert ezekből az adatokból lehet előrejelezni a gombabategségek megjelenését. A mi szőlőnk elég messze van tőlünk (egyelőre), a preciz adatrögzítéssel kapcsolatban pedig maradjunk annyiban, hogy én ennél szélesebb ecsetvonásokkal dolgozom. A megoldást keresve örömmel tapasztaltam, hogy a Szőlőőr (SmartWineyard) rendszert nekem találták ki.

 

Így néz ki a mérőállomás a szőlőben

 

Egy innovációs díjat nyert termékről van szó, amit egy magyar startup vállalkozás fejleszt. Velük az Agromashexpon találkoztam először személyesen, miután a Kutatók éjszakájára meghirdetett bemutatójukra nem jutottam el. A termék két részből áll: egy meteorológiai mérőállomásból és egy szolgáltatásból, ami növényvédelmi fertőzöttségi adatok feltöltéséből, a mért adatok rendszerezéséből és ezen információk alapján fertőzési előrejelzések készítéséből áll - amit otthonról, interneten kersztül lehet elérni. Nem tudom, ki hogy van vele, de ez a termék-szolgáltatás kombináció szerintem nagyon bizsergető, az ötlet igazi telitalálat.

 

Nem is bírtam ennek a bizsergésnek ellenállni (már korábban is gondolkoztam egy időjárás-jelentés szolgáltatótól megvásárolható mini-meteorológiai állomás telepítésén), és ez az inger pont az előrejelzés ígéretével együtt érte el azt a pontot, hogy rászántam a vásárlásra magam. Nem egy bonyolult dolog megvenni a Szőlőőrt, a cég kereskedelmi igazgatója meglátogatott az irodánkban, elmondta a szolgáltatásalapú és a vásárlásalapú megoldást, én választottam - és már csak a telepítés ideje volt kérdés. Nagyon rugalmasan lehet velük a telepítésre időpontot egyeztetni, még nekem is könnyen sikerült, aki meglehetősen össze-vissza időpontokban tartózkodok Dörgicsén. Mivel szimpatikus kis startupról van szó, a kereskedelmi igazgató maga szerelte fel a mérőállomást szőlőben.

 

Startup-feeling - two position in one: Andik János

 

Amint a telepítés után megkaptam a hozzáférést, azonnal órákra elmerültem a program felderítésében, az adatok tanulmányozásában, az oktató videókban. Azt már az első találkozáskor elmondta a szolgáltató, hogy egy ilyen rendszer nem nyújt(hat) automatizált megoldást a növényvédelemre - de nem is ezt vártam el tőle. Szerintem minden szőlősgazdának magabiztos tudással kell rendelkeznie a növényvédelem alapjairól, azaz tisztában kell lennie azzal, hogy milyen gombabategségek léteznek, azok milyen módon telelnek át a szőlőben, milyen hőmérsékleti és csapadékviszonyok között szaporodnak/fertőznek, és milyen hatóanyagú készítményekkel lehet ellenük védekezni. Akinek ez a tudása nincs meg, az nem gazdája, csak tulajdonosa a szőlőjének. Aki viszont rendelkezik ezzel a tudással, az nagyon nagy hasznát fogja venni a Szőlőőrnek.

 

A rendszer összegyűjti a csapadék, a pára, a napsütés és hőmérsékleti adatokat. Külön érzékelő méri a fürtzóna nedvességét. A mérési adatok a készülékben tárolódnak, ami rendszeres időközönként feltölti azokat egy szerverre. Így kellően sűrűn mért adatsorhoz jutunk, így pl. a csapadékintenzitás is látható (nagyon nem mindegy, hogy 5 perc vagy 5 óra alatt esik 30 mm eső). A programban láthatók a lisztharmat és perenoszpóra primér fertőzési időszakok is, amelyek pont azok, amelyben nagyon hatékonyan lehet védekezni ezen betegségek ellen. A permetezés után pedig látható a védett időszak (amíg a hamis biztonságérzet illúziójában ringathatjuk magunkat :D). Még nem tudok komoly adatsorokról beszámolni, de szerintem ezzel az előrejelzési rendszerrel sikeresen, de főleg gazdaságosan és környezetkímélő módon lehet felvenni a harcot a gombabetegségekkel.

 

A program nem csak előrejelzéseket ad a növényvédelmi munkák szükségességéről, hanem egy beépített időjárás előrejelzés segítségével azt is megmutatja, hogy a következő napon mikor lehet permetezni: mikor olyan erős a szél, vagy esik az eső, hogy növényvédelmi munka nem végezhető. Ezt a táblázatot még ki lehetne egészíteni egy hőmérséklet-táblázattal is: a forróságban perzselést okozhat a kéntartalmú szerrel történő védekezés, és le lehet forrázni a leveleket a permettel. Mindenesetre ezt a részét (is) imádtam a programnak. 

 

Még mielőtt valami végletesen elfogult, rajongói beszámolónak tűnne ez a post, meg kell említenem a hibáit is. Sajnos a szoftver minőségén látszik a startup gondolkodás: dobjunk össze valamit a kütyü mellé, ha megmozdul, jó lesz - majd a 3.0 verzióban eltűnnek a legzavaróbb hibák. Mivel főállásban szoftver designerként tevékenykedek, hiperszenzitív vagyok az átgondolatlan és hibás működésre - és sajnos ebben a szoftverben mindkettőből van bőven. Egy alapos üzleti funkció revízió és egy legalább felületes tesztelés óriásit dobna a felhasználói élményen. Ez utóbbi hiánya különösen kínos - ha egy dátum mezőt nem lehet beállítani, hogyan hihetek annak, hogy a mért értékekben nincs hiba?

 

A program használatára hangalámondásos videóbejátszásokkal szeretnék megtanítani a felhasználókat. Ezek a videók azonban marketing célra készültek, senki nem lesz okosabb attól, hogy bemondja egy hang, hogy a mért értékek grafikonon a mért értékek láthatók. Egy szakértői rendszer nem úszható meg felhasználói kézikönyv nélkül. Ez nem a Facebook, ahol olyan egyszerűek az üzleti funkciók (ismerősök bejelölése, képek vagy formázatlan szövegek feltöltése), hogy ahhoz nem kell leírás. Amikor a lisztharmat primér fertőzés mértékről/bekövetkezési valószínűségéről ad tájékoztatást egy szoftver, akkor egészen pontosan (kínosan tankönyvízűen) meg kell tudni mondani, hogy mit jelent ez a mért érték, és hol vannak azok a határértékek, amelyeknél be kell avatkozni.

 

Szóval van még hová fejlődni, de a magam részéről úgysem hiszek az elkészült rendszerekben. Ezzel együtt nekem nagyon tetszik a rendszer, egyelőre óránként nézem meg, milyen az időjárás a beccei szőlőmben - amin a velem egy szobában ülő kollégám remekül szórakozik. Ennek az eszköznek nem csak akkor van értelme, ha fényévekre van a házunktól a szőlőnk: a Balaton felvidéken bármikor megtörténhet az, hogy Dörgicsén, a faluban nem esik, de a tőle másfél kilométerre lévő Beccén kiadós zuhé kerekedik - arról nem is beszélve, hogy Halom hegy és Becce légvonalban mindösze két kilométerre van egymástól, de akár 100 kilométerre is lehetnének, olyan hőmérséklet és csapadék különbségek vannak közöttük. Tehát több dűlőben álló szőlőterületek esetén mindenképpen is jó ötlet a rendszer telepítése. A környezeti adatok önmagukban is értékesek, az előrejelzéssel együtt pedig kimondottan jó a termék értékajánlata.

2015.04.18. 18:54

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr657377350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csite 2015.04.18. 20:47:05

Gondolkoztam én is a dolgon, de ..
Úgy döntöttem, hiába az adat, ha távol vagyok (sok adat kinyerhető nyilvános adatforrásokból, igaz, nem területpontos, de kb. tippelhető), ráadásul tök fölöslegesen szereznék magamnak egy stresszforrást, meg egy időrabló felületet.
Ha helyben laknék, akkor meg azért nem lenne rá szükségem :)

Ettől függetlenül bizonyos méretnél (akár nálad), már lehet okoskodni az adatokból.

Várom majd az egy éves értékelést, hogy mennyivel jutottál vele előre.

Jó egészséget a munkákhoz!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.19. 14:39:28

@csite: Én ezért nem nézek sportot a TV-ben. Na az teljesen felesleges stresszokozó. Az, hogy birtokában vagyok egy tudásnak, és VAN MÓDOM BEAVATKOZNI - az nem felesleges stressz. De ha jól emlékszem a birtokméretedre, oda én se vennék. :)

kunzoo 2015.04.19. 21:41:52

"Bio" növényvédelemnél nincs lehetőséged utólag beavatkozni a betegség lefolyásába. Csak a megelőzés jöhet szóba. Ezért nem igazán értem hogy mire jó ez a szőlődben. A növényvédelmed úgyis kénre és rézre alapozod, egyik sem drága szer. A kén filléres dolog. Ez a kütyü könnyen tévútra vihet. Ez a cucc inkább akkor jó ha jelzi hogy a fertőzés feltételei megvannak, erre reagálsz egy felszívódó szeres kombinációval. Hisz akkor utoléred a gombát a növényben.

Ha valami oknál fogva nem riaszt időben ez a rendszer, egy peronoszpóra fertőzés esetén utólag már hiába locsolod a rezet... a betegség kialakul. Tehát a kockázat túl nagy a várható növényvédőszer spóroláshoz képest.

papp_schubert 2015.04.25. 07:56:01

@kunzoo: Szerintem "bio" növényvédelem esetén nem a szerek ára a döntő, hanem hogy keveset használjunk belőle lehetőség szerint. A kén az élesztőgombákat és a ragadozó atkákat is öli. A réz egy nehézfém, jobb kevesebbet kijuttatni belőle. A kontakt szerek hatásmechanizmusa pedig vitatott dolog. Az egyik álláspont szerint akkor véd, ha rajta van a növényen megfelelő koncentrációban, az eső felhígítja és így véd. A másik szerint kijuttatható akkor is, amikor a gomba épp szaporodni kezd, tehát amikor eső után eláll a szél és melegedni kezd az idő. Persze ez tényleg gyors beavatkozás kell legyen, néhány órán belüli, de, ha távol vagy és oda tudsz telefonálni a növényvédősnek, hogy: MOST!, akkor működhet. Tudom, persze, ehhez az kell, hogy legyen gyors reagálású egység és vagy háti permetező, vagy füves sorok, amin a traktor tud menni egy zuhé után is, de elméletben (és tapasztalatom szerint) el lehet kapni a gombát a fertőzéshez kedvező körülmények beálltának óráiban is.

kunzoo 2015.04.25. 21:53:04

@papp_schubert:
A blog írója öt hat hektárt tervez. Ekkora üzemméretnél lehetetlen egy darab növényvédő géppel megoldani az utólagos kontakt szeres védekezést. A peronoszpóra fertőzéséhez vízborítás kell a levélen. Ha a levél vizes, kérdéses a permetezés minősége (megfolyik). Ezért is a peronoszpóra problémáját látom nagyobbnak.

Járványos évben lehetetlen küldetés tartani a fémréz határértéket. Legalábbis a hagyományos cseppképzésű gépekkel. Mondani sok mindent lehet, a permetezési napló sok mindent elbír.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.26. 10:23:44

@kunzoo: Nálunk a perenoszpóra kisebb probléma, mint a lisztharmat. Talán azért, mert Dörgicse szubmediterrán éghajlatú (a Balcsi északi partja ilyen) és a perenoszpórát egyszerűen szétsüti a nap (30 fok körüli melegben elpusztul, még ha ki is van fejlődve). Állati rossz évnek kell lennie ahoz, hogy sima kontakt védekezéssel ne lehetne megfogni nálunk ezt a betegséget. Fürtperenoszpóra minden évben van, mélyen a kárküszöb alatt - az érdeklődőknek tudok mutatni egy-két elszáradt bilinget. Abban az évben, amikor ez megjelent (2010) semmit nem lehetett szüretelni. Még 2014-ben sem volt perenoszpóra - így ettől én (egyelőre) nem rettegek.

A lisztharmat - az gáz, mivel az a meleg száraz időt kedveli és bírja (és nevdes környezetben rajzik) ezért ettől inkább kell tartanom - és a tapasztalatok is ezt mutatják. Ami ellen nekem védekeznem kell, az a lisztharmat, ha van fertőzésveszély, és olyan az idő.

Namost ha az időképről vagy met-ről tájékozódnék, akkor pont nem tudnám megmondani, hogy biroton milyen az idő, ezt ez a néhány napos tapasztalat megmutatta. Ha ott ki van írva, hogy zápor lesz - az nem jelenti azt, hogy volt is. Nekem most ennek a követésére kell ez a cucc - és arra megfelelő is.

De 2012-ben még annyit sem kellett volna permeteznem, amennyit permeteztem, mert nem volt fertőzési nyomás. De ezt akkor nem tudtam követni. Ahogy fentebb írták: nem akarom feleslegesen terhelni a szőlő talaját mérgekkel, mert azok megölik a talajlakó gombákat is, amitől a szőlő saját immunrendszere gyengül, több permet kell neki ... ki akarok szállni ebből az ördögi körből, amennyire csak lehet.

Egyébként annyit tennék még hozzá, hogy EZ IS EGY KÍSÉRLET. Szeretnék többféle dolgot kipróbálni a szőlőmben, mert az ország egyik legnagyobb hibájának azt tartom, hogy a nagyüzemi technológián szocializálódott gazdálkodók restek tanulni, próbálkozni. (Nyilván ennek vannak megélhetési okai is, tehát nem akarok megítélni senkit.) Úgy döntöttem, az én szőlőm lesz a kísérleti nyúl, ez a blog pedig a kutatási napló. Mindenki eldöntheti az eredmények/kudarcok láttán, hogy tanul belőle, vagy leszarja. A hozzád hasonló kollégák véleménye borzasztóan értékes (és érdekes) mert az ilyen viták során lehet érvelni az egyik vagy másik módszer mellett. (Szóval légyszi, csak így tovább, a kommentjeidet különösen szeretem, még ha nem is egyezika véleményünk.)

kunzoo 2015.04.26. 18:23:15

@RAMBO:
A lisztharmattal könnyebb elbánni bio gazdaságban. Egyszerűen azért mert a ként korlátozás nélkül felhasználhatod. Az Olaszrizling fogékony de nem annyira mint a Kékfrankos. A kén gázosodik tehát a kijuttatás minősége sem olyan fontos mint a réznél. A ragadozó atkákat szelektálják kén érzékenységre talán marad belőle néhány.

Tavaly a lombozat belsejében szinte állandóan kedvező feltételei voltak a lisztharmatnak. Aki savasabb borokat akar készíteni muszáj a fürtöket levél alatt tartani. Nem gondolom hogy néhány időpillanat volt csupán a fertőzés. Ha a terület forró fekvésű, meszes akkor könnyen savát veszti a szőlő. Kérdés hogy a bio bort fogyasztók mennyire toleránsak az évjáratokkal szemben.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.04.26. 20:28:14

@kunzoo: Hát, remélem toleránsak, mert az évjáratosság szerintem baromi fontos, ha a termőterületet hűen szeretnénk bemutatni.

Egyébként a savvesztés fajta- és klónfüggő: az olaszrizling BIZONYOS KLÓNJAI elvesztik a savukat, de mások meg nagyon nem.

Ati981 2015.04.27. 07:16:59

@RAMBO: Melyik az a olaszrizling klón ami számodra legjobban bevált?

Cirfandlia 2015.05.04. 11:31:05

Tudod esetleg, kitől szerzik be az időjárás előrejelzés adatokat? Vagy saját előrejelzést készítenek minden rácspontra? Hogy áll össze a beszerzés és a fenntartás költsége? (gsm kártya havi költségén kívül van más rendszeres díj feléjük?)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.05.04. 20:16:30

Ez van ide írva:

Képek, ajánlás: dr Dula Bencéné, Növényvédelmi mikológus, Dula Szőlő-Bor Szaktanácsadó kft. Eger

Algoritmus: Lalancette, N., Ellis, M. A., and Madden, L. V. 1988. Development of an infection efficiency model for Plasmopara viticola on American grape based on temperature and duration of leaf wetness. Phytopathology 78:794-800.

Lappangás: Istvánffi-Pálinkás

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.05.04. 20:17:12

@Cirfandlia: Én megvettem az állomást, párezer forintért szolgáltatnak havonta.

csajokaszőlőben 2015.10.17. 19:26:58

Kedves Rambo! Hogy vált be neked a SmartVineyard? Használtad a permetezéshez? Hogy vált be?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.10.19. 16:29:17

@csajokaszőlőben: Igen, használtam, tetszik.

Mondjuk az idei nem volt egy halálosan nehéz év növényvédelmi szempontból, de 100%-ban ökológiai gazdaságban alkalmazható szerekkel is meg tudtam oldani a védekezést. Mindezt kézi permetezéssel, tehát az engedélyezett mennyiség kb. felével.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.