Tanulságok

Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:

 

    • A lisztharmatfertőzés elhárításáért - még ilyen pocsék évben is - rengeteget lehet tenni. Minden egyéb állítással ellentétben a fertőzés kialakulása elsősorban a fajtán és azon belül a klónon múlik. Ha a klón fogékony, akkor ott sem a felszívódó szerek sem segítenek - míg nem fogékony klón esetében az ökológiai védekezés is elegendő lehet. Ebből két további következtetés is ered:
      • Az ökológiai gazdálkodás kizárólag olyan szőlőben végezhető mindenféle évjáratban kielégítő biztonsággal, ami arra való. Normális évben a megjelenő lisztharmat nagyja simán megmérgezhető kénnel, míg a maradék nem tud akkora bajt okozni, ami elérné a kárküszöböt.
      • Nem lehet eléggé hangsúlyozni a röghöz kötés fontosságát - azaz a tájjellegnek megfelelő klón kiválasztását. Tehát a Balaton-felvidékre nem való pécsi klón, mint ahogy Villányba sem badacsonyi. Igen, még ebben a kis országban is ilyen különbség van a termőterületek között.

 

    • Mint másodlagos szempont a lisztharmat elleni védekezésben, hasznos lehet a tőke fürtzónájának kilevelezése, vagy a fürtök leválogatása. Ennek a munkának azonban semmiképpen sem kell többnek lennie, mint a tőkefej és a karok lefattyazása, vagy a második alkalommal az oldalhajtások 2.-3. levelénél való elvágása. Semmi értelme ezt a munkát júliusban megcsinálni - rengeteg kár érheti még utána a szőlőt. A végső termésbeállítást bőven elegendő augusztus közepén megcsinálni. (Ha jól gondolom, ez a verjus szürettel egybeesik, tehát a szőlő leválogatott termése is hozam, nem zöldtrágya.) 

 

    • A talaj feketén vagy zölden tartása lényegében nem számít a lisztharmat szempontjából. Ennek folyományaként nem igaz az az állítás sem, hogy a talajról felszálló párának bármi köze lenne a fertőzés kialakulásában. Sőt, ennek az ellenkezője figyelhető meg: a kordonos szőlők sokkal hamarabb kapják el a lisztharmatot, mint a bakművelésűek. (Viszont a szépen benőtt talajon még a hétvégi dörgicsei árvíz sem okozott megfolyást.)

 

  • Azokra a véleményekre, amelyek szerint egyes dűlőkben azért nincs lisztharmat most, mert a filoxéravész előtt kiváló adottságúnak tartották, kár szót vesztegetni, mert akkoriban nem volt jelen ez a betegség az országban. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek a szőlőtermesztésre kedvezőbb és kedvezőtlenebb adottságú területek. Vannak, de ennek semmi köze a lisztharmathoz.)

 

Összegezve: a klón szerepe 60%, a növényvédelem 25-30% (ezt úgy értem, hogy ezen a határon belül mozog annak hatása, hogy valaki felszívódó kemikáliákkal vagy biológiai módszerrel védekezik), a zöldmunka 10-15%. Lehet ide-oda tologatni a potmétert, de rossz (úgy értem: nem az adott termőhelyre való) klón esetén ilyen évben, mint az idei, minden erőfeszítés hiábavaló.

 

Gondolom így már érthető, miért cserélem le az olaszrizling vágómat.

2014.09.22. 00:50

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr596718289

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tanulságok 2014.09.23. 08:26:01

Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

greatwideopen · http://baconakbisztro.blog.hu 2014.09.24. 19:45:48

Én nem hinném, hogy e rendkívüli év alapján messzemenő tanulságot lehet levonni, főleg nem most kell dönteni egy fajta jövőjéről. Idén minden szőlő beteg lett. Nekem a cserszegim és a zweigeltem szinte megúszta a lisztharmatot, aztán egy része a szeptemberi zalai özönvíz miatt lerohadt.
Majd ha lesz nehány normál év akkor lehet látni, hogy egy fajta miképp teljesít.

kunzoo 2014.09.24. 22:08:29

Elszúrtad a növényvédelmet, ennyi. ezért kár nekimenni a fejszével az ültetvénynek.

zoli 2014.09.25. 07:13:53

Ne haragudj, de szerintem ezúttal teljesen rossz következtetésekre jutottál. Elszámoltatást akarsz ezért az évért, csak nem a felelőst veszed elő.
Klónok: nincs összehasonlítási alapod (az, hogy van két tőke pótlás egy másik ültetvényben egy másik fajtából, az ugye nem elegendő) egyazon területen és művelés mellett különböző klónokról, így elég meredek dolog erre 60%-ot kenni. Másik dolog meg az, hogy nem azért betegszik a pécsi klón Badacsonyban - és fordítva - mert nem szokta az ottani klímát, itt is az egyes klónok közötti tulajdonságok - ellenállóság esetünkben - számítanak inkább. Amúgy az egyik leginkább terjedő olaszrizling klón szerte Magyarországon egy vajdasági klón.
Növényvédelem: épp, hogy kurva sokat számít. Nekem a szőlőim legjava egy volt szövetkezi blokbban terül el, még a lusta, zöldmunkát alig végző gazdák szőlőjét is sikerült nagyjából megvédeni a lisztharmattól közös, tervszerű növényvédelemmel. Aki meg jól zöldmunkázott, annak makkegészséges szőlője lehetett nemrég. Azért nemrég, mert a kifakdó szemeken előbb-utóbb megjelenik a botritisz, ami az idei év valódi problémáját jelenti.
Végül: az összes fajta közül az olaszrizling bírta és bírja legjobban még mindig idén...

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.09.25. 08:39:04

Mindenki véleményét tiszteletben tartva: nekem ezek a tapasztalataim. Lehet, hogy máshol másoknak más tapasztalatai gyűltek össze, nekem ezek.

Egyébként magam számára is megdöbbentő (a feleségem és az ismerőseim is meglepődtek), hogy milyen sztoikus nyugalommal tértem napirendre az idei termés elvesztése fölött. Tehát nem a düh vezérelte ezt a döntést, hanem nagyon is józan megfontolás.

@zoli: A szőlő minden tulajdonságát (így a rezisztenciát is) a röghöz kötéssel szerzett jellegek közé sorolom. És NEM azt állítom, hogy a pécsi (vajdasági) klónok nem jók. De jók. De ez sorjában a második év, amelyben a badacsonyi klón összehasonlíthatatlanul jobban szerepel az én termőhelyemen.

zoli 2014.09.25. 09:57:11

@RAMBO: ez márpedig genetikai kódoltság. Ha pl. egy x fajta y klónja Z termőhelyen az átlagnál jobb cukorral érik, akkor ZS helyen is eképpen viselkedik majd. Ugyanez a helyzet az ellenálló képességével is.
Az való igaz, hogy a termőhely adottságai (is) válthatnak ki egyfajta reakciót, egy-egy elváltozást, mutációt a szőlőben, de a Kárpát-medencei viszonyokhoz mérten ebben túl nagy különbségek nincsenek. Igazi szükségessége akkor van a helyi adaptációnak, ha egy jellemzően másmilyen klimatikus adottságokkal bíró területről hozunk be új fajtát/klónt.
Esetedben szerintem szimplán arról van szó, hogy az adott klón jobb vagy jobb helyen van. Amúgy az alap P.2-es, illetve B.20-as klón se felel meg túlságosan a mai minőségi elvárásoknak, némelyik termékleírásban olvastam is, hogy azok ültetéséhez nem járul hozzá az adott hegyközség.
Pécsiként el is ismerem, hogy miután a badacsonyi olaszrizling klónok szelektálására náluk nagyobb hangsúlyt kapott, így abból többféle és jobb klónjaik vannak érthetően, hiszen a balatoni régióban jóval nagyobb a hangsúly a fajtán, mint Dél-Dunántúlon. Ettől függetlenül van néhány kiváló pécsi klón is.

A másik részére: ne haragudj, de a józan megfontolást nem osztom, egyrészt emlékszem, hogy dohogtál már augusztusban is az olaszrizling (elcseszett növényvédelme) kapcsán, másfelől épp fentebb vázoltam szerintem miért tévesek a következtetéseid, továbbá hadd kérdezzem azért meg, hogy a többi fajta jobban viselte-e az évjárat viszontagságait? Nem hinném, sőt. Szerintem szimplán a változó preferenciáid végett született meg az elhatározás, besoroltál az olaszrizlinget lesajnáló kánon mögé, pedig épphogy az azt termelők tudhatják igazán mennyi hálás tulajdonsággal bír. Az az út, amire rá szeretnél lépni (régi magyar fajták), hidd el, sokkal rögösebb, ezt saját bőrömön tapasztalom nem két, hanem nyolc éve.
Védőbeszédnek ennyit, aztán persze teszel, amit jónak látsz.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.09.25. 10:16:45

@zoli: Az olaszrizling helyére olaszrizlinget teszek, tehát szó sincs a lesajnáló kánonhoz való csatlakozásról. A badacsonyi klónok meg gondolom másképp lettek kiválogatva a Balaton állandó páranyomása miatt. Szerintem ebben egyetértünk - de ez a röghöz kötés: a termőhelyen hasznos tulajdonságok bevitele a génállományba.

Egyébként a badacsonyi olaszrizling majd két héttel korábban érik még gyenge évben is - ellenben a 2012-es forró évben az én pécsi klónom olyan tökéletesen megtartotta a savát, hogy arra semmi panasz nem lehet.

Nem értékelem úgy, hogy elrontottam a növényvédelmet. Azt írtam: nem sikerült ökológiai szerekkel megvédenem a szőlőt. De ettől nem érzem magam rosszul. Azért nem, mert nem akarok többé programozottan felszívódó szerekkel védekezni. Tudok úgy védekezni, mert amikor csináltam, minden egészséges volt. De ha valamit idén megbántam, az az év végi felszívódó kijuttatása volt.

Ugyanazon növényvédelem mellett az egyik olasz klón makkegészséges, a másik lerohad. Egymás mellett állnak. Nem kérdés, hogy mi okozza a különbséget.

A tőled kapott sárfehéren SEMMI kórnak nyoma nincs. Ugyanaz a növényvédelem.

A veled átoltott furmint tőkék csak kicsit vannak rosszabb állapotban, mint a később ültetettek. A sorban a hiányokat pótoltam, a többi tőled származik.

A Somlóról átoltott juhfark lényegében 100%-ban rothadt el, míg az utóbb ültetett, 4 éves tőkéken kb. 15% a veszteség.

A gohér nálam nem bírta ezt az évet, sok rothadt szem volt benne. Ennek ellenére egyedül ebből tudtam enni.

zoli 2014.09.25. 10:28:50

@RAMBO: akkor sorry, az teljesen más. Egy tipp: ne egyetlen klónt válassz ki, hanem többet (én raknék nem badacsonyit is, pl. a P.10-es /cifra rizling is jóval korábban beérik, illetve a vajdasági SK.54-esek közül is). A badacsonyiakat kevésbé ismerem, B.14-esnek van a legtöbb jó szubklónja (én 14/14-est ültettem, aszzem a 14/20-ast dícsérik még), a B.5-ösök közt is van ha jól emlékszem.
A két rizlingnél hány tőkéről van szó, azonos korúak?
A sárfehérnél már 2010 kapcsán is jeleztem, hogy egyáltalán nem rohadt. Ettől függetlenül van hátránya annak is (mustfok, segédbeporzási igény).
A furmintok közül nálam a P.7-es (ligetes-) emelkedett ki leginkább. Gohér nálam belement egy tömbösített rohadtas szüretbe, szétdurrantak a bogyók.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.09.25. 10:34:11

@zoli: Abban a vágóban vannak, amelyben együtt dolgoztunk. Porzónak hagytam meg őket a gohérhoz. Éppen ezért elég ritkán állnak, oszlopközönként 1-2. A pécsi klónok öregebbek, cca 25-30 évesek, a többit én ültettem 7-8 éve.

zoli 2014.09.25. 10:34:46

@RAMBO: ha érdekel, összehozhatok egy konzultációt az olaszrizling klónkísérletek vezetőjével, amiben egy csomó badacsonyit is értékeltek. Minderről analitikai adatokkal és kóstolási jegyzetekkel is szolgálhatnak. Vagy megkérdezhetem, ki a felelős szakember ezirányban Badacsonyban.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.09.25. 10:42:15

@zoli: Igen, köszönöm. Az új területre szánt oltványok esetében óriási segítség lenne. Az ide szánt 380 tőkét már megrendeltem, az nem igazán mennyiség.

zoli 2014.09.25. 10:53:15

@RAMBO: beszélek az illetékessel, utána megadom neked az elérhetőségét.

kunzoo 2014.09.26. 22:05:18

@RAMBO:
Itt az alapvető hiba. A növényvédelem feladata igazodni a fajtához, klónhoz, művelésmódhoz. Nem fordítva.

Ha a növényvédelem az elsődleges szempont akkor kár kísérletezni Olaszrizlinggel, válassz inkább rezisztens fajtát. Igaz a bor sem lesz olyan de valamit valamiért.

A fajták röghöz kötése nem lehet jelentős szempont a növényvédelem szempontjából hisz pl. a peronoszpóra fertőzést déli szelek hozzák a mediterrán vidékről. A helyi fajták csak a helyi betegségek ellen nyújtanak védelmet. A lisztharmat és peronoszpóra amerikai eredetű betegség, fajhibridekkel lehet védekezni ellene.

Korai fajták esetleg jobb eredményt adhatnak hisz hamarabb éri el a bogyó azt az állapotot amikor már nem fogékony a lisztharmatra. (Zenit? Tramini?) Ráadásul a korai fajták érési idejüknél fogva a botritiszre sem annyira fogékonyak.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.10.01. 16:47:53

@kunzoo: "A növényvédelem feladata igazodni a fajtához, klónhoz, művelésmódhoz. Nem fordítva."

Ebben egyáltalán nem értünk egyet. A növényvédelemnek komoly szempontnak kell lennie a fajta/klón kiválasztásakor, mert ökológiai gazdaságban a jövedelmezőséget veszélyezteti egy rosszul megválasztott klón.

kunzoo 2014.10.04. 21:56:32

@RAMBO:
Ebben igazad van, de értsd úgy hogy az általad kiválasztott klón tulajdonságai adottak. Ő már utólag nem tud igazodni a növényvédelemhez. Az Olaszrizlinget döntően három paraméter alapján nemesítették tovább.: Termés mennyiség, cukorfok, koraiság fokozása. Ha OR nél akarsz maradni és a növényvédelemnek rendeled alá a klónt akkor elsősorban korábbi érésű klónt keress hisz a fürtök kevesebb ideig fogékonyak a lisztharmat fertőzésre. Tudomásom szerint az OR nek nincs rezisztenciára nemesített klónja, kár rajta számon kérni. HA bioborászkodásra adod a fejed akkor mondj le az OR ről.

Biotermesztéssel könnyebb a lisztharmat ellen védekezni mint a peronoszpóra ellen mert a ként korlátozás nélkül használhatod, a réznek van mennyiségi korlátja a várakozási időről nem is szólva. A tapadásfokozó szeren nem érdemes spórolni, Sylvet, Silico.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.10.05. 13:58:10

@kunzoo: Szerintem nem érdemes 'tapadásfokozót' (ragasztót) használni, mert nem cél, hogy ősszel a kén a bogyón maradjon, ugyanis gátolhatja az erjedést, vagy előszelektálhatja az erjesztőgombákat. Ez nem kívánatos.

A magam részéről a ként sem használnám tetszőleges mennyiségben a kiszóródás miatt: a földre kerülő kén ugyanis ugyanúgy pusztítja a talajlakó gombákat, mint a szőlőn élősködőket - ez viszont felborítja a talaj mikroorganizmusainak életközösségét.

kunzoo 2014.10.05. 14:22:15

@RAMBO:
Próbáltam spórolni a tapapdásfokozón de nem érdemes. A lisztharmat gomba olyan bevonatot képez a levélen és a bogyón is ami egy kicsit viaszos, összeugranak a permetlé cseppek rajta. Ha hozzáteszed a tapadásfokozót akkor ezt a hatást kiküszöbölöd, jó fedettséget érsz el. Kontakt szernél ez különösen fontos. zsenüléstől a fürt már nem fertőződhet lisztharmattal élettani okokból.

Az ilyen csapadékos évjáratban nem mindegy az esőállóság sem.

Ha időben befejezed a kénezést akkor nem okozhat erjedési gondot.

A talajlakó gombákra-véleményem szerint- nincs túl nagy hatással a kén hiszen a hatóanyag inkább elgázosodik. A réz már inkább veszélyes a talajra, nem ok nélkül korlátozzák a felhasználást.

gardonyim 2014.10.06. 12:42:06

Szia Rambo!

A kén nem marad rajta a tapadás fokozótól, mert "elpárolog"; a levegő hatására oxidálódik és kén-dioxid formájában elszáll. (Egyébként éppen ettől működik, ugyanis az aktív hatóanyag a SO2, nem pedig az elemi kén.)

Üdv,
Gárdonyi Márk

Genom66 2014.10.06. 14:29:24

Bocsánat, hogy belekotyogok az itteni eszmecserébe! Először is maximálisan támogatandónak tartom az ilyen birtoképítési elképzeléseket, akárcsak azt, hogy ennek tapasztalatait megosztod, közzéteszed mások okulására. Viszont ez utóbbi miatt is a szakma oldaláról – szerintem – nagy felelősség is hárul így rád, hiszen ennek a blognak úgy tűnik komoly „népnevelő” jellege van, ahogyan elnézem pl. az index fórumon a citációid magas számát. Tehát véleményem szerint e miatt is nagyon nem mindegy, hogy miből milyen következtetéseket vonsz le!
„Egy kísérlet nem kísérlet” tanították, jogosan, de még a kettő, három se! Az hogy idén az egyik klónt lisztharmat megbetegítette, másikat nem, annak számos oka lehet, akár még az is, amit következtésként levonsz. Ezt egyébként már Zoli elég jól körbejárta kommentejeiben. Ennek reális alátámasztására jó pár év célzott kísérletére volna szükség.
Nekem az utóbbi 10 évben kétszer volt érzékelhető lisztharmat fertőzésem: idén, csak olaszrizlingben (több féle klón, badacsonyi, pécsi és még valószínűleg szelektálatlan 50-60 évnél idősebb tőkék) mutatkozott. Mértéke nem vészes, jellemzően kézzel kicsipegethetők voltak a beteg szemek, fürtöt ledobni alig kellett. 2011-ben egy kimaradt permetezés miatt max 10 % fürtkár volt. Itt az olasz viszont alig volt érintve a betegség által, ellenben a királyleányka és a rajnai igen, ami idén tünetmentesnek bizonyult. OK, ez is csak egy „kísérlet”, illetve megfigyelés, de azért az gyanítható belőle, hogy a fertőzési nyomásnak nem mindig ugyan az képes, ill. nem képes ellenállni. Véleményem szerint számos oka lehet annak, hogy melyik fajta, klón mikor betegszik meg jobban egy betegségtől. Lehetnek ezek pl. évjárati klimatikus sajátosságok pl., de szerintem a lisztharmat gomba, ahogyan a többi kórokozó is nem egységes, azaz számos genetikai variánsai is lehetnek. (ahogyan ezt megtapasztalhatjuk sok humán megbetegedésben is) Én elképzelhetőnek tartom, hogy a különböző évjáratokban az aktuális klimatikus viszonyok függvényében más és más biotipus szaporodik fel, de akár mutációk, rekombinációk miatt újabb törzsek is alakulhatnak ki. (Felszívódó szerek túlzott, nem körültekintő használata ezért is lehet aggályos.)
Lehet, hogy valami miatt nem szimpatikus az a vágó neked, illetve a klónja, de szerintem nem feltétlenül kell ilyen megközelítésből elverni rajta a port. Kicsit az az érzésem mintha ez lenne a bűnbak az idei kudarcért. Egy másik gondolat csak, aszályos évben hogyan működik ez a klón? Ezekből az évekből sajnos több van manapság, és ez a savait sajnos könnyen elvesztő fajta szokott ilyenkor lenni.
Írtad, hogy korábban ezt a vágót megtrágyáztad (gondolom ez szerves trágyát jelentett). Azért azt jó tudni, hogy ennek még akár 10 éves távlatban is lehet olyan kedvezőtlen „mellékhatása”, utóhatása, hogy a bőségesebb N ellátás lazább szöveteket eredményezhet, ami növelheti a betegségekkel szembeni fogékonyságot.
A másik amire reagálnék a nedvesítő szer (tapadásfokozó) kérdése. A növényvédelem hatékonysága – többek között – a permetlé borításon múlik. Ehhez kell nyilván megfelelő cseppméret. A szőlőbogyó, (a levélzet is kicsit) a fenológiai fázisoktól függően különböző mértékben, de víztaszító, azaz a rápermetezett lé hajlamos nagyobb cseppekké összeállni és lecsepegni. A nedvesítőszer a felületi feszültség csökkentése révén pont ezt akadályozza meg, azaz pont segíti a megfelelő borítottságot. Szerintem a kontakt szerek ezzel hatékonyabbak lehetnek, hiszen általuk biztosítottabb így a megfelelő borítottság (felszívódónál már lehet ez kevésbé szükséges). OK hogy így talán kevésbé mosódik le a permetszer a szőlőről, de hát a permetszer is úgy képes betölteni a feladatát, ha rajta van a célnövényen. Talán így a kezelések száma is csökkenthető esetleg ha esőállóbb (bár ez a konkrét készítményen is múlik). Én minden permetezéshez teszek Nonit-ot, lehet hogy ez is az oka, hogy idén is érdemi kár nélkül megússzam. Pedig a szerválasztásom meglehetősen konzervatív: virágzáskor 1 x strobilurin (Cabrio-top), egyébként csak kén + réz vagy rézpótló. Átlag 13 – 15 naponta kezelve a kritikus időszakban. Mikor megjelentek a lisztharmat tünetek kapott Karathan-t. Egyébként a terület kórtani szempontból nem a legoptimálisabb.
Nekem is szimpatikus a bio vagy ökológiai szemlélet, művelés, viszont esetedben kicsit az az érzésem, hogy kissé kapkodóan csinálod. Véleményem szerint először a terület, a fajták jobb megismerése kellene lenni a célnak, megismerni ezek határait, lehetőségeit, és ez – szerintem – ennél azért hosszabb idő. Persze le lehet ezt rövidíteni, de annak bizony lehet „tanulópénz” vonzata is. Persze lehet hogy ezt nem jól látom, de az írásaidból nekem ez jött le.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2014.10.06. 15:30:48

@Genom66: A blogban sok posztban csak az általam vélt valóságot írom le, és azért örülök a kommenteknek, mert így szélesedik a tudás, ami betöltheti a népnevelő funkciót.

Ezzel a klónnal nem csak idén van bajom. Több éves termelés után azt látom, hogy borongós őszön (pl. tavaly) sem volt képes rendesen beérni. Illatanyagot szinte egyáltalán nem termelt.

2012-ben nagyon jó bort készítettem belőle, kiválóan megtartotta a savait. Erre a célra tehát nagyon jó. Ugyanakkor az érési görbéje nagyon meredek, sokáig ízetlen, majd relatíve nagyon rövid idő alatt jó lesz.

A korábbi vágóm részben badacsonyi klón volt, tudom, hogy az mire képes. Sokkal ízesebb, sokkal korábban érik, és jobban cukrosodik. Idén úgy láttam, hogy sokkal kevésbé fogékony a betegségekre is.

Az idei évért pedig nem haragszom se a szőlőre, se a természetre. Ha olvasod a blogot, látod, hogy az ugyanilyen arányban leromló furmintot egy szóval nem hibáztattam. Juhfarkból sem lett semennyi, mégse keltem ki ellene. Eleinte azt hittem, ez a vágó azért nem képes jól teremni, azért fogékony az ESCÁ-ra, mert a korábbi tulajdonosa megszakította. Mindent megpróbáltam a feljavítása érdekében - nem sikerült. Most kivágom. Tudom, hogy mit veszítek (forró években brutálisan robosztus rizlinget) és tudom, hogy mit nyerek (egy olyan rizlinget, amelyből nem ötből kétszer, hanem négyszer lesz jó bor). Ez az, ami nem mindegy.

A permetszer tapadásával kapcsolatosan: azt tapasztaltam, hogy ha jól porlasztott permetet fújsz kellően távolról a szőlőre, akkor amint eléri a levelet, bogyót, tűszúrásnyi pontokban azonnal beszárad. Összefolyni akkor szokott, ha túl sok vízzel, túl közelről, vagy túl bőségesen fújod a szőlőt. Ha ezt elkerülöd, nincs szükség tapadásfokozó szerre. (Szerintem.)

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.