2016

Egy újabb éven vagyok túl, és megszámlálhatatlanul sok dolog történt velem. Ha majd egyszer lesz öt percem visszatekinteni, valószínűleg életem egyik legdolgosabb éveként fogok 2016-ra emlékezni.

 

Még télen kezdtük a metszést a családdal, hol a feleségem, hol a 11 éves nagyfiam tartott velem. Bebizonyítottuk magunknak, hogy egy hektár szőlőt akár Mogyoródról leutazgatva is meg lehet metszeni - és tavaszra igazán szépen állt az ültetvény. Metszés után megrendeltük egy kultivátorozást, ami iszonyatos hantokat hagyott, amit csak sokkal később tudtunk széttárcsázni. Az új ültetések közül a Tihanyi kék gyökeresedése kritikán aluli volt, de az előző nyáron ültetett rizling vágóban sem sok tőke maradt meg. Azt hiszem, többé nem ültetek nyári oltványokat, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint ez nettó pénzkidobás.

 

Norka

A kora tavasz az új területhez szükséges gépek összegyűjtéséről szólt. Készítettem egy sorozatot azokról a gépekről, amik szerintem kellenek egy gazdaságban - mégpedig egy régi/új technológiára, a minimális talajművelésre alapozva. Részt vettem Kökény Attila eladásán, ahol egy logikusan felállított rendszerbe foglaltan volt szó a humuszról, a talajtakaró növényekről, és mindez azon a nyelven, amit agrármérnökként megtanultam. Rájöttem arra is, hogy ezt az átalakítást a nálunk lévő kötött talajon csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. A jövő év nagy feladata ennek a rendszernek a végigvitele, és a talaj kifogástalan állapotba hozása.

 

Márciusban támrendszert építettünk a feleségem szőlőjébe Ákos fiammal és Petiékkel. Ebben a vágóban valamiért nem fejlődik olyan ütemben a szőlő, ahogyan szeretném, s bár idén termett valamit, jövőre talán értékelhető mennyiséget lehet szüretelni innen is. Nagyon várom, szerintem ez a legjobb területünk (kár, hogy kicsi). A tavasz idén is az oltócsapok hajkurászásáról szólt, amelyek minden erőfeszítés ellenére az utolsó szálig kárba vesztek (mert nem sikerült az oltás). De talán nem véletlenül van ez így. A vadfekete (csóka) olyan elképesztően jó szűztermést adott, hogy lehidaltam. Lehet, hogy Tengri azt akarja mondani, hogy hagyjam a Tihanyit a fenébe, és ültessek csak vadfeketét? És hogy a lúzer olaszrizling helyett legyen inkább még több góhér és juhfark? Mert a feleségem ezt mondja, és nem nagyon tudok ellenérveket felhozni neki.

 

Áki

 

Áprilisban olyan közel jártam a gyomorrákhoz, mint még soha. Igyekeztem a telepítést olyan alaposan előkészíteni, mint még soha semmit. Kimértük a területet jó előre, pontos tervrajzot készítettem minden résztvevőnek, vettem gyökérbevonót, megrendeltem az oltványokat, az oltványok mellé a műanyak karókat, az oltványtelepítő gépet, a segédmunkát a mi csapatunk adta, gondoskodtam utólagos hidrofúrós öntözésről és a tőkék tövének tömörítéséről - és mégis, a talaj állapota (a telített talaj nem akart kiszáradni), az időjárás (orkánszrű szél és eső), valamint az oltványtelepítő megcsúszása miatt kb. egy hónapon át folyamatosan, de tényleg, minden áldott nap halálosan ideges voltam. Aztán végre megtörtént a telepítés, és kb. egy hétig még utána is remegett a gyomrom. A telepítés alatt volt egy fagy, ami a környező szőlőkben komoly károkat okozott. Ha összejött volna az őszi ültetés, a mi területünket is súlytotta volna a fagykár. 

 

Gombóc

 

A május az telepítés utáni teendőkről szólt: a földeken a már említett öntözésről, a kövek lehordásáról, a karók egyengetésről, tőkeszámlálásból, az irodában pedig a papírmunkáról. Lejelentettük a telepítést, és gyönyörködtünk a szépséges új hajtásokban. Elkezdtük a gépesítési terv megvalósítását, megérkezett az "igazi" traktorunk, egy Kioti, és a "kisinas" egy 20 éves Yanmar és az első talajművelő eszközök: egy tárcsa és egy kis kultivátor. A telepítés után maradt tőkéket átvittem egy oltványoshoz, aki kiültette őket, és szépen megindult a növekedésük. Tavasszal így lesz némi pótlásom.

 

Áki

 

Júniustól használatba vettük a kis gépet:, Peti ezzel tartotta gyommentesen a nagy ültetvényt. Sajnos már ekkor megmutatkoztak a pici traktor gyenge pontjai: előbb a kultivátor, majd maga a traktor felfüggesztése adta meg magát. A nagy tesó azonban hibamentesen üzemelt, így mindig volt mivel dolgozni. Mi pedig a családdal az öreg szőlőt tartottuk rendben. A permetezésen kívül sikerült minden zöldmunkát önellátóan megoldani, ami fantasztikausan jó érzés volt. A gyerekek hol segítettek, hol csak játszottak - nem cél megutáltatni velük a munkát. A nagy területen megjelent egy kapásbrigád - nem volt nehéz kiszámítani, hogy milyen hamar megtérül egy tőközművelő kultivátor. De mivel lecsúsztam a pályázati lehetőségről, csak a kisebb gépeket tudtam megvenni, a drágákat nem. 

 

A július az új területen a gyomok elleni közdelem jegyében telt el, aminek hatására a talajszerkezet tönkrement, és a nagy esők komoly árkokat vágtak az eliszaposodó földbe. De az új telepítésű szőlő nőtt, mint a gomba, akkorák voltak a hajtások mint én. Ekkoriban érkezett meg a Kiotihoz az új rugós kultivátor, ami az egyik legjobb gépválasztásom volt. A kapák sajnos nem elég szélesek, így egy-egy gaz át tud bújni a kapák között, de pl. a talajtakaró növényzet felülvetésének előkészítésére tökéletes lesz, késes kapákkal. Az új mulcser is kiválóan szerepelt: a mandulásban még az öklömnyi köveket is ledarálta. A traktor bírja őket, jó választás volt az 50 lóerős kompakt kategória. Júliusban volt egy jégvihar, ami a mi környékünket éppen csak megcsippentette. Ebben iszonyatos szerencsénk volt. 

 

Dörgicse a Kiotiból

 

A krach augusztusban ütött be. Minden héten eső, kellemesen meleg, párás idő - és elszabadult a perenoszpóra. A fertőzés egyik napról a másikra érte az új telepítésű szőlőt - érdekes, a bio művelésű öreg szőlőt szinte gond nélkül megvédtük. Viszont a fiatal tőkékben borzalmas kárt okozott a kór: szinte teljesen felkopaszodott a szőlő. Eleinte még bio eszközökkel védekeztünk, de végül feladtuk a harcot, és áttértünk a konvencionális vegyszerekre, megmentőnk a Cymbal volt. Közben az öreg szőlőben olyan fű termett, hogy ha lettek volna birkáim, akkor kastélyt építhettem volna a gyapjú árából. 

 

Szeptemberben megszereztük a bio minősítést az öreg szőlőkre (az új területre értelemszerűen nem) ami nagy örömmel töltött el. Erre a hónapra ennyi jutott az örömből, mert a szőlőket kóstolgatva elég vacak szüretnek néztünk elébe. Ehez képest a cukorfokokkal nem sok gond volt a fehér fajtáknál, a vadfekete pedig életem mustját adta. A gyerekek kitettek magukért a szüret alatt - gyerekkoromban én is ezt a munkát szerettem legjobban. A fiatal szőlő növényvédelmét folytatni kellett, a perenoszpóra egy második kísérletet is tett az éppen csak kihajtott szőlővesszőkön - de ezúttal nem tököltünk, a már jól bevált szerrel megállítottuk a fertőzést még az elején. A szőlő meghálálta a törődést, és szépen újrahajtott.

 

Encempenc

 

Októberben is volt egy szüret - de ekkor már leginkább az OTP-vel küzdöttem. A tavalyi év végén nyélbe ütöttem egy hitelt, és bár minden papírt bevittem, amit otthon találtam, még újabb és újabb körök voltak hátra. Végül összegyűlt minden, folyósították az összeget és meg tudtam venni a támrendszert. A szállítás tökéletesen precízen zajlott, végre volt egy dolog, ami miatt nem kellett idegeskednem. Reisacher oszlopokat választottam a strapabírás miatt és nem bántam meg: ebbe az iszonyatosan kötött talajba való lenyomáskor mindössze négy darab hajlott meg. Az MVH írt egy levelet, hogy a telepítési támogatás októberi kifizetését áttették a következő borpiaci évre - szóval pénzre egyelőre ne számítsak.

 

Áki

 

A november is a támrendszerről szólt: a sok eső miatt hol lehetett dolgozni, hol nem. Balázs szerkesztett egy új gépet az oszlopok lenyomására, amivel napi 250-350 oszlopot lehet leszúrni a talaj kőtartalmától függően. Folyamatosan ment a munka nélkülem - de jó kezekben volt a feladat, mert Krisztián már máshol is végzett ilyen munkát, nagy gyakorlata van ebben, jól irányította a társaságot. Közben a szőlő beérett (a kékfrankos a legjobban, a sárga muskotály csak az alsó szemekig) de szerintem jövőre ki fog hajtani. 

 

Decemberben történt meg velem először, hogy felmentem a pincéhez, körbekóstoltam a boraimat, és már majdnem elégedett voltam. A tavalyelőtti juhfark nagyon szépen megérett, az aszúszemek is kiérzenek belőle, (Erről a legszebb kritikát Balog Zoli mondta, aki szerint az anyukája alig akarta elhinni, hogy ez nem egy somlói bor.) A tavalyi Kis küvé is megérett, a jellegzetes beccei illat mellé társult némi szőlővirág illat a sárfehérből. Szerintem nagyon vonzó ez a bor - szép szárazra kierjedt, jó savakkal, de finom illattal. Az idei borok közül egyértelműen a Vadfekete a legígéretesebb, elképesztő málna-feketemeggy-ribizli illattal, egyelőre még almasavas, de ismerem már annyira a pincémet, hogy tudom, hogy tavasszal megy végbe az almasav bomlása. A góhér őszintén meglepett: a kezdeti semmitmondó borból szépen előbújtak az illatai: nagyon hasonlít a tavalyira, talán nem túl korai kijelenteni, hogy kezdem felismerni a fajtajellegét. Az idei juhfarknak csak a savairól tudok nyilatkozni (mit ne mondjak, nem égtek el), a furmintból viszont mintha kezdene előbújni valami illat-kezdemény. Minden borom tiszta, nem beteg, a száraz pohár próbát állja. Karácsony előtt pár nappal az MVH folyósította a támogatást, így végül még happy end is lett a történetben.

 

Összességében ez egy nehéz év volt, és a nehézségek három forrásból fakadtak:

 

  • a hivatalok és az OTP packázása,
  • a gépesítés hiányából fakadó kiszolgáltatottság,
  • és az időjárásból.

 

Az első tétellel nem lehet mit kezdeni, a második ellen megtettem mindent, amit tudtam, így ebben a kérdésben nincs lelkiismeret-furdalásom. Az időjárás nehézséget okozott a növényvédelemben, de azt hiszem, itt reagálhattam volna gyorsabban. Ha korábban feladom a bio védekezést, akkor talán jobb kondícióban küldhettem volna telelni a szőlőt. 

 

2016.12.22. 22:01

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr8512053401

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Pflanzner Sándor: 2016 2016.12.24. 14:13:02

Ha majd egyszer lesz öt percem visszatekinteni, valószínűleg életem egyik legdolgosabb éveként fogok 2016-ra emlékezni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bakatorro 2016.12.23. 08:33:43

szia Rambo!
nézd el kérlek lámaságom, de mi az a száraz pohár próba?

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2016.12.24. 09:46:41

@bakatorro: megiszod a bort a pohárból, és hagyod megszáradni a poharat. Ha beleszagolsz, az összes illathiba sokkal határozottabban érzékelhető.

Ati981 2016.12.29. 13:10:22

Szia Rambo!

Egy korábbi posztodban olvastam hogy a végoszlopot nyitott profillal kifelé kell beállítani, de a képeken mást látok mi az oka? A gripple szemek könnyebb megfeszíthetősége?

Vajda Péter 2017.01.02. 18:12:36

Szia Rambo!

Küldtem egy privát üzenetet, lehet nem ment át. Érdeklődnék, hogy Csókaszőlőt szeretnék oltani, és szükségem lenne vesszőkre, kb 50 db oltványt szeretnék. Tudsz segíteni?

Kösz

Péter

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.02. 20:55:40

@Ati981: Igen, a gripple szemhez nem fér oda a fogó, ha jól telepítjük az oszlopot.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.02. 20:56:45

@Vajda Péter: Szia! Oltócsapot biztosan tudok adni, az oltvány problémás. Én is szeretnék oltatni magamnak, és ha sikerül jó oltványost találni, oltatok neked is.

Vajda Péter 2017.01.02. 21:14:15

Szia!

Köszönöm szépen az oltócsap bőven elég lesz, oltványkészítésre van kapcsolatom szerencsére az megoldott. Egyébként a növényvédelmi részhez egy jó tanácsot engedj meg ha nem sértelek meg. Nyáron nekem is nagyon belevágott az új telepítésbe ai fajtagyűjtemény, a peronosz és kigondoltam egy komibnációt hátha beválik és hogy bio maradjon: 16 liter vízhez: 200 ml Alginure, 200 ml Montaflow, 50 ml Prev B2, 50 ml Wuxal Ascofol. Tökéletesen megvédte úgy csináltam hogy három naponta háromszor lefújtam ezzel és a virágzófélben lévő foltokat beszárított és meggátolta a további sporulációt, mert tudott utána hajtani szépen tovább. A szeptember közepi támadáskor már nem fújtam, de jött a hideg pár nap múlva és megállt magától, de azért volt némi leválhullás de befásodtak a vesszők.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.06. 19:13:50

@Vajda Péter: Az Alginure már nem számít biónak. Én kétszer próbáltam ki és egészen jó lombtrágyábaj bizonyult. Mondjuk cserébe piszok drága volt.

Ha három naponta tudsz fújni akkor szerintem próbáld ki a zsurló főzetet.

Vajda Péter 2017.01.06. 22:09:41

@BZoltan:

Kedves Zoltán!

Köszi, igen nem számít hivatalosan, de vettem egy 10l-est két éve és elég volt, amúgy semmi gond vele, nem a hatása miatt vonták ki hanem egy félreértés miatt, de én nem vagyok minősített úgyhogy nekem az maradta szőlő:-). A zsurló jó de csak megelőzésre a sporulációt már nem tudja fogni oda foszfonát tartalmú anyag kell ha nem szintetikus cuccot priccol az ember legjobb tudásom szerint, de lehet tud valaki jobb teát az leírhatná mert elkészíteni jobb lenne mint vásárolni:-)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.07. 06:41:45

@Vajda Péter: Az Alginure-rel kapcsolatban a félreértés az volt, hogy bekerült a bio szerek közé vagy az, hogy kikerült onnan?

Én amúgy nagy híve vagyok a bio művelésnek, de bevallom évek óta mocorog egy kérdés a fejemben.

Az világos, hogy a vegyszeres gyomirtás és a rovarirtás abszolut rossz dolgok. Ez nem kérdés. Az is vitán felül áll, hogy a fürtzáródás után és főleg a szüret előtt semmilyen vegyszert, még ként meg rezet sem tolunk rá a gyümölcsre. Az sem kérdés, hogy ha van ésszerű organikus megoldás arra, hogy megvédjük a szőlő a betegségektől akkor azt a megoldást választjuk.

Egy dolgot nem értek. Pontosan mi is a baj a felszívódó szerekkel? Négy hónappal a szüret előtt egy kör felszívódónak az égvilágon semmi nyoma nem marad a szőlőben.

Elfogadom, hogy a felszívódó szerek nem jók. Elfogadom, de nem értem, hogy miért :)

Vajda Péter 2017.01.07. 11:26:16

@BZoltan:
Kedves Zoltán!

Értem amit írsz és örülök hogy van kivel társalogni ebben a témában, mert így visszük előre egymást:-)
Én gyakorló és szaktanácsadó növényvédősként (aminek ismeretanyagát nem az anyatejjel kaptam meg hanem egyetemen), inkább a saját tapasztalataimra és a józan paraszt észre hagyatkozom. Sajnos nagy csalódás volt az egyetem:-(
Az Alginurenál az volt a tévedés hogy kikerült. Röviden az a lényeg a foszfonát tartalmú EK műtrágyáknál rájöttek véletlenül arra hogy indukált rezisztenciát okoz peronoszpóra ellen, ami azt jelenti hogy megeelőző (feltöltő) jelleggel használva azt érjük el, hogy a növény azt érzékeli hogy peronoszpóra fertőzés történt és aktiválja természetes védelmi rendszerét és ellenanyagokat termel, amúgy ezt "csak" 2007-ben fedezték fel. Ennek hatására a növény egy immunerősített állapotban fogja várni a valós fertőzést, tehát a növény képes legyőzni a peronoszpórát, de csak ha figyelmeztetjük erre, ha már fertőz a lappangási idő (Istvánffy-Pálinkás táblázat) rövidsége miatt esetenkén nem tud elég gyorsan reagálni és elmegy a fürt és a levél. Ez is természetes reakció un. hiperszenzitív reakció. A foszfnát tartalmú szerek sikere nagy mértékben visszavetette a konvencionális szerek forgalmát ugyanis ezek telejs vegetációban jóval olcsóbban tudnak védelmet nyújtani. Jelenleg ott tart a dolog, hogy újra kell őket engedélyeztetni növényvédőszerként mivel növényvédelmi hatásúak és az EK műtrágya kaegóriából kikerülnek, de az újraengedélyeztetés nagyon sok pénz, és ezt lehet hogy nem fogja minden gyártó bevállalni, amúgy sok "hasonló" szer van a piacon mint az Alginure (itt a foszfonát tartalomra gondolok). Tehát még nem tisztázott a sorsuk, de bele lehetne bővebben is menni, mert a foszfonátoknak is több típusuk van, mint pl ALHPO3(aluminium foszfonát agy foszetil AL), Na2HPO3 (nátrium foszfonát) stb. És az volt a gond Az Alginurnál, hogy nem tudták különválasztani az analízisnél hogy melyik típusú foszfonát van benne, mert a foszetil al az nem bio hatóanyag és nincs engedélyezve. De erről pontosabban és bővebben a gyártó tudna (Biocont)
Felszívódó szerek problémája röviden: hatóaynagok !bomlástermékének! mardéka és azok által kifejtett koktlhatás, amit senki (haha biztos de nem tudjuk:-)) nem tud vizsgálni hogy milyen hatással van az eberi szervezetre így együtt hatva koktélként. Tehát ha egy hatóanyag ÉVI-je lejár az azt jelenti hogy ebizonyos MRL határérték alá csökkent a hatóanyag szintje a növényben ami egy EU által meghatározott limit alatt kell hogy legyen, de nem csak egy szerrel fúj az ember egyszerre és a hatóanyag bomlástermékét nem vizsgálják, hogy meddig marad benne az élemiszerben, mivel a szisztemikus v felszívódó szerek a növény minden sejtjébe eljutnak, ezért az a vitorlától kezde a legbelső éretlen bogyóig a fürtben mindenhol megtalálható. Röviden fogalmunk sincs arról hogy mi marad a szőlőben és borban. (Vagyis lehetne egyenként vizsgálni van rá módszer de horror drága)
Véegezetül egy érdekes példa konkrétumok nélkül. Egyik borászat használt egy endeélyezett KONTAKT htóanyagot pár éve, engedélyezett dózisban és engedélyezett darabszámban, és a borhoz kellett mellékelniük szermaradék jegyzőkönyvet mert exportra ment és ennek a hatóanyagnak következő év MÁJUSÁBAN az engedélyezett MRL érték 14!!!! szerese volt a borban:-) Ismétlem szintetikus kontakt hatóanyag amit mindenki ismer és mindeki használ de nem írom le nehogy sértődés legyen belőle, csak azt akartam ezzel hogy akkor mi maradhat a felszívódók után:?-) Fene se tudhatja, és másik érdekes tény, nagy multiktól származó info: az EU-ban a fölhasznált növényvédőszerek mennyiségének (tonna/év) a fele a szőlőkben kerül kijuttatásra:-(

Amit írtam saját ismeretanyag nem szentírás :-)

kunzoo 2017.01.07. 12:39:34

@BZoltan:
Az ismeretek hiánya a fő baj. Sok emberben és a felszívódó=sátán Kontakt=bio felosztás. Miközben kontakt szer a Folpet és a Mankoceb egyik sem éppen szenteltvíz. A rezet is túltolják sok helyen pedig nehézfém, évekig a talajban marad a réz mérgező a mikrobákra is nem csak a gombákra. Mégis az a "bio" Miután Amerikából behurcolták a lisztharmatot és a peronoszpórát, szőlő gyökértetűt a szőlőben biológiai egyensúlyról beszélni inkább a vágyaink kifejezésre juttatása nem egy valóságban megvalósítható cél.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.07. 13:22:58

@Vajda Péter:

Köszönöm szépen, hogy ilyen érthetően leírtad a felszívódó szerek problematikáját. Bevallom, hogy bennem ez is csak azt erősítette meg, hogy minden bio plecsninél többet ér egy teljes körű WESSLING Hungary féle élelmiszervizsgáló laboratóriumu teszt. Lényegében én már eldöntöttem, hogy a Csite Norbi kezdeményezéséhet az "Open Source Wine" mozgalomhoz csatlakozom.

Édesapám egyébként kicsiny hazánk egyik feketeöves toxikológusa aki évtizedeken át dolgozott növényvédő szerek és humán gyógyszerek biztonsági vizsgálatain. Értelem szerűen sokat van szerencsém ezekről a kérdésekről beszélgetni vele. Tőle tudom, hogy mennyire nem egyértelmű az egyes szerek élettani hatása. A legizgalmasabb felvetés amit apu mondott a fungicid szerekkel kapcsolatban az az, hogy ameddig egy totálmetálszadomazopornokaratefukosima felszívódó szernek úgy ahogy ismerjük a toxikológiáját addig ha hagyjuk natúrban kalózkodni a gombákat akkor azok natúr exo toxinjairól semmit nem tudunk. Szóval simán lehet, hogy egy full bió gyümölcsben emiatt több mérgező anyag van mint egy konvencionális rendszerben kezelt növény gyümölcsében.

Szóval nem tudom. Szerintem teljesen vakvágány azért biózni mert az egészségesebb. Az ökológiai és közösségi hatása és lábnyoma a mezőgazdasági termelésnek engem jobban érdekel. Pontosabban engem csak az érdekel.

Vajda Péter 2017.01.07. 15:15:06

@BZoltan:

Kedves Zoli!

Igazad van, ami engem megfogott ebben a bio témában és meghozta számomra a villanykapcsolást az az volt amikor 2011-ben elmentem a Kisari ártéri gyümölcsösbe, ahol nagyon öreg gyömölcsfák ősi fajtái élnek természetes rendszerben a tisza árterében egészségben bőtermően emberi beavatkozás nélkül. A természetes rendszer az az ártéren is mega hegyen is az önszabályzó dzsungel erdő. Sajnos arra még nem jöttem rá hogy hogyan miként lehente a szőlőt 0 n9véyvédelmi pontosabban permezetezés nélkül művelni, mert a szőlő emberi ápolási munkák nélkül kipusztul, termesztsi szempontból, tehát elfut ahogya a neve is adja SZŐ-NŐ:-) de azon termés nem lesz. Amugy erre a névre akkor jöttem rá mikor megnéztem a magyar rovás N betűjét ami a forított kis l és visszafelé olvasva az szőnő:-), tehát a terem szó nincs benne a nevében így ápolni kell, de permet nélkül nem tudom hogy, mert az ökológiai lábnyom, ami csak az embernek van és a környezeti egyensúgy csak természetes rendszervben valósulhat meg a mátrixos rendszer a kordon vagy bakművelés az pedig nem az mert hiába van takaró növényzet vagy vetett talajjavító növényzet a különbőző magasabb rendű növénytársulási szintek hiányoznak a rendszerből amik a számunkra bajt okozó károsítókat gazdasági kártételi küszöbérték alatt tudnák tartani:-(

Vajda Péter 2017.01.07. 15:20:28

@BZoltan:

Amúgy én azokat az exotoxinokat szívesebben megenném mint a szermaradék és/vagy bomlástermék maradékot tartalmazó emberi gyomorba nem való dolgokat:-)
Például mi nagyon szeretjük a varas és vagy korompenészes almát is a rétesbe, héját levágjuk de ha nyersen esszük akkor se volt még bajunk úgyanúgy ahogy az aszúszem kóstolásakor pedig a za botritis konídium ami töppeszti lehet hogy kutyaszarról szállt oda:-)

Vajda Péter 2017.01.07. 15:53:10

Bocsánat rosszul írtam visszafelé nősző!:-)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.07. 19:02:51

@Vajda Péter: Én néhány éve vettem egy harmad hektáros szőlőt amit még a 1910-es években telepítettek. Aztán Karcsi bácsi megöregedett és az utolsó tizenöt évben magára volt hagyva a szőlő. Én úgy vettem át, hogy dzsungel volt. Másfél méteres vadon. A tőkék 80%-a simán elpusztult. Ami életbe maradt az vagy nagyon satnya volt vagy felfutott a vágóban levő 10-15 almafára (figyelem, harmad karós ültetésű hektáron vagy 15 gyümölcsfa!!!) Amelyik jól kapta el az almafát az jó ízű szőlőt termett pont mint a művelt fajtatársaik. Mindezt zérus növényvédelemmel és műveléssel.

A szőlőnövény futónövény és eredetileg folyóparti fás, bokros környezetben futkározott. A borkészítés őskorában is ezeknek a vadon futó szőlőknek a savanyú termését taposta ki az ember és ez a proto-bor egy durván savanyú, alacsony talán 4-5vv% szeszű azonnali fogyasztásra való ital volt. A mai nyelvvel nézve ezek teljesen vállalhatatlan lőrék voltak.

Szóval művelés nélkül valami ilyesmit tud a szőlőnövény :) De a művelés ugye itt a szőlő konkurenciájának ritkítását, és a futásra való hajlam metszéssel való kordában tartását jelenti.

Amúgy én az organikus művelés iránt végletesen el vagyok kötelezve. Bennem egy pillanatig sem merül fel kétség az iránt, hogy minél kevesebb intervenció, minél kevesebb permetezés, zérus gyomirtó, zérus rovarirtó és az ökológiai egyensúly és a talaj élővilág jó kondiciója alapvető értékek.

Mindezzel együtt én semmilyen toxikológiai vagy élettani magyarázatát nem láttam még annak, hogy a virágzáskor egy kör felszívódó permetszer miért lenne egészségtelen. Az, hogy a szer bomlástermékei bizonyos konstellációban 100-120 nap múlva belekerülnek a borba szerintem bizonyításra szorul.

Mindezt úgy, hogy lényegében én még nem hallottam olyan bio konzultánst aki ne a 10-15 körös, vagyis inkább 4-5 naponkénti permetezésre építene. Számomra értelmezhetetlen az ökológiai ésszerűsége annak, hogy egy legalább féltonnás (de inkább nagyobb) traktoral hetente letömöríteni jó dolog egy működő talajt. Ahogy a hetente dízelfüsttel beborítani a szőlőt az egy hasznos és értelems dolog lenne. A karbonlábnyomról most nem is beszélve.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.07. 19:19:04

@Vajda Péter: Vannak gombák amelyeknek az egész élettanával tisztában vagyunk. A botritisnek vélhetőleg nem probléma az exotoxinja, de hogy a többi betegséget okozó gombával is így van-e azt nem tudjuk.

Az, hogy mi nyelünk le jó érzéssel és mit nem az fontos dolog :) de szerintem durván kettős mérce áldozata a szőlő növényvédelme. Arra gondolok, hogy ugyanaz a fundamentalista aki megszólja a szőlőjét programszerűen, felszívódó szerekkel védő (mondom ezt úgy, hogy én nagyon nem ezt csinálom) gazdát az teljesen természetes módon eszi a mindenféle szintetikus adalékanyaggal telenyomott felvágottakat, kolbászokat, kenyeret... és rezzenéstelen arccal elfüstöl évente több tonna foszilis tüzelőanyagot azért, hogy egyedül finghassa tele gatyáját miközben a fikáját esze a piroslámpánál.
Ja és ugyanaz a fundamentalista aki szörnyülködik a felszívódó szereken (aminek persze senki nem tud az ÉVI-je lejára utáni negatív hatásáról) minden probléma nélkül megveszi az kínában brutálisan környezetszennyező módon termelt alapanyagból, gyerekmunkával készült olcsó ruháját...meg kétévente a vadonás ájfónját aminek előállítása két ifányi környezetpusztító zagyiszapal jár.

Szóval néha felmerül bennem amikor ezeket a bio kontrollokat olvasgatom, hogy Béláim, nem toltuk mi ezt egy pöttyet túl?

Vajda Péter 2017.01.07. 21:22:34

@BZoltan:

100 % - ig egyetértek, jó hogy leírtad mert ezeket már egy butélia bor mellett kellene megbeszélni:-) Teleírhatnák ezt a blogot de nagyon egy irányba gondolkodunk ez ügyben úgyhogy nagyon örülök hogy "megismertük egymást".
Valahogy az arany középutat kéne megtalálnunk, csak lehet hogy azt sem tudjuk hogy honnan nézzük jelenleg azt a célt amit szeretnénk elérni. Amúgy szerintem a régi 1850 es évek előtti szőlészet semvolt maga a kánaán ökológiai szempontból, mert valamilyen szinten annak a mai állapot is az eredménye. Én elhiszem hogy akkor az emberek a fenntarthatóság fogalmát nem ismerték és nem kergették, de hogy amikor világhírű volt a magyar bor és volt a Kárpát medencében 1m ha kézi művelésű szőlő 10.000 tő/ha sűrűséggel, akkor már a keredkedelem és a jövedelmezőség ugyanolyan égető szempont volt mint most csak más mértékben és értékben. Én személy szerint azért is nem fogom növelni a kis területemet, mert én ezt a szemléletet nem könyvekben meg fényképeken hanem majd gyakrolatban akarom átadni a fiamnak, hogy a miérteket ne csak megértse hanem meg is élje. Én hobbiból csinálok midnent nem ebből élek, és közvetlenül nem is akarok mert ahhoz novekedni kell és akkor jön az előbb említet jövedelmezőségi kötelezettség ami fordytott arányban van a fenntarthatósággal, de így hogy önellátunk és fajtát gyűjtünk talán tudunk majd valami hiteleset az utókornak átadni amit vagy folytatnak vagy nem :-)

Vajda Péter 2017.01.07. 21:25:00

De természetesen minden tiszteletem azé akik tudja a módját hogy hogy kell öko lenni fenntarthatóan jövedelmezően és meg tud élni ebből, de nem írja ide mert ha egyszer megtudom én is akkor nem fogok félni tanulni:-)

kunzoo 2017.01.07. 21:34:19

@Vajda Péter:
A toxin probléma elsősorban gabonaféléknél jön elő fuzárium toxinjai amik ráadásul hőállóak, tehát sütéssel sem távolíthatóak el. Az üszög toxinja is stabil. Paprikánál nemrég volt az aflatoxin balhé. Paprikánál a magház penésze is tartalmazhat toxint.

Régen sok helyen ezektől is leépültek az emberek szellemileg.

kunzoo 2017.01.07. 21:35:48

@Vajda Péter:
Olyan drágán kell adni a bort hogy ha tíz évből háromban nincs termés attól még ne menj csődbe:)))

Vajda Péter 2017.01.07. 21:35:57

"Mindezzel együtt én semmilyen toxikológiai vagy élettani magyarázatát nem láttam még annak, hogy a virágzáskor egy kör felszívódó permetszer miért lenne egészségtelen. Az, hogy a szer bomlástermékei bizonyos konstellációban 100-120 nap múlva belekerülnek a borba szerintem bizonyításra szorul."

Erre a fentire reagálnék még egy kicsit ha nem unod még:-)

Gyakorlatilag én nem igazán tudom megbeszélni ezeket a dolgokat senkivel sajnos mert hivatásszerűen én egy növszer gyártónk vagyo ka képviselője és ebből élek, de privátban elkötelezett öko-bio-enviro vagyok:-) És vannak olyan partnereim akiktől megkapom hogy nagyon ügyes vagy hogy meg tudod így védeni a szőlődet de ha ebből kéne megélned megfőnél egy rossz évjáratban. Én ezért mindidg azt szoktam mondani hogy a bio eredményessége az 60-70 %-ban területkiválasztás. Az én területem nem neves dűlőben van de mésem volt lisztharmatom se tavaly se azelőtt se 14-ben. Rengeteget fúj az északi szél ott a sorokra merőlegesen, ez lehet a titka ennek. De azt büszkén vállalom hogy ezt teljesen tudatosan csinélom mert a területet így választottam ki mielőtt megvettem és nem voltam rest 5 évig keresgélni egy darab szőlőcske után és várni amíg a legmegfelelőbbet elém nem sodorja az élet. Ha valaki olyan területen gazdálkodik ami nem telejsen légjárta egész vegetációban akkor lehet hogy folyékony arannyal fogja fújni akkor is beteg lesz a szőlője. Erre az utóbbi három év jó példa. Az én költségemnél a konvencionéálisak sokkal többször 8-11 permetezéssel is dolgoztak és volt akinek már nyáron elvitte a lisztharmat a szőlőjét. Úghogy az egy kör szisztemikus gombaölőre az a reakcióm, hogy én személy szerint nem teszem mert a hasznos gombák a talajban ahova a felesleg lemosódik nagyon megsínylik ezt, de akinek ez létkérdés virágzás környékén mert ebből él és nem kokáztathat az biztos hogy én nem fogom lebeszélni mert nem tudok neki helyette olyat mondani ami tökéletesen kivélthatnéá kockázat és károsítás nélkül, mert akkor én is azt csinálnám.

kunzoo 2017.01.07. 21:41:09

@Vajda Péter:
Nem is a lisztharmat kihívás a bio művelésnél a szőlőben hanem a peronoszpóra és a szürkerothadás. Meggynél pl. a monília szinte reménytelen feladat bio művelésnél.

Vajda Péter 2017.01.08. 09:54:21

@kunzoo:

Nekem az a tapasztalatom hogy a liszt az nagyobb kihívás mint a peronosz, mert arra megvannak a fent említett módszerek, míg liszt ellen a leghatékonyabbnak tartott káliszappanos lemosás és utána pár nappal egy rendes "bio" kezelés is csak részeredményt ad, míg peronosznál meg lehet fogni akkor is ha járvány van lisztnál akkor már tuti nem. A meggy az igaz de sok más gond van amire nincs megoldás pl földibolhák káposztaféléknél stb.

Vajda Péter 2017.01.08. 10:02:16

De lehet hogy ezt is borvidéke, fajtája meg fekvése válogatja meg még egyéb más tényezők hogy melyik a veszélyesebb. Nincs általános igazság.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.08. 12:28:28

@kunzoo: Az én tapasztalatom szerinr a peronosz az pont könnyebben megfogható ellentétben a lisztharmattal ami nagy nyomás esetén csak 4-5 napos fordulóval tartható kordában.

kunzoo 2017.01.08. 14:27:55

@BZoltan:
A kén bio termesztésben korlátlanul felhasználható. Tehát annyiszor fújsz ahányszor akarsz. A zöldmunkával is könnyebben fogható meg mert a közvetlen napsugárzást nem bírja. Ellenben a réz csak korlátosan használható 4kg fémréz/ha. Hamar el lehet érni járványos évben. Persze a kamuzás mindig beválik, tehát ha van olyan terület ami nem bio minősítésű akkor arra elírják a felesleget és "meg van oldva". A peronoszzpórás év általában csapadékos lemosódik a réz a levélről.

kunzoo 2017.01.08. 14:31:38

@Vajda Péter:
A káliszappanos lemosás inkább tetvek ellen jó. Az almafa csemetéimen ezzel irtogattam a tetveket. a korai generációknál nagyon jó hatékonyságú, később gyengül a hatás, talán a tetvek vastagabb bőrt növesztenek. ha a levelek besodródnak nem működik mert nem szívódik fel és nem is gázosodik.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.08. 14:38:05

@kunzoo: Igen, a bióban annyiszor fújsz ként amennyiszer csak akarsz. Pont emiatt nem tartom jónak a bio kontrollt. Ugyanis a talaj tömörítése és a gázolaj égetése nem éppen organikus és környezettudatos megoldások.

Az a baj ezzel az egést licenszelt bióval, hogy végzetesen le van maradva az egész koncepció a valóság és a valós problémák mögött. Egy és csakis egy szempontból nézik a növényvédelmet. Én pedig ökológiai rendszerben gondolkodom.
A bió pontosan azzal a két dologgal nem fopglalkozik ami a mai agráriumnak a legnagyobb problémái, 1) a talajélettel és 2) az élő munkával.

De mondom, a legnagyobb problémám az, hogy semmilyen hiteles forrást még nem láttam arra, hogy egy június közepi felszívódó használatnak bármilyen kimutatható hatása lenne élelmiszerbiztonsági szempontból egy októberi szüretből készített bor esetében. Nagyon úgy érzem, hogy a felszívódó szerek elutasítára a bio rendszerekben egyrészt fundamentalista bemondás alapján és hát... hkhm... kőkemény üzleti okok miatt van. Mert azért a bio licenszeket kiadó cégek egyben konzultációs szolgáltatást is és a saját vegyszereiket is árulják.

Szóval, egyelőre egy igazságot látok... ez pedig a Csite Norbi féle "Open Source Wine" amikor a bornak a teljes analitikáját publikálja a termelő. Mert ha a borban konkrétan nincsen semmi káros anyag akkor nincsen miről beszélni.

Vajda Péter 2017.01.08. 16:07:50

@kunzoo:
Hát ez így ebben a formában nem teljesen igaz:-)
A káliszappan tökletesen működik lisztharmat ellen lemosásra, a réz pedig nem mosódik le a levélről mert akkor nem lenne értelme fújni (ha megfelelő formulációjút és típust használsz).
A lényeg az hogy nem csak réz meg kén létezik a bioban sőt pont ez a kettő a legkonvencionálisabb bio szer mert ezek a káriosítót pusztítják el tehát csökkentik a diverzitást, míg az igazi bio lényege az hogy a károsítóknak kedvezőtlen életfeltételeket termetünk a küldönböző algák, bacik, és hasznos gombák levélre és bogyófelületre juttatásával és elvesszük a "kedvét" a károsítóknak a kártételtől! Tehát ott növeljük a diverzitást és nem pusztítunk el semmit!
Egyébként a lisztharmat 2015-ben 37-38 fokos nappali hőmérsékletnél is folyamatosan képzett új nemzedékeket és megállíthatatlan volt, kérdeztük a nagy nevű mikológusokat, hogy ez nincs benne a könyvekben és erre az volt a válasz hogy hát igen ilyet még ők se láttak, úghogy ez is megdőlt. Ez is azt igazolja hogyha a növény immunrendszerét erősíted és kedvezőtlenné teszed a felületét a károsítók megtelepedésének az az igazi bio a növényvédelem szempontjából, mert ha írtod őket rézzel meg kénel, hiába végzel 99,9 % os hatékonyságú munkát akkor is az az 0,1 % az a legerősebb és az fog további erős nemzedékeket produkálni és ezt hívják járványnak, mert a törvényszerűségek alapján mindig a leggyengébbek pusztulnak el, és ezért róka fogta csuka a rézre és kénre alapozott bio.

Vajda Péter 2017.01.08. 16:09:48

@BZoltan:
Tulajdonképpen a hivatalos álláspont az hogy ami szintetikus az nem lehet bio, csak ami elemi és szerves. De hogy a lobbi hogy és mit ér el azt mi nem tudhatjuk.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.08. 18:38:03

@Vajda Péter: Én meglehetősen konzekvens vagyok abban, hogy nem a bióságot határozom meg értéknek vagy célnak hanem az organikus szemléletet és a környezettudatosságot.

Én személy szerint a szintetikus dolgokat nem tartom rossznak. Szintetikus anyagból készül szinte minden ami lehetővé teszi a jólétünket. Egy csomó gyógyszer amelyek a gyerekeim és a szüleim életét többször megmentették már ugyancsak szintetikusak. Szintetikus a festék amivel a lakásunkat kikentem. Szintetikus zene a Led Zeppelin és a Pink Floyd amit hallgatok.

Ugyanakkor bio a kőolaj és a benzin amelyekkel éppen tönkretesszük a Földet. Az ipari forradalom idején teljesen bio erdőkkel fűtötték a kohókat. Bio a vad amiket megettünk az erdőkből és bio a halállomány amit megettünk a tengerekből.

Szóval ez a bióság szerintem egy 20-30 éve túlhaladott dolog.

Már rég nem azon fordul meg világ, hogy valami szintetikus avagy organikus anyagból készül. Hanem az, hogy etikusan használunk-e egy erőfforást, eszközt vagy rabló módon.

Ezért mondom, hogy nekem erős kételyeim vannak, hogy júniusban egy kör szintetikus felszívódó szer az organikusabb mint rezet és ként kifújni nyolc körben. Ezzel együtt mi is inkább ezen utóbbira törekszünk...de mondom , erősek a kételyem és borzalmasan örülnék ha valaki tudna mondani valami konkrét okot arra, hogy pontosan mi is a probléma a szintetikus felszívódó szerekkel azon túl, hogy 1) hát mert szintetikusak és mert 2) nem tudjuk, hogy a bomlástermékeinek mi a hatása.

Vajda Péter 2017.01.08. 18:49:55

@BZoltan:

Igazad van és értem amit írsz jó is hogy leírod így egy gondolatban mert érdemes ezen elgondolkodni.

Részemről erősen kétlem, hogy valaha vissza lehet térni az igazi biohoz, mert arról az útról már rég letértünk és az nem volt egy komfortos világ amiből ma már nem engedünk. Mert ha viszakívánnánk azt a kort akkor annak minden előnyét és hátrányát viselnünk kellene.

Vajda Péter 2017.01.08. 18:53:19

Másrészről pedig az is érdekes kérdés hogy egy bio szert mennyivel környezetkímélőbb legyártani és csomagolni meg szállítani mint egy szintetikus szert?:-)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.08. 19:09:16

@Vajda Péter: Ha valaki ma teljesen bióban akar szőlőt művelni és bort termelni akkor annak vagy rengeteg ideje, vagy nagyon sok pénze vagy kellően nagy birtoka van ahhoz, hogy ezt meg tudja csinálni.

Lehet persze kevés permetezéssel teljesen bióba nyomni, de nagy szerencsének kell lenni hozzá vagy ahogy te is írod nagyon jó fekvésű területen kell dolgozni. Vagy!!! És szerintem ez a legfontosabb lehetőség... rezisztens fajtákat kell művelni.
A full bió jővője szerintem az, hogy rezisztens fajtákra cseréljük le a peronoszra és a lisztharmatra érzékeny fajtákat. Nem csodálkoznék ha 30-50 év múlva már csak mint egzotikus érdekességeket művelnénk a mostani húzó fajtákat és a borok többségét rezi fajták adnák. Németországban komoly kutatásai vannak ennek és már megvannak a használható alternatívák.

Vajda Péter 2017.01.08. 19:16:39

@BZoltan:

Igen ez lehetséges, hasonlóan mint az almánál, bár azokból sem darabáru lesztt, hanem légyárnak tömegtermék. Szőlőnél lásd bianca esete. Az lenne még érdekes ha a jelenlegi fajtákat próbálnák meg rezisztenssé tenni:-)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.08. 19:25:53

@Vajda Péter: Ha belegondolsz akkor az országosan megtermelt szőlőmennyiség nyomasztó többsége is csak lészőlő. Elenyésző töredék az ami fajtajelleges, termőhelyi bornak terem.
A hétköznapok, olcsó ivósborának pedig tökmindegy, hogy milyen fajta. Mondjuk nem kimondottan a Biancára meg a többi későkádári magyar fajtára gondolok. Mert bár azok is hasznosak. De a németeknél vannak már olyan fajták amik például a rajnai rizlinget hivatottak kiváltani.

Nekünk véletlenül van egy rezi fajtánk a göcseji zamatos és szerintem bármikor a sarokba állít bármilyen írsait vagy cserszegit.

Ha ágazatilag nézzük a kérdést akkor az évente kifújt szintetikus és bio szereket tudnánk ezertonnaszámra megspórolni, az üzemanyagról és a traktoramortizációról nem is beszélve ha az összes területen ahol most a 80-200Ft áron átvételre termelt lészőlőt termelik lecserélnék ilyen rezi fajtákra.

Szóval ha már bió akkor inkább ez a vonal az ami országos szinten ütős lenne.

Nem az a párezer hektár konvencionális szerekkel megvédett furmint teszi be a kaput a környezetnek... hanem az a soktízezer hektáron proramszerűen kezelt nem rezi fajta.

Vajda Péter 2017.01.08. 20:03:41

Igaz ismét amit írsz, de a vegyszergyártóknak csak az üzleti érdekből elkövetett bio a jövedelmező, mert a nagymultik is jönnek ki bio szerekkel a közeljövőben sőt mi is egy bio gyomírtóval az idén:-) vagy inkább:-(?

Az a göcseji zamatos érdekes lehet mit lehet tudni róla milyen tapasztalataid vannak vele?

Vajda Péter 2017.01.08. 20:27:21

@BZoltan:

Nem tudod véletlenül, hogy egy ilyen növszermaradék vizsgálat mit kóstál?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.09. 05:41:10

@Vajda Péter: 70-100 ezer között egy tételnek. Drága, de ennél jobban semmi nem igazolja, hogy tisztán dolgozol.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.09. 06:47:25

@Vajda Péter: Na, például a bio gyomirtó az pont annyira gáz mint a szintetikus gyomirtó. Ugyanis maga a gyomirtás a gáz. Szóval amint bármilyen bio kontroll engedélyezni fogja a gyomirtást én azonnal elkezdek hangosan röhögni.

A göcseji zamatos egy korai érésű, bő termő fajta. A traminivel egy időben szedhető. Jól töpped és aszusodik ha hagyjáj. Az íze muskotályosan aromás. Annyira, hogy szinte a szappanos vonalra megy rá. Majdhogynem közönséges. Szóval azért nem egy sárgamusi vagy tramini.

Vajda Péter 2017.01.09. 08:19:40

@BZoltan:

Aha értem, köszi lehet érdemes vele akkor foglalkozni mustnak akkor vagy szőlőlének.

A gyomírtó igen, csak azt akarom mondani hogy látod milyen irányba mennek a fejlesztések és hidd el hogy komoly igény van rá, mert a bio az ma nem öko hanem egy tanusítvány a jobb megélhetés reményében engedélyezve.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.09. 09:40:24

@BZoltan: Már elnézést, de nem csak a szermaradvány vizsgálat a döntő a bio művelésben. Ha permetezel, akkor kb. a permet 50%-a jut a szőlőre, a maradék mindenfelé kiszóródik. Az így kiszóródott vegyszer (gombaölő) simán felboríthatja a talaj ökoszisztémáját. Azt aztán senki nem fogja vizsgálni, hogy a talajba beszivárgott szer ott milyen károkat okoz. (Persze hasonló hatása van a réz-kén alapú szereknek is). Csakhogy a kontakt szerek zömét leköti a humusz (már ha van a földben) a felszívódó szer viszont a teljes szőlőnövényben (meg a gazokban) azonnal eljut a gyökérzónába. Na azt mondja meg valaki, hogy a mikorhizára való hatását ki és mikor vizsgálta! Pedig egyes elméletek szerint ennek döntő hatása van a bor ÍZÉRE.

A tízszeri rezes permetezéssel kapcsolatban: ma a permetszerek koncentrációját 800(!!) liter per hektáros lékijuttatással kalkulálják a vegyszerek tájékoztatójában, és ehez adják meg a szükséges mennyiséget kilóban. De ugyanezeken a vegyszereken rajta van a tömegszázalékos ajánlott töménység, ami TÖREDÉKE a Forrás permetezőkre kalkulált mennyiségnek. Ezért tavaly (sokszori permetezéssel) a hektáronként megengedett rézmennyiség tizedével sikerült bio módon kárküszöb alatt tartani a perenoszopórát. Főleg úgy, hogy mi vagy teljes lombelületre permetezünk, vagy csak fürtzónára (pl. lisztharmatnál zsendüléskor).

A növényvédelem egyik legfontosabb eleme a gazdaságos lékijuttatás, a megfelelő töménységű vegyszerrel. És eleve olyan permetezőt szeretnék venni, ami 200 literből megold egy hektárt, teljes lombfelületre. A fürtzónás permetezés az összes csap helyett kettővel történik, tehát ennek a töredéke kell majd. Idén motoros hátival kb. 100-200 literrel védtünk meg egy hektárt.

kunzoo 2017.01.09. 10:56:56

@RAMBO:
Korábban már írtam neked erről. A motoros háti permetező cseppképzési elve (légporlasztás) más mint a szórófejes gépeké. A cseppméret tizede a többihez képest. Tehát ha ezt a mennyiséget akarod tartani akkor ilyen légporlasztásos nagy gépet kell venni. A Forrás gép sem juttat ki többet mint bármely más gép hisz a cseppképzési módszerük ugyanaz. Az meg a szórófejen múlik. Lehet még szórásképet javító cuccokat rátenni bármelyikre pl. álló lapátsor, ez megakadályozza a légáram csavarodását. Arra csavarodik amerre a ventilátor forog. Kicsit jobb az a verzió amelyik a levegőt elölről szívja be, nem keveri vissza a permetet a légáramba. Kérhetsz plusz keretet terelőlemezzel a szórófejeknek az is jó. De a kis lémennyiséget, cseppméretet a leghatékonyabban légporlasztással érheted el. Hátránya hogy nagyon drága cucc és fokozottan érzékeny a szélre. Valóban szélcsend kell neki. cserébe nagyon jól bejuttatja a permetet a fürt belsejébe.

kunzoo 2017.01.09. 11:01:27

@BZoltan:
A rezisztens fajták sajnos csak egy ideig rezisztensek. Előbb utóbb áttörhetik a rezisztenciát a kórokozók. Emiatt egy alap védekezést érdemes fenntartani ezekben az ültetvényekben is. Ilyen áttörésre rezisztens almafajtáknál már volt példa ha jól tudom.

Vajda Péter 2017.01.09. 11:03:46

@RAMBO:

Szia!

A Csókaszőlő vesszőkhöz véletlenül nem tudnál vagy 10 szál Barátcsuha vesszőt nekem?

Vajda Péter 2017.01.09. 11:05:01

Szeretném kikérni a véleményeteket abban a kérdésben hogy motoros háti permetezőt szeretnék venni, de megbízhatót, és kellene tapasztalat alapján ajánlat, mert sajnos a stihl sr 430 ra nem lesz pénzem hacsak nem tudtok használtat valakitől?! Köszönöm!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.09. 11:55:48

@Vajda Péter: Szerintem senki nem ad el Stihl motoros permetezőt. Ha tudsz használtat venni, az garantáltan lopott.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.09. 11:56:55

@Vajda Péter: De, a Nagy Imrének van. Viszont nem ajánlom, macerás, és PONT olyan ízre, mint a szürkebarát

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.09. 12:37:05

@RAMBO:

>> ki és mikor vizsgálta

Pont ugyanaz és ugyanakkor mint aki és amikor a bio szerek ugyanilyen hatását vizsgálták. Ha a kontakt szereket leköti a humusz akkor a szintetikus szereket miért nem köti le? Rá van írva a molekulára, hogy "ne szíjjá fel, he" ?

>> Ezért tavaly (sokszori permetezéssel) a hektáronként megengedett rézmennyiség tizedével sikerült ...

Határozottan _NEM_ a szer dózisa az aggodalmam alapja, hanem maga a sokszori permetezés. A talajtömörítés és a foszilis tüzelőanyag égetése.

>> A fürtzónás permetezés az összes csap helyett kettővel történik, tehát ennek a töredéke kell majd.

Tök alap, hogy álljtható a csapok száma. Éppeszű embernem fúj a két méteren lobogó hajtásokra ha a fürtzóna a cél. Ez nem bióság kérdése, hanem az imbecilitást meghaladó ésszerűségé :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.09. 12:39:42

@kunzoo:
>> Valóban szélcsend kell neki. cserébe nagyon jól bejuttatja a permetet a fürt belsejébe.

Tavaly volt a második éve annak,hogy teljesen átálltunk az éjszakai permetezésre. A teljes szélcsend és a hűvösebb levegő miatt lényegesen több szer jut oda ahova azt szánjuk mint amikor 30+ fokos szeles időben permeteztük a teremtő szent egét. Ami ugyebár veretes nagy ostobaság :)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.09. 13:05:03

@BZoltan: Ne bomolj Zoli! A növényBEN terjed végig a felszívódó szer, a saját nedvkeringésével - így pusztítja el a saját gyökérgombáját. A kontakt meg bemosódNA, de egyrészt nem túl mobilis, másrészt megköti a humusz.

A talajtömörítés nem gond, ha van takarónövényzet, amit időnként felülvetsz. Szerintem a szőlőkben a magára hagyott ősgyep SOKKAL tömörödöttebb, mint egy művelt talajtakaró kultúra (erre vannak mérések).

A szén/korom miatt pont nem aggódok, mert egyrészt a károsanyag kibocsájtása egy kistrakinak nem őrület, másrészt pont ugyanaz történik a korommal, mint a be nem szántott szeprentével: szépen eloxidálódik CO2-re.

Vajda Péter 2017.01.09. 13:31:16

@RAMBO:

Fajtagyűjteménybe kéne, ezért szeretném, tudsz segíteni ebben (peersze csak ha van kedved meg időd), mert én nem ismerem Nagy Imre urat?

kösz

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.01.09. 13:55:02

@RAMBO:
>> A növényBEN terjed végig a felszívódó szer, a saját nedvkeringésével

Ezt én értem :) Azt nem értem, hogy ez miért baj. Az adott molekula toxikoloógiai hatását pontosan ismerjük. Ez a része vizsgált, bemért, kutatott, dokumentált. Period. A szintetikus szerek bomlástermékeinek az élettani hatása pedig pont annyira kutatott terület mint a DIVSZ induló káros hatása.

Mondom, a fő problémám mint természettudományokon nevelkedett kockafejű (mekkora előny az ha valaki pincér vagy bölcsészmárnök szakmából nyergel a hobbiszőlészetre) az, hogy a szintetikus felszívódó szerek ürdüngtől valósága simán bemondásra van elfogadva. Én elhiszem, hogy nem jó a felszívódó. Ha van alternatíva akkor mi is mást tolunk. De ez hit... én meg (köpjetek le) fétisizálom az egzaktul bizonyított tételeket.

>> A talajtömörítés nem gond

Szkeptikus vagyok azt illetőleg, hogy a 8-10 trakotoros kör jobb a talajnak mint az 1.

A CO2 kibocsátást illetőleg is pontosan ez a véleményem. Ameddig valami matematikus be nem bizonyítja, hogy 1>10 addig én a több kör permetezést mindenképpen rosszabbnak fogom tartani mint a kevesebbet.

Arról nem is beszélve, hogy nálunk a sok kör permetezés sok kör vizet is igényel. A Somlón a vizet pazarolni pedig oltári nagy felelőtlenség. Nálunk nem úgy megy, hogy kinyitom a csapot és dől a víz :) De ezt te is tudod.

Persze dolgozom azon, hogy stabilan legyen 20-25 köbméter esővíz ilyen célokra. De ez azért messze nem triviális kérdés.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.01.10. 15:52:50

@RAMBO:
Az ősgyep összetétele valamilyen szinten irányítható: kaszálással.
Azt vettem észre, hogy megvan az adott területre, időpontra, hőmérsékletre, csapadékmennyiségre jellemző fauna. De ezt sokkal nehezebb kezelni, mert nagyon sokféle növény jöhet, amit tartani akarok meghagyom amit nem azt kaszálom.
Bármilyen talajművelés (tárcsázás, boronálás, szántás etc) ebbe bele szól, a többé kevésbé egységes képet megszünteti és egy káosz alakul ki amit talajforgatással lehet újra megszüntetni. (Szolid tavaszi rotálás és és zöldtrágya vetés után csupa kellemetlen fajta jött elő tömegével: tarack, folyondár, parlagfű)
De ha csak kaszálással avatkozom be a kialakuló növényzet sokkal homogénebb. Nem teljesen az, de talán nem is szabad annak lennie.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.01.10. 15:54:44

A fáradtság jele: fauna helyett flóra.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.01.10. 20:00:07

@grano: Ez pontosan igaz, feltaláltad a legelőgazdálkodás alapjait. De a probláma abból ered, hogy az ősgyepben elterjednek azok a fajták, amelyek a nyírást-taposást a legjobban bírják: ezek a bojtos gyökérzetű pázsitfűfélék. Ezek csak kb. 5-10 cm vastagságban lazítják a talajt, alatta az tömörödik. Tehát szőlészeti szempontból nem megfelelőek. (Szakirodalom: Ökológiai szőlőművelés)

Ezért kell vetni és a növényzetbe DIREKTvetni az átálló és az évelő magkeveréket, mert azok 30 cm-ig lazítják a talajt. Ez a fontos rész, mert itt történik a csapadék elnyelése. Lejjebb nem lehet a talajt művelni, csak altalajlazítóval, ami szétbarmolja a szőlő gyökérzetét is.

grano · http://fuxvolgy.blog.hu/ 2017.01.10. 21:04:41

@RAMBO:
Saját tapasztalat: fehér here, komlós lucerna , pitypang intenzív felszaporodása a kaszálás eredménye. A felnövő növényzet összetételét a kaszálással hagyott tarlo magassága is befolyásolja.
A csapadékos tavaszi időben nagyon lényeges az időpont megválasztása.
Nagyon komoly humusztartalom képződött most ősszel egy pásztámban ahol nem kaszáltam le az egérárpát.
Nyáron azonban megjelennek a mélyebb gyökérzettel rendelkezők is. Nem nagy számban de minden évben rendszeresen.

Vajda Péter 2017.02.11. 14:46:39

@RAMBO:

Szia Rambo!

Érdeklődnék, hogy megoldható lesz majd a Csóka vesszők szállítása postai úton (természetesen minden költség a enyém), vagy valakit mozgósítanom kéne érte?

Köszi

Peti

Vajda Péter 2017.02.11. 14:47:55

@BZoltan:

Szia Zoli!

Érdeklődnék, hogy arról a legendás öreg tőkéről ami nálad megtalálható mit lehet tudni, és van e lehetőség arról vessző vásárlására továbbszaporításra?

Köszi

Peti

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.02.11. 15:05:25

@Vajda Péter: Megpróbálom megkérdezni tőle, elég beteg, nem tudom, fogad-e.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.02.11. 15:06:19

@Vajda Péter: Hová kellene szállítani? Csütörtökön lent leszünk Dörgicsén, és most vasárnap is, 10-14 között.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.02.11. 19:53:04

@Vajda Péter: A tőke még megvan, vessző is van rajta. De őt is csúnyán megcsapta a jég, szóval nem biztos, hogy a tavalyi vesszőkből a legjobb szaporítóanyagok szedhetők.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.02.11. 19:54:28

@Vajda Péter: Az lenne amúgy a legjobb ha valami fogást találnánk a kutatóintézeten vagy valamelyik egyetemen és meg tudnánk vizsgálni, hogy genetikailag milyen fajta lehet ez az Rózsamálinak nevezett tőke.

Vajda Péter 2017.02.11. 22:15:03

@BZoltan:

A Tarcali kutatóintézet lehet hogy partner lenne ebben, mert Ők most foglalkoznak régi fajták eredetvizsgálatával genetikai vizsgálat aalapján. Ha gondolod rákérdezek, lesz egy rendezvény ezzel kapcsolatban 24-én pénteken.

Vajda Péter 2017.02.11. 22:17:46

@RAMBO:

Én Tokaj-Hegyalján lakom, csak arra gondoltam hogy egy kollégámat elküldeném érte, de pont csütörtökön lesz értekezletünk amikor ide tudná adni, de ha megszeded holnap (vasárnap) és otthagyod valakinél akinél föl lehet venni hétfő és szerda közt akkor lehet hogy el tudná hozni nekem, persze kéne kontakt is az emberhez akinél ottmarad. Köszönettel.

Vajda Péter 2017.02.11. 22:19:24

@BZoltan:

Ha van egy olyan vessző, amin van 5 jó rügy akkor már abból tudunk egy pár darab oltványt készíteni és adnék nekik is belőle, akkor biztos szívesen foglalkoznának vele, ha bekerülne a tarcali fajtagyűjteménybe.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.02.12. 10:30:37

@Vajda Péter: Öt használható rügy azért csak lesz.

A tarcali kutatóintézettel való együtműködés bíztatóan hangzik. Látsz ara esélyt, hogy email-en és telefonon konkrét szakemberrel váltsak pár szót?

Minden szentimentalizmus nélkül mondom, hogy vélhetőleg egy történelmi borunk (a gyulafehérvári rózsamáli bor) egyik meghatározó fajtájának egyetlen és utolsó saját gyökerén élő példányáról van szó. Ráadásul egy közepes érésű, aromás, zamatos és bő termésű fajta. Ez az egy tőke, két karján tud 20-30kg szőlőt beérlelni 12-14vv% potenciállal.

Konkrétan egy nemzeti kincsről van szó.

www.foodandwine.hu/2009/11/17/rozsamali-gyulafehervar/
www.medvebor.hu/site/index.php/szolofajtak/tervezett-fajtak/25-rozsamali

Vajda Péter 2017.02.12. 11:03:24

@BZoltan:

A tarcali kutatóintézet honlapján Balling Péterrel kéne felvenned a kapcsolatot és szerintem Ő segíteni fog nagyon segítőkész korrekt ember.

www.tarcalkutato.hu/munkatarsak/9-balling-peter

Vajda Péter 2017.02.12. 11:06:45

@BZoltan:

Érdekes ez, mert rengeteg a népi név, írja az oldal amit linkeltél, hogy királyédes, pedig itt hegyalján a purcsint is emlegették így az meg kékszőlő:-) Nehéz eligazodni.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.02.12. 11:19:11

@Vajda Péter: A régi fajtaneveket nem szabad túl komoyan venni. Ugyanannak a fajtának lehetett akár 10-15 eltérő neve is borvidékenként és ugyanazzal a névvel futot több teljesen különböző fajta.

Ezen Rózsamáli esetében sem az a kérdés, hogy akkor most Demjénnek, Királyszőlőnnek vagy éppen Rózsamálinak hívjuk, hanem az, hogy milyen tulajdonságai vannak és mire lehetne használni.

Ha egy jól terhelhető, középérésű, kordonon nevelhető és aromás, de jól érlelhető bort adó fajta akkor azzal hatalmas lehetőséget kaphat a magyar bor.

A kontaktot köszönöm. Azonnal írok neki.

Vajda Péter 2017.02.12. 12:38:23

@BZoltan:

Egyetértek, csak azért írtam mert hogy elég nehéz eligazodni, bár nekem a Németh féle 3 kötetes nincs meg, nem tudom az nem nyújt e segítséget.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2017.02.12. 18:45:46

@Vajda Péter: Azt a 3. kötete én is üldözöm. Viszont nekem megvan a Herman Goethe, Handbuch der Ampelographie kiadása 1887-ből. Amire viszont Németh és még sokan mások is támaszkodtak.

Egyébként szinte biztos, hogy az erdélyi királyszőlő lesz az a Rózsamáli. H. leírása tökéletesen passzol.

Vajda Péter 2017.02.12. 19:03:56

@BZoltan:

És kérhetek belőle egy 5 szemes vesszőt feldarbolva postán levélben?

Vajda Péter 2017.02.13. 11:10:34

@RAMBO:
30 db vesszőt kérnék a csókából (50 db oltványt szeretnék készíteni, szerintem elég lesz mert úgy számoltam hogy 5 rügy/vessző és az 150 oltás, abból lehet minumum 50 igaz?), és 15-öt a szürke barátcsuhából ha tudsz, ha nem lehet könnyen hozzájutni akkor hagyjad nem szeretném hogy pár vesszőért pazarold az idődet nekem majd az idő megoldja.

Köszönöm szépen!!!

Vajda Péter 2017.02.16. 22:47:03

@RAMBO:
Szia!

Meoldható lesz postán vagy küldjek érte valakit majd?

Kösz

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.02.22. 09:28:18

Most hétvégén lent leszünk, megszedheted magadnak, de ha kell, elpostázom.

Vajda Péter 2017.02.22. 10:21:29

Szia!

Kérném szépen postán, mert én nagyon messze lakom és egy évben csak egyszer kétszer járok arra. (kb 8-10 mm -eseket kérnék mert kb olyanok az alanyok ha nem gond)
Köszönöm szépen!

Vajda Péter 2017.02.22. 21:52:29

@BZoltan:

Szia!

Tudsz nekem 5 szemet belőle küldeni?

Szerteném leadni jövő héten a szaporítóanyagokat az oltványosnak hogy legyen egy helyen nehogy elfeledkezzenek rólam:-)

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.02.25. 20:04:55

@Vajda Péter: megszedtük a vesszőket, hová küldjem?

Vajda Péter 2017.02.25. 21:44:20

Szia!

3942 Sárazsadány Fő út 43.

Köszönöm szépen!

Természetesen úgy add fel hogy minden költség az enyém!

Peti

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2017.02.27. 14:40:11

@Vajda Péter: Holnap érkezik, 2700 Ft-ot kell fizetned, mert elsőbbségivel adtam fel, hogy ne száradjon ki.

Vajda Péter 2017.02.27. 16:51:08

Nagyon szépen köszönöm!

Vajda Péter 2017.02.28. 14:41:01

Megérkezett, köszönöm!

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása