Saját oltványkert

Nem tudom, ki hogy van ezzel a dologgal, de nekem rengeteg fejfájást okoz az oltványok beszerzése. Még a legjobb a konténeres oltvány, amiből általában van olyan, amilyet szeretnék - mondom, általában. De simán előfordulhat az is, hogy éppen nem kapok, mert valaki már elvitte az összeset, vagy megette valami kórság az oltványokat, vagy éppen abban az évben olyan oltványt nem készítettek.

 

A szabad gyökerű oltványt pedig bő egy évvel előre meg kell rendelni, aztán lehet hetenként telefonálni, hogy sikerült-e kitermelni a földből, ha nem, akkor mikor - mindeközben hétről-hétre ugrásra készen kell tartani a napszámos csapatot, és figyelni, hogy egyáltalán reális forgatókönyv-e a telepítés, mert éppen nem lehet gödröt ásni a felázott talaj miatt, vagy a fagyott föld miatt, vagy mert éppen most lesz búcsú, amin mindenképpen be kell rúgni.

 

Oltványok

tovább »
2014.10.29. 18:25

Szőlőművelő traktor választás I.

A gazdaság gépesítésének talán legfontosabb kérdése a megfelelő traktor kiválasztása. Megpróbálom bemutatni azokat a szempontokat, ami alapján a gazdaságunknak megfelelő gépet tudunk választani.

 

LEGO 8063 Tractor with Trailer

tovább »
2014.10.20. 14:52

Próbálok rendet tenni a tervekben

Gazdaságunk túlnőtt a hobbiborászaton és elérte a Németországban átlagosnak számító, hét hektár körüli ökológiai gazdasági méretet. Eddig úgy voltam vele, hogy a másfél hektáros borászatra évente fordított pénzt költhetnénk mindenféle divatos és értelmetlen hobbira, ez az üzemi méret azonban már olyan mértékű fenntartási költséget jelent, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha bevételre is számítunk. A szőlőtermesztés ebből a szempontból nem éppen hálás dolog: az első négy évben csak a költség van vele, és csak utána lehet némi hozamra számítani. Ideje hát némi gondolkozással megtámogatni a terveket. A következő mini-sorozatban bemutatom, hogyan kell megtervezni egy gazdaságot. Ebben a postban a középtávú stratégiai célok megtervezéséről lesz szó. (Semmi balanced scorecard strategy map - csak a józan ész.)

tovább »
2014.10.06. 21:28
Címkék: tervek

Tanulságok

Mivel az idei szüret elmarad, már most össze tudom szedni azokat dolgokat, amit a lisztharmatról tanultam idén:

 

    • A lisztharmatfertőzés elhárításáért - még ilyen pocsék évben is - rengeteget lehet tenni. Minden egyéb állítással ellentétben a fertőzés kialakulása elsősorban a fajtán és azon belül a klónon múlik. Ha a klón fogékony, akkor ott sem a felszívódó szerek sem segítenek - míg nem fogékony klón esetében az ökológiai védekezés is elegendő lehet. Ebből két további következtetés is ered:
      • Az ökológiai gazdálkodás kizárólag olyan szőlőben végezhető mindenféle évjáratban kielégítő biztonsággal, ami arra való. Normális évben a megjelenő lisztharmat nagyja simán megmérgezhető kénnel, míg a maradék nem tud akkora bajt okozni, ami elérné a kárküszöböt.
      • Nem lehet eléggé hangsúlyozni a röghöz kötés fontosságát - azaz a tájjellegnek megfelelő klón kiválasztását. Tehát a Balaton-felvidékre nem való pécsi klón, mint ahogy Villányba sem badacsonyi. Igen, még ebben a kis országban is ilyen különbség van a termőterületek között.

 

    • Mint másodlagos szempont a lisztharmat elleni védekezésben, hasznos lehet a tőke fürtzónájának kilevelezése, vagy a fürtök leválogatása. Ennek a munkának azonban semmiképpen sem kell többnek lennie, mint a tőkefej és a karok lefattyazása, vagy a második alkalommal az oldalhajtások 2.-3. levelénél való elvágása. Semmi értelme ezt a munkát júliusban megcsinálni - rengeteg kár érheti még utána a szőlőt. A végső termésbeállítást bőven elegendő augusztus közepén megcsinálni. (Ha jól gondolom, ez a verjus szürettel egybeesik, tehát a szőlő leválogatott termése is hozam, nem zöldtrágya.) 

 

    • A talaj feketén vagy zölden tartása lényegében nem számít a lisztharmat szempontjából. Ennek folyományaként nem igaz az az állítás sem, hogy a talajról felszálló párának bármi köze lenne a fertőzés kialakulásában. Sőt, ennek az ellenkezője figyelhető meg: a kordonos szőlők sokkal hamarabb kapják el a lisztharmatot, mint a bakművelésűek. (Viszont a szépen benőtt talajon még a hétvégi dörgicsei árvíz sem okozott megfolyást.)

 

  • Azokra a véleményekre, amelyek szerint egyes dűlőkben azért nincs lisztharmat most, mert a filoxéravész előtt kiváló adottságúnak tartották, kár szót vesztegetni, mert akkoriban nem volt jelen ez a betegség az országban. (Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek a szőlőtermesztésre kedvezőbb és kedvezőtlenebb adottságú területek. Vannak, de ennek semmi köze a lisztharmathoz.)

 

Összegezve: a klón szerepe 60%, a növényvédelem 25-30% (ezt úgy értem, hogy ezen a határon belül mozog annak hatása, hogy valaki felszívódó kemikáliákkal vagy biológiai módszerrel védekezik), a zöldmunka 10-15%. Lehet ide-oda tologatni a potmétert, de rossz (úgy értem: nem az adott termőhelyre való) klón esetén ilyen évben, mint az idei, minden erőfeszítés hiábavaló.

 

Gondolom így már érthető, miért cserélem le az olaszrizling vágómat.

2014.09.22. 00:50

Követheted a blogot Facebookon is!

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.