Zöldmunkák

Az aszályos tavaszt esős kora nyár váltotta fel. Az előrejelzés alapján 8 mm és rá két napra 2 mm esőt vártunk, ehelyett június 26. - július 1. között 54,9 mm csapadék esett (úgy, hogy a műszerem kb. 10%-ot lefelé téved) az átlaghőmérséklet 22,46 Celsius fok volt (beleértve az éjjeleket is) és az átlagos páratartalom 73,61%- körül alakult. Mivel ilyenkor még nem kezdtünk bele a hajtásválogatásba, a zárt lombsátorban a nagy lombtömeget fejlesztő fajták ideális életkürülményeket teremtettek a lisztharmatnak. Ezt a fertőzést biogazdaságban nem lehet megfogni a szőlő kilevelezése nélkül, ezért - a termő szőlőkben - nekiálltunk a tetővágásnak és hajtásválogatásnak. Erről a fiammal készítettünk egy oktató videót. 

 

Hajtásválogatás. Zavaromban a hónaljhajtásokat fattyúhajtásoknak neveztem - de ettől eltekintve a videóból lehet tanulni.

 

Idén két új dologgal kísérleteztem. Az egyik a vadfekete (csóka) hosszúcsapra metszése volt. A jelenlegi tapasztalataim szerint ez nem működhet. Ez a fajta akkora borzasztó lombtömeget képez, hogy a lisztharmatfertőzés biztosra vehető. Ezen kívül semmivel nem vettem észre több szőlőt a hosszú csapokon, mint a rövid csapokon vagy éppen az idén lehajtott vesszőn - tehát ezt a metszésmódot többé nem fogom alkalmazni. Szinte minden hosszú csapos szőlőmről le kellett dobálni a fürtöket a lisztharmat miatt. Szerencsére nem sok tőkén próbáltam ki, így nem volt túlságosan drága a lecke.

 

A másik módosítást egy észrevétel ihlette - valaki megjegyezte, hogy milyen alacsony a juhfarkon a tőketerhelés, többet is elbírnának az egyébként brutális kondícióban lévő szőlők. Néhány tőkén kipróbáltam, hogy a rövid csapok között hagyok még egy hajtást, néhány másikon pedig azt, hogy a csapon meghagyom a harmadikként kihajtott sárszemből fejlődött hajtást is. Mindkettő kudarc. A jól fejlett juhfarkon bizony kell az üres hely a csapok között, hogy levegős legyen a tőkefej, és nem fér el több hajtás egy csapon, mint kettő: azaz még mindig a Somlói Apátsági pincénél látott művelési mód a nyerő, a magam részéről ezt fogom tovább vinni.

 

2017.07.03. 10:32

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6512637823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bakatorro 2017.07.03. 14:14:59

tanulságos. én meg szoktam hagyni a harmadik vesszőt a csapon, ha van ...
ha nincs rajta fürt akkor is. nem kéne ezek szerint?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.07.03. 19:20:44

@bakatorro: Nincsenek általános igazságok. Öreg juhfarkon szerintem nagyobb a párásító hatása, mint a haszna.

kunzoo 2017.07.03. 20:21:46

Próbáld ki a csercsapos váltómetszést. Ezzel kísérletezek a Sauvignon blanc-ban két éve, eddig bevált. Ott is az a baj hogy a fürt kicsi, a hajtásnövekedés meg erős. Ha van öt rövid csapom akkor évente két csapon (a legutolsón soha) csercsapra metszek. A két extra csapot hol a 1.-3. csapra teszem, a következő évben a 2.-4.-re. Az 5. csap mindig rövidcsap marad, nehogy felkopaszodjon a kar. Így van tőkénként két exra rövidcsapom, azon sem hagyok két rügynél többet. Ha visszább akarod venni a terhelést akkor megteheted azt is hogy a csercsap alsó csapját csak egy rügyre metszed hisz itt elég egy vessző mert a következő évben itt úgyis csak egy rövidcsap lesz. Érted a dolgot?

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása