A HNT és az FM beröffentették a bullshitgenerátort, és az előállt szövegnek "A magyarországi szőlő-bor ágazat stratégiája" címet adták. Az irat két részből áll: az egyikben a HNT önmagát púderezi, a másikban pedig - a stratégiaalkotás összes ismert módszertanát figyelmen kívül hagyva - kocsmai okoskodás olvasható minden konklúzió nélkül. Az anyag az ötlettelen teszetoszaságnak és az ostobaságnak egy veszélyes gyúelegye, de mivel az ágazati stratégiával általában semmi sem szokott történni, nem kell szaladnunk a tűzszerészekért. Ha hátradőlve, legalább egy percig gondolkozzunk az anyagnak azokon a részein, amelyek egyáltalán megérdemlik a gondolkozást, hamar kikerekedik, hogy mivel kellett volna foglalkoznia a szőlészek élcsapatának, ha már rájuk testálták ezt a feladatot.
 |
| Pozitív eredetvédelemi példa |
1. Bormarketing. Itt némi polemizálást olvashatunk a gyorsan változó ízlésről, meg arról, hogy ezt kutatni kell. Maradjunk annyiban, hogy ha szőlő-bor stratégiáról kezdenék írni, akkor biztosan az ún. vidékstratégiára alapoznám - azaz arra az elgondolásra, hogy kik és miként fognak vidéken élni. Lehet abban gondolkozni, hogy sok apró birtokon sokan dolgoznak, és ilyenkor a szőlészet kiegészítő tevékenység, és el lehet képzelni úgy is a világot, hogy minden borvidéken van néhány, hatalmas birtokon gazdálkodó szőlészet.
1.1. Borkombinátok országa. Ez utóbbiak azok, akiket népünk kijelölhet arra, hogy a technobor kategóriában kiszorítsák a chilei, kaliforniai, ausztrál és új-zélandi borokat az angol boltokból. Mivel ez a piac igen árérzékeny, itt a lehető legnagyob gépesítéssel kell dolgozni, és igen, borlaborban kell előállítani az évről évre ugyanolyan terméket.
1.2. Változatos, faluról-falura más borok országa. A kis családi borászatok, nem is feltétlenül csak erre szakosodva, falusi turizmussal, mandulával, gyümölcsökkel, kisállattartással kombináltan, magas színvonalú terméket állítanak elő. Az így elképzelt országban az egyedi borokat elsősorban a vendéglátásra alapozva lehet eladni.
Ez lenne tehát az első stratégiai döntés, amit meg kellett volna hozni a szerzőknek. A stratégiai irány mellett a másik opció is élhet, de határozottan csak másodlagosan.
2. Eredetvédelmi rendszer. Mivel már gondolkoztunk, rögtön könnyebb dolgunk van a második pontban.
Ha a nagybirtokot preferáltuk, akkor a leírtaknak megfelelően szűkíthetjük az eredetvédett fajták körét. Miért is ne? Hiszen annyira racionális, hogy jobb Cabernet Sauvignont, Merlot, Cabernet Francot, Shirazt, Chardonnayt, Sauvignon Blancot fogunk termelni mint a franciák és a fent említett, technobort gyártó országok, mint ahogy simán megéri indulni a New York marathonon az utolsó sorból, a kerekesszékes béna gyereket toló lelkes testvér és a 103 éves, meglehetősen jó kondiban lévő bácsi között. Még akár le is hajrázhatjuk az egyiket - bár az első ötezerbe azért nem fogunk bekerülni.
Ha a kisebb birtokméretet preferáljuk, akkor eleve nem kellene foglalkozni az Unió által gazdaságosnak tartott méret alatti termelőkkel (kb. 3 hektár): termeljenek amit akarnak. Nem lesz roszabb attól senkinek, hogy Szekszárdon valaki bármilyen fajtát termel, legyen az cortese vagy alanttermő. Ugyanígy miért ne írhatná rá az üvegre, hogy ez a bor melyik faluban termett? Az eredetvédelemnek nem arra kell koncentrálnia, hogy fajtákat tiltson, hanem arra, hogy az alföldi bort ne utaztassák Tokajra, és ne próbálják az irsai olivért késői szüretelésű sárga muskotálynak hazudni.
(Zárójeles megjegyzés: egy mestertroll becsempészte a borstratégiába a Soltvadkerti ezerjót és a Debrői hárslevelűt, ezeket a fémkupakos, legalsó polcos borokat, mint követendő eredetvédelmi példát. Respect&megalol.)
 |
| Pozitív eredetvédelemi példa |
3. Vertikális integráció. A magyar termelők és szőlőfelvásárlók viszonyát az olasz és spanyol tömegtermelt szőlőből készült must befolyásolja a leginkább. Rövid gondolkozás után könnyen belátható, hogy az elavult ültetvényszerkezetű, rosszul gépesített, rossz technológiát alkalmazó kisüzemek sohasem lesznek versenyképesek a külföldi terménnyel. Lehet garantált felvásárlási árral és az EU elvekkel szembemenően behozatali korlátozással lélegeztetőgépen tartani a versenyképtelen rendszert - de pont ez az, amit nem szoktak leírni egy stratégiai tervben. Éppen ezért (ha a nagyüzem a cél) akkor a birtokkoncentrációt kell erőltetni, olcsó hitelekkel.
Ha a kisüzemeket és az élettel teli vidéket kívánjuk előtérbe állítani, akkor a több lábon állást lehetővé tévő programokat kell indítani. A kis gazdaság csak értéknövelt termék előállításával lehet gazdaságos, tehát sürgetni kell a minősített bio termékek előállítását, valamint be kell vezetni a borfeldolgozók minőségirányítási rendszerét, ami garantálja, hogy tiszta termék kerül ki a pincéből.
Ami a horizontális integrációt illeti: az értékesítési szövetséget úgy lehet ösztönözni, hogy "normál" élelmiszerboltokban, éttermekben csak helyi borokat lehessen venni, míg a többi borhoz csak szaküzletben lehessen hozzájutni. Ugyanakkor meg kell teremteni a mobil palackozók rendszerét, a pincénél történő steril palackozás lehetőségét, ésszerűtlen beruházási igény nélkül.
4. Pénzügyi fenntarthatóság. Ez egy értelmetlen fejezet. Ellenben nem ártott volna néhány gondolat arról, hogy mégis, ki fog dolgozni a szőlőben, ha mindenki külföldön keres munkát.
5. Termőterületek csökkenése. Jól látható az eddig leírtakból, hogy az ágazat rendbe tétele után hamar földéhség alakul ki, akár a nagybirtokok koncentráció igénye miatt, vagy azért, mert megéri kisbirtokon borászkodni, így többen vágnak bele, aki pedig belevágott, épeszű határig növelné a birtokméretét.
Ezt a folyamatot tovább lehet gyorsítani a borvidékek első osztályú, műveletlen területeire kivetett adóval: első évben a területalapú támogatás összege az adó, majd minden évben ugyanennyivel nő. Ezzel a rendszerrel pillanatok alatt visszavenné a helyet az úszómedencéktől a szőlő a borvidékeken, különösen a Balaton-Felvidéken.
6. Hiteles minőség. -
7. Öngondoskodás. A stratégiában érdekes oximoron olvasható az öngondoskodásról a kötelező hegyközségi tagság tükrében.
A hegyközségekre szükség van, leginkább a termelési szabályok betartásának felügyelete miatt. Mindig is ez volt a hegybírók feladata, nem valamiféle érdekképviselet.
8. Önszabályozás. Bullshit. "Az önszabályozás legfontosabb terepe a szőlőpiac koordinációja. Itt a szakmaközi szervezet egészen különleges jogkörökkel rendelkezik, amelyek használatával nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot nyújthat tagjai részére." :DDDDDDDDDDD
9. Oktatás. Ez tényleg fontos terület, és tényleg át kell írni az összes tankönyvet, az elejétől a végéig.
Annyit még hozzátennék: a világ elment mellettünk. Nincs, vagy csak nagyon csekély mértékű a modern tudás. Tehát mindenekelőtt a világ jelenlegi ismereteit kellene alkalmazni Magyarországon, megfigyelni, hogy milyen módosító tényezőket kell figyelembe venni az átvett technológia honosításkor, majd ebből lehet kialakítani az új tananyagot. Ez sajnos olyan, mint a futball: a lehető legtöbb külföldi gyakorlati szakembert kell meghívni oktatónak, és kíméletlenül meg kell szabadulni a posztszovjet technológia szószólóitól.
10. Kutatás. -
11. Kapcsolatok. Netto bullshit.
12. Borrégiók. Ha jól olvasom, előbb-utóbb összevonások lesznek. Végülis mindegy, ez se nem oszt, se nem szoroz. Egy előnye talán látható: kevesebbet kell magolni a gyerekeknek a vizsgára (én fel nem tudnám mondani a 24 borvidékünket).
13. Borkultúra színvonalának emelése. Kiegészítés a leírtakhoz: a borfogyasztáshoz jólét kell. Ma az 500 forintos boroknak a versenytárs terméke nem a chilei, spanyol, olasz tömegbor, hanem a szintetikus drog. A hazai potenciális fogyasztók tömegeinek célja az anyagi helyzetével való szembesülés elől menekülve a mielőbbi tudatvesztés, ráadásul a helyettesítő termék olcsó és könnyű hozzájutni. Erre a kérdésre tehát nem a szőlő- és borágazati stratégiában kell keresni a választ.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
