Közkeletű tévhitek: a termőföldről

Sokszor, sok helyen olvastam elképesztő hülyeségeket a földkérdésről, legutóbb a Mandiner egyik szerzője tett ki igazán magáért, így aztán rábírtam magam a már amúgy is régóta érlelődő post megírására.

 

Akik ismernek, nem sorolnak Orbán Viktor feltétlen hívei közé, azonban a "külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben. Én elköteleztem magam, hogy megvédjem a magyar termőföldet." - kijelentése olyan, amivel maximálisan egyet lehet érteni. "... a föld nem tűri a spekulációt ..." -idézet ellen sem lehet semmilyen kifogásunk. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy érzelemvezérelten, valamiféle honfoglaláskor szerzett jussként, vagy az ország jövője szempontjából fontos gazdasági racionalitásként jutunk el a fenti mondathoz.

 

A termőföld egy megújuló energiaforrás. Kritikusan fontos erőforrás, ugyanis élelmiszer termelésre használjuk. A többi megújuló erőforrással szemben azonban van egy óriási felelősség az erőforrás használóján: míg a szél, a víz, a nap anélkül fúj, folyik, süt jövőre is, hogy ezért bármit tenni kellene, addig a termőfölddel szakszerűen kell bánni ahoz, hogy a termőképességét megőrizze. Elengedhetetlen tehát, a föld olyanok kezébe kerüljön, akik értenek hozzá. A szakszerűtlen, kizsaroló, nemtörődöm gazdálkodás véglegesen tönkreteheti a földet, azaz a megújuló erőforrás örökre elvész. (Gondoljunk csak Görögország szikláira, amelyen egykor erdők voltak, amelyeket felhasználtak a hajók készítéséhez. A termőtalaj lemosódott, és ma esélytelen bármilyen növényzet megtelepedése a sziklákon.) A gazdáknak meg kell adni azokat az ismereteket, amelyek a földműveléshez kellenek - elsősorban azért, hogy a termőföld termőképességét képesek legyenek megőrizni, és örökül hagyni utódaikra. Ennek megfelelően csak azok vehessenek földet, vagy művelhessék meg azt, akik rendelkeznek "zöld könyvvel" (valamilyen agrárdiplomával).

 

A mezőgazdaság a közeljövőben komoly kihívások elé néz. Egyrészt, az olajhozamcsúcs utáni életben vélhetően jelentősen megdrágul az üzemanyag és a műtrágya, amely évről-évre egyre drágábbá teszi az élelmiszerek tömegtermelését egészen addig, amíg az intenzív termelés hozama meg fog egyezni a nem intenzív gazdálkodás hozamával (más szavakkal: egy egységnyi búza előállítása 6t/ha termésátlaggal ugyanannyiba fog kerülni, mint a 2,5-3 t/ha termésátlaggal termelt versenytársa, mert ez utóbbinak alacsonyabbak a költségei), de a magas költségek miatt sokkal nagyobb kockázatot jelent majd az intenzív termelés. Ezért a gazdálkodók a nem intenzív termelés irányába fognak elmozdulni, fel fog értékelődni a kézimunka szerepe - és a terméskiesés miatt meg fog nőni a mezőgazdasági termények ára.

 

Abban az esetben, ha a termőföld külföldön élők vagy vállalkozások birtokába kerül, akkor a helyben élő mezőgazdasági munkások agrárproletárokká válnak, akik munkabérért dolgoznak, míg a tulajdonos szert tesz az előre láthatóan növekvő mértékű profitra - amelyből a magyar paraszt nem részesül. Ha egyetértés van abban, hogy az ország kormányának a helyben lakókért (állampolgáraiért, választópolgáraiért) kell dolgoznia, akkor elég kézenfekvő az a következtetés, hogy a nem helyben lakók, nem gazdálkodók ne vásárolhassanak földet. (Nagyon nem mindegy ugye, hogy valaki eladó a Tescoban, vagy van egy saját kisboltja a sarkon.) Nem szeretném, ha ezt a bejegyzést bárki idegenellenességként értelmezné. Az itt letelepedő külföldiek - éppúgy, mint a történelem során oly sokszor - vásárolhassanak földet. De csak azok, akik közöttünk élnek.

 

Mivel short selling a földspekuláció műfajában nem létezik, csak arról lehet szó, hogy valaki(k) azért vásárolnak földet, hogy később drágábban adhassák el. A már leírt okok miatt, ha a terméshozamok csökkennek, akkor a termőföld szűkös erőforrássá válik (Nyugat-Európában már azzá vált), amely árfelhajtó hatású. Sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy a rendszerváltás után a föld a kárpótlás révén olyanok kezébe került, akik - többségében - nem akarják megművelni. Szabadulnak tőle, és sokaknak az így kapott föld eladásából származó jövedelem vált a megélhetés forrásává. Szó sincs tehát a spekulánsok által a magasabb hozam reményében vállalt magasabb kockázatról: egyirányú utcában vagyunk. A rendszerváltáskor már elkótyavetyéltük a nemzeti vagyon jelentős részét. (Tegye fel a kezét, aki emlékszik egyetlen olyan magyar cukorgyárra, amely ma Európa legmodernebb technológiájával rendelkezik!) Nem engedhetjük meg magunknak megint azt a luxust, hogy elherdáljuk, amink van.

 

Sokan azzal érvelnek a külföldi terjeszkedés mellett, hogy a földvásárlással együtt  megjelenne a gazdálkodáshoz szükséges tőke. Ez a jelenre igaz, de a jövőben - a fent leírtak miatt - az intenzív gazdálkodás szerepének csökkenésével a tőke szerepe visszaszorul a gazdálkodásban. Ezt támogatja a vásárlók igényeinek lassú változása is: folyamatosan veszít népszerűségéből az üveggyöngyön tápoldattal termelt melegházi paradicsom, az ízetlen broiler csirke, a halvány sárgájú, ketreces tartásban előállított tojás.

 

A külföldiek tulajdonszerzése melletti érv az is, hogy a földvásárlással együtt technológiai import is történne. Ez badarság. A magyar agráriumból hiányzó technológiai ismeretek tanulással szerezhetők meg - ehez nem kell földet juttatni senkinek. Magyarországnak mindenekelőtt olyan eljárásokat, technológiákat kell adaptálnia és kidolgoznia, amelyek lehetővé teszik az alacsony energiafelhasználással, de több munkabefektetéssel történő termelést. Ezt kell oktatni, megtanítani minden gazdálkodónak. Munkerő is van bőven. Az idő nekünk dolgozik, nem a hiperintenzív rendszereknek.

 

2010.04.12. 11:01
Címkék: tévhitek

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr771914004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fiatalborivo 2010.04.13. 12:41:27

"Ennek megfelelően csak azok vehessenek földet, vagy művelhessék meg azt, akik rendelkeznek "zöld könyvvel" (valamilyen agrárdiplomával). " - Ez azért kicsit erős. Szerinted az országban hány százalékra esne vissza a megművelt földterületek aránya ha azokat csak az agrárdiplomával rendelkezők művelnék meg. Ahhoz hogy az ember búzát, kukoricát termeljen, kell pár alapvető ismeret a növényről és annak termesztéséről, meg folyamatos ismeretfrissítés.Évente 1szer. De nem agrárdiploma. Ha csak azok termelhetnének bort akik borászati diplomával rendelkeznek bizony szerintem jópár értékes borral lenne soványabb a kínálat.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.13. 12:57:00

@fiatalborivo: ez az ún. dán modell. Nem hülyeség. Mint ahogy bizonyos növényvédő szereket csak szakmérnök alkalmazhat, éppúgy kellene 'igazolni" gazdákat is. (Egyébként szinte minden nem szakirányú végzettségű borásznak van borász végzettségű alakalmazottja.)

A kukorica és búzatermesztésről szóló gondolataid alapvetően tévesek. Kell ismeret a vetésforgóról mert pl. a búza nem bírja a monolkultúrás termesztést. Na PONT ezért kell (valamilyen) agrárdiploma.

Az átállás nem egyszuszra menne, természetesen, hanem türelmi idővel.

fiatalborivo 2010.04.13. 14:35:20

És a türelmi idő(mondjuk 5-10 év), az szerinted rávenné a 30-50 éve földet művelő gazdálkodót aki 750 hektáron művel földeket hogy beüljön az iskolapadba, aztán tanuljon 5 évig hogy legyen egy agrárdiplomája, azt csinálhassa azt amit eddig is. Ezt te se gondolod komolyan...

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.13. 17:02:49

@fiatalborivo:

azért mondtam: VALAMILYEN agrárdiploma. Lehet gazdálkodó, az 2-3 tantárgy 2-3 féléven keresztül. Nem kell talajtant, mikrobiológiát, növénytant, állattant, növényélettant, állatélettant, biotechnológiát, szerves és szervetlen kémiát, vízgazdálkodás és meliorációt, munkavédelmet, makroökonómiát, informatikát és minden olyan tárgyat tanulniuk, ami egy egyetemi képzéshez kell.

De egy állatenyésztő tanuljon takarmányozástant, és állatenyésztést, állategészségügyet, egy termesztő növénytermesztést (agrotechnológiát) és növényvédelmet, némi gépészetet mindketten, ami kell a munkájukhoz.

Mindent gyakorlati szinten. Buszvezető, esztergályos, autószerelő vagy darus se lehet minden képzés nélkül valaki - miért lehetne földművelő? Tényleg komolyan gondolom.

t f 1 (törölt) 2010.04.13. 18:43:03

Ez a diplomás dolog szerintem is túlzás. Nem egy olyan gazdálkodót ismerek, aki csak a józan paraszti eszét használja és mintagazdasága van, ellenben sok diplomással, aki csak matekozni tud, azt is csak számológéppel, de még így is úgy belebonyolódik, mint majom a hózentrógerba.
A szakirányú képzettség szükséges, de fölösleges diplomát követelni olyan szakmában, ahova egy szakmunkásvizsga is elég.

t f 1 (törölt) 2010.04.13. 18:48:51

Na igen, és gazdálkodási kötelezettség, az legyen. De a szakirányú végzettség se feltétlen a tulajdonosnak szükséges, hanem az alkalmazottnak.

attisch · http://birtokszuletik.blog.hu/ 2010.04.13. 19:53:51

Én a jelenlegi oktatási modell, ennek előremutatása, jövőképe miatt mondom, hogy túlzás ez az agrárdiplomázás a gazdálkodóknak. Jelenleg az a trend, hogy mindenki főiskolát, egyetemet akar végezni. Közben, ha megfigyelitek nincsenek jó szakmunkások, vagyis egyre kevesebb. A jó szakemberek kiöregednek, kihalnak. Szakképzett fiatal meg egyre kevesebb. Senki nem akar dolgozni. Nem becsülik a kétkezi munkát, a szakmunkát. Agrárdiplomás szakember majd megint főnökösködni akar, ergo nem lesz aki dolgozzon újfent... Legyenek kétkezi munkások, szakmunkások ebben a világon, emberek, mert nem lesz, aki dolgozzon és értéket teremtsen!!!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.13. 20:18:26

Kérem ne essünk abba a tévedésbe, hogy a diplomás nem dolgozik. Ez csak itthon divat. Én is "diplomás" vagyok, de piszokul nem esik le a gyűrű az ujjamról, ha melózni kell. Egyébként (amikor még foglalkoztam ezzel) kimondottan jó tapasztalataim voltak a szakközépiskolai képzésről. Megjegyzem, hogy a főiskola más országokban sokkal, de sokkal több gyakorlati tapasztalatot ad.

De OK, ha a "diploma" szóval van bajotok: legyen szakirányú végzettség. De a "józan ész" nem elég. Tudás is kell - ebben nem alkuszom :))

virtual landscape (törölt) 2010.04.13. 22:09:34

"a jövőben - a fent leírtak miatt - az intenzív gazdálkodás szerepének csökkenésével a tőke szerepe visszaszorul a gazdálkodásban."

Tipikus liberális tévedés. Épp, hogy a tőke, méghozzá az általatok imádott multinacionalista, idegen burzsuj nagytőke az, aminek nő nektek köszönhetően a szerepe a nincstelenné tett agrárproletárok szinte újrajobbágyosítása terén.

Persze kérdés, hogy merre fordul az ország, most, hogy 8 év rémálom után talán végre ismét a demokrácia és a magyarok preferálása felé indulunk el. De ez még nem biztos, hisz már ma megalakult a magyarellenes koalíció, így megeshet, hogy a földből is kifoszthat a nyugat minket.

t f 1 (törölt) 2010.04.14. 06:47:18

@virtual landscape: Mellément. Lehet, hogy neked ebből a mondatból ez jött le, de ha egy kicsit utána olvasol, az ide kommentelő nickek éppenhogy a családi gazdaságokat támogatják

hidegchaco 2010.04.14. 23:24:11

@RAMBO: "Sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy a rendszerváltás után a föld a kárpótlás révén olyanok kezébe került, akik - többségében - nem akarják megművelni. Szabadulnak tőle, és sokaknak az így kapott föld eladásából származó jövedelem vált a megélhetés forrásává."

Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik nem akarnak megszabadulni a földtől, hanem "csak" bérbeadják. De nem is ez a lényeg, hanem a "szaktudás" kérdése, bár én kicsit másképp közelíteném meg, mint az előttem szólók. Az oktatást, illetve a képzést én is fontosnak tartom, de az ún. "átlag magyar termelőben" (és most nem a különböző blogokban rendszeresen publikáló kézműves borászokra kell gondolni) valóban megvan az igény és az elkötelezettség új, vagy épp nem is annyira új szakismeretek elsajátítására? Ilyen értelemben nem vetném el egyértelműen a "nyugati technológiai import" kedvező hatását, mert a szomszédban alkalmazott versenyképesebb eljárás vélhetően sokkal erősebb hatást gyakorol a termelőre, mint az oktatásban való részvétel ösztönzése... - de ez nem szorosan az a kérdés, hogy milyen tulajdonban is van a termőföld.

És még valami: azt a cukorgyáras mondatodat megmagyaráznád, mire is gondolsz ponttosan?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.15. 10:26:23

@Enemy No 1: "azt a cukorgyáras mondatodat megmagyaráznád, mire is gondolsz ponttosan?"

A cukorgyártás privatizációja után hamar kiderült, hogy a külföldi befektetők piacot vettek, itt termelni nem akartak. Ezért a korszerűsítés elmaradt, a gyárakat bezárták.

A szántóföldi növénytermesztésben sem indokolja semmi, hogy egy bármilyen mágnás többmilliós korszerű gépsorokkal érkezik, tehát nem igaz az az állítás, hogy a külföldi tulajdonos automatikusan óriási összegeket fektet a termelő berendezések korszerűsítésébe.

Erre próbáltam utalni.

hidegchaco 2010.04.15. 20:59:28

@RAMBO: Ok, köszönöm. Sajnos, a piacvásárlás nem csak a cukorgyártásra (bár a szolnoki, a szerencsi és a petőházi gyár bezárása már nem a gonosz multiknak, hanem az elcseszett szabályozásnak köszönhető), de a konzerviparra és sok más ágazatra is igaz.

Lehet, pontatlanul fogalmaztam én is a techológiával kapcsolatban, én sem gépekre, gépsorokra utaltam (azt amúgy sem lehet ellesni a szomszédtól), hanem elsősorban gondolkodásra és termesztés-technológiára (ha ez a jó szó). A sok(tíz)milliós szántóföldi gépek vásárlása, pontosaban: támogatás melletti vásároltatása sok esetben nem tekinthető másnak, mint parasztvakításnak (kettős értelemben is), a médiában remekül eladható a légkondicionált, GPS-es kombájnnal arató gazda, de ez igen gyakran csak a 600 Mercijében krumplit szállító zőccséges esete. (Bár közben egyes gépforgalmazók kétségtelenül meggazdagodnak.)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.26. 12:12:10

Idézet a sajtótájékoztatóról (forrás: az Index):

A földvásárlás ügyében különbséget kell tenni a jogi szabályozás és a valós helyzet között. Orbán szerint Ausztriában jogilag semmi sem tiltja a külföldiek földvásárlását, mégis lehetetlen külföldieknek földhöz jutniuk. „Megpróbálom meggyőzni a magyarokat, hogy a földmoratórium fontos, de ezzel párhuzamosan olyan jogi szabályozás kialakítására törekszem, amilyen Ausztriában van. Azaz, a brüsszeli tárgyalásoktól függetlenül új szabályozást alkotunk Magyarországon, de ezzel párhuzamosan megpróbáljuk fenntartani a moratóriumot” – válaszolta Orbán a BBC kérdésére.

harcsabajuszos 2010.05.03. 23:02:04

Diploma, az. Olyan növényeket és gyümölcsökkel foglalkozom, amelyek a szakértők szerint nem termeszthetők az ország éghajlati adottságai miatt.
Ezek után hogyan vegyem bármelyiket is komolyan a diplomájukkal?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.05.04. 11:08:02

@Oreg: ezt honnan csippentetted fel?

---
[...] A növényeidet pedig robosztusabbá tudod tenni, ha beoltod őket még csíra korban, de később sem késő, mikorrhiza gombákkal, erre válaszd a széles skálájú spórakészleteket, hogy mindegyik növény ki tudja válogatni a vele legjobban harmonizáló szimbiótákat [...]

mangorlo.blog.hu/2009/06/21/kiskerti_betegsegek_avagy_csapataink_harcban_allnak
---

Valószínűleg nem magadtól jöttél rá, hanem "szakértők" tudását sajátítottad el. Sajnálom, de nem vagyok vevő a "tanulni felesleges" ideákra.

Facebook

Utolsó kommentek

  • bakatorro: az idei újboromban fellépett ez a gyógyszer íz dolog. tudsz esetleg rá megoldást? köszi. (2018.11.20. 10:36) TDN-2017, a leszállási engedélyt megadom!
  • G. Péter: Én az idei évet egy sötét lónak tartom. Az apokalipszis sötét lovának. Január közepén 10+ fok. Fe... (2018.11.12. 09:16) Horrorszüret
  • scitec92: A gyorsteszt arra jó, hogy megtudd alacsony a kénszint vagy túl sok. A kénszintet úgy is labor utá... (2018.10.09. 19:51) Tisztaság és eltarthatóság
  • thinkgeek: Kipróbáltuk, működik, jól sikerült! :) borkostolo.blogspot.com/2018/10/kekfrankos-preseles.html (2018.10.08. 10:45) River Cottage Dörgicsén
  • scitec92: Anyagi forrás hiányában én a mai napig kosaras préseket használok 20-30 hektó bor feldolgozásához.... (2018.09.25. 09:26) River Cottage Dörgicsén
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.