A bor érése és a derítés

Az eddigi években azt figyeltem meg, hogy a lehető legkevesebb beavatkozás mellett hogyan fejlődik a bor a pincében. Így aztán a boraink eleinte ígéretesek, aztán szépek voltak, majd végül elöregedtek és meghaltak. Az érési folyamatot végig kísérve rengeteg tapasztalatot szereztem. Nagyon fontos: abból az előfeltételezésből indultam ki, hogy ha nagyon jó minőségű szőlőt termelek, és a modern borászat minden vívmányát megkérdőjelezve hagyom természetesen lefutni a folyamatokat, akkor időtálló, tökéletes borom lesz.

 

 

Tíz év kísérletezés után ez még nem sikerült, és azt hiszem, nem is fog sikerülni. (Nekünk fehér boraink vannak (illetve vadfekete siller) ezért csak erről tudok beszélni.) Ahogy egyre többet olvasok erről, úgy vagyok egyre biztosabb abban, hogy a folyamatok csak a természet, az évjárat, a termesztéstechnológia egészen kivételes együttállása esetén vezethet automatikusan sikerhez. Vannak olyan feloldhatatlan együttmozgások, amikor az egyik esemény nem történik meg a másik nélkül, és ezek szükségesen vezetnek olyan eredményre, ami beavatkozás igényel. Mondok egy példát: ha az öregszemű sárfehért késő ősszel szüretelem úgy, hogy cirmosra pirult a napon (mert kilevelezi magát, tehát a fürtöket közvetlenül éri a nap) - akkor a mustnak magas lesz a polifenol tartalma, tehát gyorsan fog öregedni, és ezt a polifenolt pusztán bentonittal senki nem deríti ki. 

tovább »
2018.03.05. 19:34

Mítoszvadászat

Valami nincs rendben. Mert adva van a tökéletes kézműves technológia, amelyben gyakorlatilag érintés nélkül születnek meg a legcsodálatosabb borok - és amelyik a valóságban igencsak akadozva működik.

 

 

tovább »
2018.01.19. 22:05

2017

Ha jelzőt keresnék erre az évre, valószínűleg a "magamra találás éve" vagy a "beleállás éve" közül kellene választanom.

 

Kútfő, 2017 júniusában

 

tovább »
2017.12.31. 11:01

Javaslat elhanyagolt zártkertek rekultivációjára

Az egyik korábbi bejegyzésemmel kapcsolatban elkezdődött némi vita arról, hogy mit kellene kezdeni a Balaton északi partjának déli lejtőivel, amelyről kilátás nyílik a tóra. Ha jó megoldásra szeretnénk jutni, akkor nem szabad szem elől téveszteni a pontos célkitűzést: a Balaton-felvidék északi partjának tóra néző lejtőin szőlő teremjen. A Balatoni Kör által megfogalmazott romantikus "a látképhez hozzátartoznak a szőlők" érvelésen túl csatasorba állíthatjuk a gazdasági racionalitást is: első osztályú termőhelyből kevés van az országban. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeken a területeken ne csak tájkép nézés történjen, hanem ezt a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrást használjuk ki a lehető legjobban. A műveletlenül hagyott szőlőtermő területeket eluralja a dzsumbuj és a lombos erdő, amelyek kiváló fektető helyei az őzeknek, amelyek odaszokva rendszeressé teszik a vadkárt.

 

35 éve műveletlen, erdővel benőtt szőlőterület

 

tovább »
2017.12.27. 13:52

Facebook

Utolsó kommentek

  • BZoltan: @kunzoo: Tudtommal szertfikált rendszer a Rambó birtoka. Másnak nem nagyon van értelme. A market... (2018.05.22. 04:06) Napi morfondírozás
  • kunzoo: @BZoltan: Ha bio művelésre adja a fejét, (ha valóban bio nem ökobiodinamikustermészetközeli blabl... (2018.05.21. 21:51) Napi morfondírozás
  • BZoltan: Türelmesen várunk :) (2018.05.21. 11:06) Egy királynak értenie kell mindenhez
  • BZoltan: @kunzoo: Szerintem arra, hogy bio nem érdemes arculatot építeni. A hitelességre, természetességre... (2018.05.21. 08:23) Napi morfondírozás
  • juhostt: A szőlőeszelény repülni is tud, ezért is tud megjelenni ott, ahol a korábbi években eddig nem. Ala... (2018.05.15. 08:00) Tavaszi növényvédelmi hírek
  • Utolsó 20

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.