Hogyan tovább? (1.)

Amikor belevágtam a borászkodásba, néhány alapelvet az elején meghatároztam. Mindenekelőtt öt évet adtam magamnak arra, hogy értékelhető bort készítsek. Elhatároztam, hogy ha ez nem sikerül, akkor feladom a borászkodást: értelmetlen. Most, amikor ezt a cikket írom, a saját boromat kortyolgatom, és ez már van annyira jó, hogy nem szégyellem megmutatni senkinek. Az első, magam által állított követelménynek megfeleltem.

 

Hangsúlyt szerettem volna helyezni a kézművességre, ami alatt azt értem, hogy a lehető legtöbb munkát szeretném magam elvégezni, és a lehető legkevesebbszer szeretnék traktort látni a földemen. Elfogadom, hogy nagy tételben csak ipari módszerekkel lehet termelni, de az nem az én utam. Ez idénre olyan jól sikerült, hogy minden munkát kézi erővel végeztünk (rotációs kapa és motoros permetező segített).

 

Fontos célkitűzés volt az "öregek" nyomdokaiban való haladás is. Azaz nem a modern borok érdekelnek ("tán csodállak, ámde nem szeretlek"), hanem fahordóban érlelt, oxidatív bort szerettem volna készíteni, amely saját seprőjén érik. Ezt a célt is megvalósítottam, egyik legkellemesebb élményem volt, amikor egy modern borászatban dolgozó ember megkóstolta a boromat, majd elkerekedett a szeme: "olyan, mint amilyen a nagyapámé volt".

 

Az út jó, a célkitűzésem nem változott: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

 

Időközben született három gyerekünk, ami új célokat szült. Kölyökkoromban szüleimnek is volt szőlője. Sok időt töltöttem ott, és ahogy nőttem, úgy vontak be újabb és újabb feladatokba. Volt, hogy szerettem (szüreten puttonyozni) volt, hogy utáltam (kötözni). Viszont megtanultam a fizikai munka tiszteletét - és a föld szeretetét. Ugyanezt át akarom adni a saját gyerekeimnek is. És akarok nekik adni egy lehetőséget: ha valamelyikük a borkészítéssel kíván foglalkozni, akkor legyen mivel elindulnia.

 

Ezért a birtok bővítésére szántam el magam. Volt egy eladó telek a szőlőm mellett, megvettem. Kb. kétszer akkora területről van szó, mint a jelenlegi szőlőm, de nagyobb része gyep. Egyelőre így is marad. Az új és a meglévő szőlő viszont szükségessé teszi a birtok újratervezését: erről a következő részben írok.

 

Jobbra a régi, balra az új terület

 

2009.10.19. 21:56
Címkék: tervek

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr51461875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mándy 2009.10.19. 23:19:36

szép írás!
én is a saját borunkat kortyolgatom most olvasás közben, mint ahogy a poszt írása közben te a tiédet. Az én céljaim is hasonlóak: "van annyira jó, hogy nem szégyellem megmutatni senkinek." - én még nem merem :) Korábban (4-5-... éve) én is sokszor utáltam a szőlőbe menni, de hát változik az ember (most 24 vagyok). Amúgy jó a blog, további sok sikert! - közben a bor is elfogyott... :)

Facebook

Utolsó kommentek

  • bakatorro: az idei újboromban fellépett ez a gyógyszer íz dolog. tudsz esetleg rá megoldást? köszi. (2018.11.20. 10:36) TDN-2017, a leszállási engedélyt megadom!
  • G. Péter: Én az idei évet egy sötét lónak tartom. Az apokalipszis sötét lovának. Január közepén 10+ fok. Fe... (2018.11.12. 09:16) Horrorszüret
  • scitec92: A gyorsteszt arra jó, hogy megtudd alacsony a kénszint vagy túl sok. A kénszintet úgy is labor utá... (2018.10.09. 19:51) Tisztaság és eltarthatóság
  • thinkgeek: Kipróbáltuk, működik, jól sikerült! :) borkostolo.blogspot.com/2018/10/kekfrankos-preseles.html (2018.10.08. 10:45) River Cottage Dörgicsén
  • scitec92: Anyagi forrás hiányában én a mai napig kosaras préseket használok 20-30 hektó bor feldolgozásához.... (2018.09.25. 09:26) River Cottage Dörgicsén
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.