Cash-flow és az erózió

Az idei év szőlőnevelés szempontjából varázslatosan alakul. Tavasszal időben sikerült eltenni az oltványokat, úgy, hogy az őszi telepítések friss hajtásait megtizedelő fagy pont az ültetés napjára esett, így az oltványok gyökerének bevonására használt Symbivites víz megfagyott ugyan az ültetőládában, de a leviaszolt oltványok semmilyen kárt nem szenvedtek. Az ültetés után nagy eső érkezett, ami megtöltötte a talajt vízzel, ami tartalékul szolgált az ezt követő napos, száraz időre - megspóroltam két hidrofúrós öntözést. A melegben hatalmasat nőtt a szőlő, és amikor problémát jelenthetett volna az aszály, júliusban kb. 100 mm eső esett. A környékbeli falvakban szinte mindenhol jéggel köszöntött be a nyárközépi monszun - a termő szőlőnket ugyan nálunk is megcsapkodta -, de az új telepítést teljesen elkerülte a jégverés.

 

Kezdődő erózió az út mentén

 

Az új szőlőben a sok víz enyhe eróziót indított el, aminek ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Mi abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy bár évek óta kísérletezzük a helyi viszonyokra legjobban adaptálható szőlészeti technológiát, mindeddig kézművesként dolgoztunk. Az új birtokkal ez megszűnik, amit a technológiai kitettségünkön azonnal látni lehet. Itt már nem tudunk rotakapával, motoros fűnyíróval, motoros permetezővel dolgozni - mindenhez traktor vontatta eszközökre van szükség. A traktort és az eszközöket meg kell venni, éppen az ültetvény kialakításának előfinanszírozásával egyidőben, ami azt jelenti, hogy minden vásárlásnál azt is figyelnünk kell, hogy az adott pillanatban van-e rá pénzünk - a közgazdászok ezt pénzáramlási (cash-flow) problémaként ismerik.

 

Éppen ezért kellett a telepítést két évre elosztani: első borpiaci évben elültettük a szőlőt, a következőben mellé tesszük a támrendszert. Ez azt jelenti, hogy a telepítési támogatás első részletének kifizetéséből lehet megfinanszírozni a telepítés második részét. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a szőlőt nem lehet géppel kapálni, a tőközművelővel ott nem lehet dolgozni, ahol nincs a karó a vezetőszálhoz kapcsolva. Márpedig ha se oszlop, se vezetőszál, akkor marad a kézi kapálás. Vetőgép híján a sorköztakaró növényzet sem vethető - ráadásul ebben a kérdésben sokáig tévúton jártam: mára megbarátkoztam a szórva vetés gondolatával, bár gépem még nincs hozzá.

 

A finanszírozási a problémák a megoldására találták ki a kertészeti gépvásárlási pályázatot - aminek idén se híre se hamva. Ahogyan háborúban hallgatnak a múzsák, úgy belpolitikai csatározások idején, amikor az EU pénzek ellopásáért elosztásáért felelős minisztert kell megleckéztetni, nincsenek időben kiírt pályázatok. Remélhetőleg megint átszervezik ezt a területet, a múltkor is remekül sikerült, amikor az aktuális reform során legalább egy évre bénult meg a kifizetési rendszer. 

 

Ezeknek a tényezőknek az együttállása (meg persze az is, hogy nem vagyok milliárdos) eredményezi a feketén tartott talajt, amit nagyon nem szeretek - többek között éppen azért, mert hajlamossá válik a föld az erózióra. Viszont a szőlő nagyon szépen fejlődik, és ha minden olyan csodásan alakul, mint eddig, akkor idén talán még támrendszer is lesz a szőlőben.

2016.07.31. 07:07

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr38925254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kunzoo 2016.08.10. 16:29:27

Lehet jól jártál volna egy t25 csettegővel. Ha sokáig húzódik a gépes pályázat addig a műtrágyaszórót ráakaszthatod (mint vetőgép), elvonszolja a permetezőt, boronát. az elején más nem is kell. Majd ha megynyered az új gép árát akkor az egész cuccot ugyanúgy eladod ahogy vetted.

Szomorú hogy opcióként ez is játszik (korábban pont emiatt ajánlottam) de a valósághoz kell elsősorban igazodnia a gazdálkodásnak nem a vágyakhoz.

Esetleg Kubota, más kisebb japán de az többe kerül. Igaz többért is adod el.

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása