Ahogy azt már korábban írtam, a szőlősorok közé az ökológiai gazdálkodásban talajtakaró növényt vetünk annak érdekében, hogy annak gyökérzete fellazítsa a talajt, dúsítsa a sorközök életközösségét és zöldtrágyaként visszapótolja a talaj nitrogéntartalmát. A vetés során a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a takarónövényzet magjai eltérő nagyságúak, így az lenne a legjobb, ha sorvetőgéppel lehetne minden vetőmaghoz beállítani a kijuttatott magmennyiséget. Hiába kerestem, de ilyen vetőgépet nem találtam. Maradt hát a szórva vetés, amely nem precíziós munka, de a célnak megfelel.
 |
| Elektromos szórvavetőgép |
A vetőgéppel történő vetés nem csak a pontos magadagolás miatt jó, hanem azért is, mert ilyenkor a magok a megfelelő mélységben kerülnek a földbe. Főszabályként a magátmérő tízszerese a vetésmélység, tehát a borsót pl. 4-5 cm mélyre, a főmagot meg 1-2 cm mélyre kell vetni. A szórva vetés lényege, hogy ahogy esik úgy puffanik módon kiszórjuk a vetőmagot, majd valamilyen eszközzel megpróbáljuk a magokat beforgatni a földbe, amilyen mélyre sikerül. Az apróbb magvak nem tudnak a felszínre törni, ha túl mélyre kerültek, ezért az optimális mennyiségnél valamivel több vetőmagot kell kijuttatni.
További problémát jelent, hogy a vetőmag kijuttatása és betakarása egy menetben megvalósítható legyen. A magokat aprómorzsás talajjal kell betakarni, hogy a csíra könnyen ki tudjon bújni a földből, és a talaj felszínt finoman tömöríteni is kell, nehogy a szél elhordja a vetést. Ez utóbbi munkafázist a talaj lezárásának hívjuk, nagyon fontos szerepe van a talaj nedvességének megőrzésében is.
Összefoglalva: olyan gépet keresünk, ami képes a szórva vetésre, a magágy előkészítésére és a magok betakarására, valamint a talaj lezárására. Van ilyen gép, a MURATORI MZ61SXL, de sajnos csak fűmag vetésére alkalmas, ahogy azt a forgalmazótól megtudtam. A gép működési elvét érdemes megvizsgálni: a gép lénmyegében egy talajmaró, ami egy pálcasorra dobja a felkapált földet, ami a rögöket összetöri, majd az összetört talajmorzsákat elhúzza a nagyobb rögök, kövek fölött - ezért ezeket a talajmarókat "kőtemetőknek" (stone burier) is szokták nevezni. Ha vetőgép is van rászerelve, akkor a vetőszerkezet az aprómorzsás talajba keveri a vetőmagot. A kőtemetők után csatolt hengerrel lehet a talajt lezárni. Mint mondtam, ez a gép sajnos nem boldogul fűmagnál nagyobb magokkal, tehát a kevert zöldtrágya vetésre nem alkalmas.
 |
| Kőtemető talajmaró alulnézetből |
Nem marad más hátra, több gépből kell összeállítanunk egy hasonló képességekkel bíró vetőegységet. Nem lesz ugyanolyan jó, de a célnak meg fog felelni. A traktor elejére egy szórvavetőgépet fogunk szerelni, ami elektromos meghajtású, tehát nincs szükség hozzá első teljesítmény-leadó tengelyre (kardánra). A hátsó hárompont felfüggesztésre egy "kőtemető" talajmaró kerül. A munkaszélességet kell már csak jól megválasztani, aminek két korlátja van. A Kioti NX 5010c traktor vonóereje 50 lóerő (bár ezt nyomatékban kellene megadni, de valamiért ezt senki nem használja) és a szőlő művelése. A 250-es sortávolságú szőlőben ~160 cm-es takarónövény sávval számolunk, ami azt jelenti, hogy minden sorban 90 cm a tőkék alatt szabadon marad - azaz hagyunk közvetlen beszívódási lehetőséget a csapadékvíznek. A 160 cm széles zöld sáv azért is jó, mert a traktor szélessége is ennyi, így nem marad elmunkálatlan sáv a kerekek mögött.
 |
| Talajmaró lezáró hengerrel |
Egy lehetséges opció a gépekre: DELEKS SB 165 kőtemető talajmaró és APV KS 40 zöldtrágya vetőgép. A szokásos módon várom a kommenteket: légyszi írjátok le a bevált gépeket és a jótanácsokat!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
