Borfesztivál 2009

Tegnap felmentünk a Várba bort kóstolni. Az évek alatt hihetetlenül kifinomult kóstolási szitámát fejlesztettem ki: össze-vissza lófrálok, és ami megtetszik, azt megkóstolom. A balatoni, rizling, késői szüret szavakat magukba foglaló bornevek előnyt élveznek. A csapongás azonban akkor az igazi, ha ezt a szisztémát minnél több ponton, minnél határozottabban rúgjuk fel.

Németh Attila Gábornál kezdtem, ahol az Oldalolasz nevű borát kóstoltam meg. És el is ment a kedvem mindennemű borászkodástól. Hogy a bánatba lehet egy bor olyan, mintha olajat és nem esővizet szívott volna fel? Ilyen sima, ilyen kifinomult? Bánatomban vettem egy üveggel ajándékba a feleségemnek.

 

Dali cimborám

 

Ezután az Eke pince (Nemesvita) Töppedt olaszrizling következett. Egy élénk savú, jó szerkezetű borra emlékszem.

És fel is fedeztük az este első kuponos kóstolóját, Az Etyeki Kúriánál jól megmondtuk a jelszót, mire kaptunk is egy kóstolónyi Magyat vándort. Tömény málnaillatú, savakban, textúrában Szekszárdi jellegeket viselő bor.

Ezután a Wekler pincénél kóstoltunk díjnyertes Kadarkát, amely szerencsésen titkolja, hogy szekszárdi illetőségű lenne.

 

Karesz és barátnője

 

Ezután a Szatmári pice Szigligeti Olaszrizlingjét kóstoltam. A mineráliás ízekben gazdag boron kissé zöld ízjegyeket is felfedezni véltem, ezzel együtt a bor nagyon érdekes és jó volt.

Két további átlagosan jó tétel után megérkeztünk a somlói Tornai pincéhez, ahol a második kuponunkat is beváltottuk: katunk kóstolót a Top selection Olaszrizlingből, majd illedelmesen vettünk a Juhfarkból és a Hárslevelűből is. Várszegi Györggyel, a borásszal beszélgettünk egy jót arról, hogy hogyan határozza meg a szüret idejét olaszrizlingnél akkor, amikor ilyen forróság van, mint idén, majd mutatott hordómintákat a 2008-as évjáratból. Elfogult vagyok, így csak annyit modok: remek borok.

Ezután Horvát József (Ráspi) standján kötöttünk ki, ahol én Merlot választottam, mert az egyik legjobb borának tartom. Ráspit már tavaly is nagyon komáltam, jókat lehet vele dumálni. Most a higiéniáról beszélgettünk. Nagyon érdekes történetet mesélt: nem tűri, hogy valaki a kabátját a szőlőtőkére akassza. Nyilván a szabadban is milliárdszámra találhatók mindenféle gombák, baktériumok, amelyek megtelepszenek a szőlőn, de ha a tulaj óriási faksznit csinál egy ilyen ügyből, akkor a munkásokban kialakul az a tudat, hogy itt mindere figyelni kell: tehát jóval gondosabbak lesznek, mint enélkül.

 

Ráspi

 

Ezután nem kellett messzire mennem: Szentesi József a szomszédban volt. Vele volt egy lezáratlan ügyem: az ő értelmezése szerint a kézműves borász az, aki nem adalékolja a bort, szerintem meg az, ahogy itt leírtam. Szerintem Szentesi az egyik legprogresszívebb termelő az országban, főleg a régi fajták visszatelepítése miatt gondolom így. Ő komolyan borászkodik, ezt ipari módszerek nélkül csinálni lehetetlen. A borai különleges minőségű terroir borok, de az én értelmezésemben nem kézűvesek. Mivel nem vagyok oda a mellébeszélésért, ezt így el is mondtam neki. A válasza: Szervusz, tegeződjünk. Megkósolod ezt a Zengőt? --- No comment.

Ezt követte a nap egyik legjobb jelenete: a képen álló úriember egy mára a feledés homályába merült standon egy küvét ajánlott (amiben volt chardonnay, amit én nem szeretek), majd beszélgetni kezdtünk. Valamiért a biodinamikus művelésre keveredett a szó, amiről nagyon lelkesen beszélt. Én roppant vidáman idéztem neki Nicholas Jolly könyvéből, szerintem ez az egyik legviccesebb újkori babonatár. Ő azt állította, hogy náluk ez bevált. Nagyot néztem, majd kiderült, hogy az illető a St. Andreánál dolgozik. Szerencsére megvan vele a kapcsolat, így a témát a gyakorlati alkalmazás oldaláról is körüljárhatom (ha engedik). Szkepticizmusom töretlen.

 

Biodinamikáról értetlenkedek

 

Ezután az Erdélyi fejedelmek borai nevű standon Fekete Leányka Special Reserve 2002 vettünk. A félszáraz bor valami elképesztően finom volt, volt egy Merlot házasítása is, ahol a két bor parádésan egészítette ki egymást.

Ezt követően még megkóstoltam Kováts Nimród Pinot Noirját. A borász munkája nagyon illik a fajta jellegéhez: ezért ez az egyik legkedveltebb borom.

Utolsóként a Balassabor Zéta töppedt szőlőből készült borát ittam. Ez a fajta a múlt században lett kinemesítve, szerettem volna megkóstolni. nincs okom feltételezni, hogy a termelő ne hozott volna mindent ki a fajtából, ennek ellenére nálam nem volt átütő siker.

 

Egészségünkre!
2009.09.11. 12:00
Címkék: kóstolás

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr281374908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook

Utolsó kommentek

  • bakatorro: az idei újboromban fellépett ez a gyógyszer íz dolog. tudsz esetleg rá megoldást? köszi. (2018.11.20. 10:36) TDN-2017, a leszállási engedélyt megadom!
  • G. Péter: Én az idei évet egy sötét lónak tartom. Az apokalipszis sötét lovának. Január közepén 10+ fok. Fe... (2018.11.12. 09:16) Horrorszüret
  • scitec92: A gyorsteszt arra jó, hogy megtudd alacsony a kénszint vagy túl sok. A kénszintet úgy is labor utá... (2018.10.09. 19:51) Tisztaság és eltarthatóság
  • thinkgeek: Kipróbáltuk, működik, jól sikerült! :) borkostolo.blogspot.com/2018/10/kekfrankos-preseles.html (2018.10.08. 10:45) River Cottage Dörgicsén
  • scitec92: Anyagi forrás hiányában én a mai napig kosaras préseket használok 20-30 hektó bor feldolgozásához.... (2018.09.25. 09:26) River Cottage Dörgicsén
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.