Hétvégi teszek-veszek

A pincében nagyon szépen beindult a must, különösen az üvegballonban lehet jól nyomon követni a forrást: mintha felbontottunk volna egy üveg pezsgőt, olyan mennyiségben jönnek fel a buborékok - csak persze jóval kisebbek.

 

Szombaton csináltam egy próbaszüretet. Elsősorban a rizling savfokára voltam kíváncsi, mert tavaly elégtek a savak. idén dús lombozattal védekeztünk a meleg ellen, lelevelezés szóba sem kerülhetett. A mérést úgy csináltam, hogy minden második tőkéről leszakítottam egy-egy szemet, amit krumplitörővel összeroppantottunk. Az így kapott must savfokát megmértem. Pillanatnyilag hét - hét és feles savfoka van a mustnak, így a jövő heti szüretet eltoltam legalább egy héttel. Ha nem túl forró napok jönnek, akkor gyűjthet még cukrot a szőlő a sav mellé. 

 

Érik az olaszrizling

 

Megkóstoltam egy olyan rizling ültetvényről származó szőlőt is, amelyen egyáltalán nem volt terméskorlátozás. Nos, igaz, hogy kb. ötször annyit terem, mint az enyém (és egyáltalán nem túlzok) de annak a szőlőnek az égvilágon semmi íze nincs. Mintha bogyózott csapvizet inna az ember. 

 

A borospincémhez eddig is oda volt vezetve az áram, a pince oldalán lévő villanyóráról hosszabbítóval tápláltuk a zúzó-bogyózót, a borszivattyút és a stekklámpát. Mindig elvoltam ezzel, már rutinszerűen hoztuk-vittük a hosszabbítót, ez is sokkal több volt, mint gyerekkoromban a kézi daráló a slag és a gyertya.

 

A múlt heti szüreten azonban az apósom, aki villamosmérnök, eltökélte, hogy a pincébe rendesen bekötjük az áramot. Amikor az alsó pincétátalakíttattam, akkor egy füst alatt oda is, meg a préshézba is bekábeleztettem az áramot, már csak a lámpákat kellett felszerelni, meg az épületre rá kellett kötni az áramot. Szombaton délelőtt 10 órakor kezdtük a szerelést, kb. délután ötre lettünk kész (ebéd nélkül) mostmár mindenhol lámpák vannak, a pince előterét is meg tudjuk világítani, így a musthordás a késő estébe nyúló szüret esetén sem probléma.

 

Szeretem az ilyen napokat: sokmindent elintéztünk.

2009.09.20. 20:19

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr681395352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.