Közkeletű tévhitek: a magyar föld nem eladó

Holnap a Parlamentben vélhetően megszavazzák az új földtörvényt. A rendszerváltás óta eltelt időszakban két erő feszült egymásnak földügyben: a parasztpárti irányzat, amely szerint a 25-50 hektár körüli maximális birtokméret engedélyezte volna. Az irányzat támogatói azzal érvelnek, hogy így növelhető a vidék megtartó ereje, a helyi lakosok önfoglalkoztatóvá tudnak válni, és ez a birtokszerkezet sokkal több kéznek ad munkát. Ez a modell figyelhető meg Európa számos országában, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban. Az ellenirányzat a nagybirtokok kialakulásának támogatóié, akik szerint a mezőgazdaság hatékonyan csak akkora birtokokon végezhető, ahol megtérülnek az intenzív termelés költségei. Ez utóbbi irányzat támogatói a szocialisták és a nagytőkések. Referenciaként a Szovjetúnió, Argentína és az Egyesült Államok említhető.

 

Alsó-, Felső- és Kisdörgicse közigazgatási határa és egy 1600 hektáros terület összevetése. Az új földtörvény tervezet 1800 hektárban maximalizálja az egy tulajdonos által birtokolható területet.

 

Számomra a parasztpárti megközelítés az elfogadhatóbb, mert mindennél fontosabbnak tartom, hogy a vidék lakott maradjon, és ez csak úgy képzelhető el, ha a helybélieket oda köti a munka. Egy 25-50 hektáros gazdaság 2-3 családnak ad munkát, míg egy 1200-1800 hektáros nagybirtok 10-15 agrárproletárral (AKA traktoros) megművelhető. Az agrárproletár gyökértelen, máról holnapra él, ha elbocsájtják, nincs mit örökül hagynia a családjára. A birtokos jóval kisebb mértékben van ráutalva mások kegyelmére, a maga ura, ezért van öntudata. Egy öntudatos ember szavazata nem vásárolható meg fillérekért, mint egy bérmunkásé.

 

A parasztpárti megközelítésnek van egy másik nagyon fontos előnye is: ahogy azt már írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, a termőföld egy olyan megújuló természeti erőforrás, amely tönkremehet, ha nem szakszerűen művelik. Az intenzív nagybirtokok a szocializmus negyven éve alatt bebizonyították, hogy a talaj termőképességének megőrzésére semmilyen tekinettel nincs az ott végzett gazdálkodás. A nagy, egybefüggő táblák kialakításával eltűnnek a deflációt meggátoló fasorokok, amelyek a kisbirtokokat választották el egymástól, az intenzív öntözéses gazdálkodás szikesedést okozott, a kijuttatott rovar- és rágcsálóirtók olyan mértékben avatkoztak bele a táplálékláncba, amely az élővilág döbbenetes mértékű pusztulását okozta, a műtrágyázás a talajok elsavanyodásához, és a talajélet megszűnéséhez vezetett. Amit a kisbitrokosok évszázadokon keresztül megtartottak nekünk, azt az intenzív termelés negyven év alatt őrült mértékben károsította. Ennek az az egyszerű oka, hogy a nagybirtok szakmai vezetése mindig az adott évi profit maximalizálására törekszik, így nem riad vissza semmilyen környezetkárosító technológia használatától, míg a kisbirtokos tudja, hogy az örökül hagyott föld a nyugdíja (a fia ebből tartja el öregkorában) és ezért mindent megtesz annak megóvása érdekében. Röviden: a nagybirtok haszna a tulajdonosé, de a környezetkárosítási költségét a társadalom fizeti meg (ebben az esetben a termőföld elvesztésével).

 

A jelenlegi előterjesztés értelmében a) gazdasági társaságok is földhöz juthatnak, b) a gazdasági társaságok tulajdonosai között külföldiek is lehetnek, c) egy birtok maximális mérete 1800 hektár lehet. Egyértelmű, hogy melyik szemlélet dominál a törvényben: győztek a nagybirtokosok. Kicsit pironkodom amiatt, amit ebben a postban írtam - de akkor még fiatalabb voltam, és idealista (valójában ostoba). Ez az én tévhitem (is) volt, ezért került ez a post ebbe a rovatba. Igazság szerint hittem abban, hogy ha a kormányzat munkahelyet akar teremteni, akkor nem nullázza le a vidék munkahelyteremtő képességét. Ennek az ára viszont egy öntudatos szavazóréteg kialakulása lenne - könnyen belátható, hogy a rendszerváltás óta kormányzó erőknek ez hiányzik legkevésbé. A kézben tartott magyar nagybirtokos, a "rezsicsökkentéssel" megvehető proletár, pláne az ide nem szavazó külföldi gazdálkodó viszont főnyeremény.

 

Nyáron Salzburg környékén jártam, és megnéztem, mennyibe kerül ott egy farmház. Föld nélkül 150-250 millió forintnak megfelelő összegért lehet hozzájutni. Bajorországban egy négy lakásos falusi társasház egy 80 nm-es lakása 100 millió forint volt. Van tippünk arra, mit lehet ennyi pénzből kezdeni Szabolcsban vagy a Viharsarokban? Mennyibe kerül legalizálni a már meglévő zsebszerződéseket egy cég leple alatt? Maradjunk annyiban: ha a következő magyar-román meccs valamiért nem lesz zárt kapus mérkőzés, és az ellenfél ultrái azt kiabálják: "nincs hazátok" - szépen maradjunk csöndben, mert igazuk lesz.

2013.06.09. 21:11
Címkék: tévhitek

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr495352792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

origos menekült (törölt) 2013.06.10. 06:49:35

Harcos liberálisként vagy ismert a fórumokról, és bizony ők még az MSZP-től is nagybirtokpártibbak voltak, sőt: külföldipártiak, multipártiak. Furcsa, amit írsz. Ketten vagytok?

Parci 2013.06.10. 08:46:28

@origos menekült: az ugye teljességgel elképzelhetetlen, hogy valakinek önálló véleménye van az egyes kérdésekről, és nem egyszerűn "balra" vagy "jobbra" szavaz minden kérdésben és mantrázza A Párt (bármelyik is legyen az) ukázát?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2013.06.10. 10:07:58

@origos menekült: Egyedül vagyok. Nem hiszem, hogy tudsz mutatni olyan liberális közgazdászt, aki a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások esetén ne ellenezné az oligopóliumok kialakulását. Ez a post erről szól.

Ez a cikk nem külföldi ellenes. Ugyanis azok a külföldiek, aki letelepednek nálunk, és 25-50 hektáron (és csak annyin) gazdálkodnak - ők a föld sója. Az én őseim is így kerültek Németországból Szécsényfalvára. A probléma ott van, ha 1800 hektár területre tehetnek szert - mert megvan hozzá a vásárlóerejük, hiszen az ország az EU csatlakozás óta eltelt türelmi időt elvesztegette.

A Raskó György által képviselt nagytőkés vonal (ő egyébként MDF politikus volt) áll szemben a Szakály Ferenc (ő meg Kereszténydemokrata) féle parasztpárti gondolkozással. Ez utóbbi tanárom volt az egyetemen, az ő nézeteivel azonosulok.

A magyarországi liberálisok ebben a kérdésben a kötelező "majd a piac mindent elintéz" mantrán nem jutottak túl, mivel a tagság 90%-a a belvárosban nőtt fel, így az MSZP-vel egy követ fújtak, akik a zöld bárók érdekeit képviselték (akik a szocialista nagyüzemekben hittek). Ebbe a sorba állt be most a Fidesz, a saját kapitalistáival (akik cseppet sem szimpatikusabbak, mint bármelyik osztrák gazda).

Fecooka · http://www.boorze.com/ 2013.06.10. 16:10:16

Már rég el lett adva, csak még nem tudunk róla!

netep 2013.06.11. 20:57:08

Azok a szigorító kitételek, amik a tv-ben szerepelnek (5§-9§ és még néhány), nem ad kellő kötelmet? Az EU tiltja a nyílt megkülönböztetést, ezért szükséges a trükközés. Csak a végrehajtás során kell következetesnek lenni, de ezzel kapcsolatban én is érzek egy adag gyengeséget és korrupciós lehetőséget. Mondjuk az nem a törvény hibája, csak az alkalmazóé.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.