Tápanyag visszapótlás előkészítése

A szőlőmmel több terülten nem vagyok elégedett, ezek egyike az a pazarlás, amit a metszés után kihordott és eltüzelt szeprente jelent. A levágott vesszők visszajuttatása több szempontból is jót tesz a talajnak: egyrészt pótolja annak kálium tartalmát, másrészt életteret ad a szaprofitáknak (így a talaj élővilága dúsabb és változatosabb lesz), harmadrészt javítja a telejszerkezetet, ami egy olyan kötött agyagos talaj esetén, mint az enyém, különösen fontos.

 

Szecskázás

 

Idén végre sikerült feldolgozni a kihordott venyigét: Krisztián, a falubeli mezőgazdasági vállalkozó egyik embere révén kölcsönkérte az Akali Camping szecskázóját, amelyel felaprították a veszőket. Így azok már behordhatók lesznek a szőlőbe, és az őszi tárcsázással bele is fogjuk forgatni a földbe.

 

Az összevágott vessző

 

2010.05.13. 08:00

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr451992734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Daeril 2010.05.15. 21:32:28

RAMBO: az hogy a szerpente talajbaforgatása nitrogén deficitet képez a talajélővilág burjánzásával az igaz vagy urban legend esetleg a nagyüzemi 120 máza per hektáros termelési szemlélthez tartozó elmélet?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.05.16. 18:32:26

@Daeril: ezt hívják pentozán hatásnak (a szervesanyag bomláshoz nitrogén kell). A földön akkor léphet fel, ha talaj szén/nitrogén aránya meghaladja a 30:1 arányt. (A normál talajban ez az arány 10:1)

Ez szőlővenyige esetében ez nem tud fellépni, mert annyira kevés a szeprente, hogy ezt az arányt nem borítja fel. (Kukorica szár bezúzásakor már érdemes vele foglalkozni. - Egy TONNA szármaradványhoz kell 8-10kg nitrogén műtrágya hektáronként.)

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2011.01.08. 09:48:21

Szia RAMBO!

Nemrég Egerben jártam és benéztem St.Andreáékhoz kicsit elbeszélgettem a boltban és rákérdeztem pont erre a témára is, miszerint, hogy mit csinálnak a venyigével, beforgatják-e vagy sem.
Szerintük nem éri meg beforgatni mert (főleg egy ilyen évben mint 2010) a fertőzött vesszők visszajuttatásával csak növelnék a fertőzésveszélyt a következő évben.

A magam részéről nem értek evvel teljesen egyet mert ha rendesen (és itt a rendesen szón van a hangsúly) komposztálja a venyigét az ember akkor keletkező hő hatására a gomba félék elpusztulnak.

Viszont ha május körül szecskáztál és ősszel beforgattad akkor még biztosan nem zajlott le a komposztálódási folyamat teljes egészében. Nem tartasz tőle, hogy ilyenformán esetleg akaratlanul is visszajuttatod a fertőzést a talajba?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2011.01.08. 12:30:05

@ISándor: Jó meglátás. Ez a 2009-es szeprente volt, amin 1 db gomba nem volt.

Elébe mentél egyébként a dolognak, ugyanis felvettem a kapcsolatot egy cellulóz-bontó baktérium kultúrát gyártó céggel, és komposztálási kísérletbe kezdek velük.

Szerintem egy jól komposztált szeprente nem jelent akkora fertőzés-forrást, mint az alattam fekvő elhanyagolt szőlő, vagy a későn elvégzett zöldmunka.

Ugyanakkor a cefre és a szeprente visszahordást fontosnak tartom azért, hogy a talaj felső rétegében buja élet legyen.

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2011.01.08. 18:45:06

Én is igen fontosnak tartom a tápanyag visszapótlásának ezt a formáját már csak azért is mert ha a szeprentét komposztálod pontosan azokat az anyagokat juttatod vissza amiket aztán a következő évben a szőlő felvesz, szerintem ez minden másnál jobb, ezért komposztálok én is minden lehetséges zöldhulladékot ami a szőlőből és a környékéről ered.
Nekem egy egyköbméteres komposztálóm van:
m.blog.hu/sz/szolonaplo/image/2010_10_30/DSCF4242.jpg

Érdekelnének a részletek ha lehet írj majd róla, különösen arra lennék kíváncsi, hogy technikailag hogyan kezeled majd a komposztot, hogyan tárolod, mikor forgatod át, a nedvességét hogyan szabályozod, és a szükséges hőmérséklet meglesz-e? Merthogy a kiskerti komposztálás során 75 fok fölé nemigen tud menni a hőfok viszont ezen a hőmérsékleten higienizálódik a komposzt.

A cefrével kapcsolatban pedig nagy a kísértés, hogy inkább pálinka készüljön belőle. :-)

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.