Gazdasági számítások

A mezőgazdaság szóban a gazdaság arra utal, hogy a termelésnek jövedelmezőnek kell lennie. De hogyan számítsuk ki a jövedelmezőséget? 

 

Kezdjük a beruházási költséggel. Írtam már arról, hogy mi minden kell egy kis borászat beindításához (szőlőtermő terület, pince, gépek, berendezések). Termőhelytől függően 1Mio és 10Mio forint között van egy hektár szőlő, a kacsaláb méretétől függően 3-30Mio forint között a pince (uradalom, kastély) ára. Bogyózó, prés és a többi berendezés 1Mio és 3Mio között beszerezhető. Ha a birtok nagyobb mint 5 hektár, a gépesítés elkerülhetetlen, a használt MTZ-től a vadiúj Kubotáig 1-11Mio forint között költhetünk traktorra, és még kb. 1,5Mio-6Mio forint körüli összegért szerezhetjük be a szükséges adaptereket.

 

Akkor járunk a legjobban ha beállt szőlőt veszünk, nekünk megfelelő támrendszerrel, ami pont olyan szőlőt terem ami nekünk tetszik. (Én valószínűleg béna vagyok ezen a téren, mert egyetlen ilyen szőlőt sem vettem még.) Ebben az esetben pótolgatni kell a kiveszett szőlőt, és a támrendszer oszlopait és a karókat. Egy betonoszlopos ültetvény drótozásának felújítása teljesen racionális áron (néhány százezer forintért) megvalósítható, és máris olyan a szőlőnk, mint 20-30 évvel ezelőtt, a támrendszer létesítésekor volt. Hobbiszőlő esetén többet a támrendszerre költeni nem szabad. De mint mondtam, nekem ilyen szőlőt még nem sikerült vennem.

 

Telepítés esetén kétféle költséggel kell számolnunk: a telepítési és a telepítés-előkészítési költségekkel, valamint az első négy év (nem három, négy, mondjon bárki bármit) művelési költségével. Azok számára, akiknek problémát jelenthet a telepítés és az első négy év technológiájának összeállítása, mellékelek egy kis segítséget.

 

A telepítés előtt (szerintem) két lépésben érdemes a parlagot talajjavító zöldtrágyával bevetni: kora tavasszal és nyáron. Mindkét növényt érdemes aláforgatni, de a második aláforgatás előtt a területre ki kell juttatni a szervestrágyát is. Ezt követi az ültetvény-esőkészítő szántás (rigolekével), amit tárcsával elegyengetve megfelelő területet kapunk a gépi telepítéshez. A telepítés költségeihez hozzátartozik a támrendszer költsége is, amiről itt írtam. (Ezek csak a megtisztított területen elvégzendő munkák, a korábbi ültetvény kivágását vagy az elvadult bozót kiírtását még bele kell számítani a telepítés előkészítésének költségeibe.)

 

A telepítés technológiája (Katt a képre!)

 

Az első évek munkáinak egy lehetséges technológiáját mutatom be. Ami furcsa lehet, az a háti permetezővel történő növényvédelem. A magam részéről mindennél jobban gyűlölöm, amikor néhány leveles állapotban géppel permetezik a szőlőt, mert ilyenkor a vegyszer zöme a talajt mérgezi. Axiálventillátoros permetezőgépet szerintem csak akkor szabad alkalmazni, amikor egy nyitott csap pont beteríti a leveleket. Ha fém vagy üvegszálas karóval együtt telepítjük el az oltványokat, akkor tőközművelő kultivátorral gyommentesen lehet tartani a sorközöket - így sok kézi kapálás megspórolható.

 

1. év (Katt a képre!)
2. év (Katt a képre!)
3. év (Katt a képre!)
4. év (Katt a képre!)

 

Telepítésbe nem érdemes európai úniós támogatás nélkül belevágni. Más szavakkal: érdemes legalább akkora területen szőlőt telepíteni, amely már eléri a támogatható méretet, és csak olyan területen szabad és olyan fajtájú szőlőt telepíteni, amelyikre adnak támogatást. (Minden más hobbi vagy küldetéstudat, amelyeknek nincs köze a gazdaságossághoz.) Modern támrendszerrel, középkötött talajon, közepes lejtőn (5-15%), megfelelő talajelőkészítéssel, bérmunkában végeztetve kb. 4Mio forintra jön ki egy hektár szőlő telepítése, amihez (támogatott fajta telepítése esetén) kb. 3,5Mio forint támogatás kapható. Így a telepítés "csak" fél millió forintunkba kerül hektáronként. (Ez nyilván lehet sokkal olcsóbb is: alföldi homokba sima vesszőket ledugdozva, a szomszéd akácosból okosított oszlopokból készített egyesfüggöny támrendszerrel - az ilyen ültetvény ennek a töredékéből kijön, ott akár keresni is lehet a támogatáson.)

 

Az első négy év művelési költsége 650-850eFt körül jön ki évente ha saját gépparkkal rendelkezünk de mindent napszámossal csináltatunk, és olyan 720ezer-1Mio körül van teljes egészében bérmunkával végeztetve (ezekben a számokban az elpusztult oltványok pótlása is benne van). Nyilván ez a költség a saját kezünkkel végzett munkával drasztikusan csökkenthető. Az első években még több a kézi munka, de a tőkék megerősödésével egyre több minden gépesíthető. Ha ezt (a telepítés önerejét is beleértve) összeadjuk, akkor hektáronként olyan 3,5-4,5Mio forint ráfordítással számolhatunk úgy, hogy ezalatt az idő alatt még semmilyen bevételünk nincs.

 

A jövedelmezőség számítást pénzáramlás (cash-flow) szemléletben közelítsük meg, és alkalmazzunk egy nagy egyszerűsítést: a beruházási költségekre tekintsünk úgy, hogy azok a birtok értékét növelik. Az amortizáció csak az adó kiszámítása miatt létező fogalom - a termőföldre amúgy is értelmezhetetlen, az épületek állagmegóvása, a gépek szevízelése, cseréje pedig nem osztható fel arányosan az évek között. Az állagmegóvást és a modernizációt kezeljük a megtermelt jövedelem újrabefektetési döntéseként. A jövedelmezőséget ezután úgy számítsuk ki, hogy a működés éves költségeit vessük össze az éves várható bevételekkel.

 

A várható szó nagyon fontos jelzője a bevételnek! Míg a költségek tervezésében eleve (az óvatosság elve alapján) a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes tervezni és utána a költségeket keményen tartani kell a tervezett szinten, addig a bevételeinkre jóformán semmilyen közvetlen ráhatásunk nincs. A szőlő felvásárlási ára és a termés mennyisége évről évre változhat, óriási ingadozásokat okozva a bevételekben. Más szavakkal: a bevétel erre a két tényezőre érzékenyen reagál. Ezért a várható bevételeinket nem egy számmal lehet meghatározni, hanem egy ún. érzékenységi mátrixban kiszámolt értékhalmazzal.

 

Árbevétel-érzékenység vizsgálat (Katt a képre!)

 

A példában a szőlőtermesztés várható bevételének kiszámítására mutattam példát - a lényeg a módszertan. Ugyanígy kiszámítható a 300 forint körüli áron eladott lédig bor, vagy a palackozott minőségi bor is. Egy hektár igen jól karbantartott szőlő művelési költsége számításaim szerint legfeljebb 800ezer forintra jön ki - ebből mindenki meg tudja magának becsülni, mennyi haszonra számíthat. 

2015.01.04. 13:51

A bejegyzés trackback címe:

https://szolo.blog.hu/api/trackback/id/tr717033153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.05. 16:53:18

Nagyon jó és nagyon hasznos elemzést hoztál össze Rambo! Respect és köszönet :)

Némi keserűséggel jegyzem meg, hogy ha mondjuk a Takács 'Hollóvár' Lajos olvasta volna ezt a cikket tizenpár éve akkor lehet, hogy ő is tesz félre pénzt a támrendszerre és nem szenvedett volna a birtok gazdaságtalanságától a 2x1m tőketávolságú bakművelésű szőlőjével. Szóval mindenkinek aki a birtoképítés nemes és izgalmas porjektjlébe vágja a bukszáját az jobban teszi ha ilyen költségterv készítésével fut neki, mert akkor kevesebb lesz a meglepetés.

Annyi kommentet fűznék az egészhez, hogy ha jól látom akkor a támogatás-pályázat résznél te nettó költségel számolsz. Azt azért fontos tudni, hogy a költségek áfával terhelten jelentkeznek, vagyis az áfát is mindenképpen ki kell fizetni. Az egy másik történet, hogy ezt az áfát ki és hogyan tudja a törvényes keretek között elkapálni. De kifizetni mindenképpen ki kell.
Ahogy az egész telepítés támogatásról is fonton megjegyezni, hogy az bizony utófinanzírozott. Vagyis először szívlapáttal hányja bele az ember a saját (+áfa) pénzét a rendszerbe és csak utólag kapja meg a kincstártól a nettó összeg alapján a támogatást.

Kis magyar realitás, hogy egyben ez azt jelenti, hogy a támogatásra bazírozás esetén nem lehet okosba számla nélkül venni dolgokat. Szóval hiába csábít a beszállító, hogy olcsóbban tud adni oszlopot ha számla nélkül veszed, nem szabad beugrani, mert a számla kelleni fog a pályázathoz. Persze nem vagyok naív... adott helyzetben mérlegelni kell, hogy a számlás-áfás-utótámogatott árú nem lesz-é drágább mint a svarcba okosított árú.

Annak örülök, hogy végülis differenciáltad a nem amortizálódó ingatlan jellegű beruházásokat a többi beruházástól. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy egy szőlészet-borászat hozamával meg akarják téríttetni a telek-épület árát is. Mondván az is befektetés és az is tejeljen. Ez egy ostoba nepperszemléletű dolog. Az ingatlan hozama az eladásakor keletkezik, amúgy azért ingatlan mert nem ing.

Viszont a többi költségeknél én különbséget teszek az amortizálódó eszközberuházás és az üzemeltetés költségei között. Fontos előre számolni, hogy egy fűkaszának, traktornak, borszivattyúnak is van várható élettartama. Vagyis a folyamatos eszköz amortizációt érdemes az operatív költségeken felül számolni. Mert hiába kapod most támogatva a traktorodat, arra nincsen grancia, hogy 15 év múlva is kapsz egy újat támogatva. Vagyis a most amortizálódó eszközök leendő árát kell a termésnek finanszíroznia.

vilag 2015.01.05. 17:53:33

Üdv!

Kedves RAMBO!

Régóta nyomon követem az írásaidat és meg kell, hogy mondjam, nagyon tetszenek, mert jól összeszedettek, átgondoltak és még némi humor is van benne.
Csak így tovább!

Kedves BZoltan!

Biztos vagy abban, hogy mindenről számla kell?
Szerintem nem kell semmivel elszámolni, met normatív támogatásról van szó.
Tudtommal az elszámolás feltétele, hogy a vegetációs időben végrehajtott ellenőrzésen az ültetvény megfeleljen az előírásoknak:
pl.: 1 évben végrehajtott telepítés és támrendszer esetén 95% megeredt tő, kész támrendszer;
2 évben végrehajtott telepítés esetén 1. évben 90%, 2. évben 95% megeredt tő + támrendszer.

Ezért is van igaza RAMBO-nak abban, hogy az alföldi régióban néhányan üzletszerűen végzik a szőlőtelepítéseket, szerkezetátalakításokat.
Részletek a 142/2012 VM. rendeletben.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.05. 18:23:32

@vilag: Biztos én már nagyon rég nem vagyok semmiben ami szőlővel és borral kapcsolatos. Mi majd tíz éve telepítettünk és akkor mindent ami a pályázatban szerepelt számlára vettünk. Én most sem javaslom senkinek a svarc anyaggal való pályázást, mert ki tudja, lehet, hogy mire oda jut hogy ellenőrzik addigra csak számla ellenében hiszik el, hogy tényleg ott van az az oszlop meg huzal.

vilag 2015.01.05. 19:01:40

@BZoltan:
Szerkezetátalakítás esetén:

19. § (1) A támogatás kifizetésére akkor kerül sor, amikor a tevékenység megvalósulásának adminisztratív, valamint helyszíni ellenőrzése megtörtént.
(2) Az egyes műveletek elvégzését, annak szakszerűségét, valamint az adott műveletre igényelt támogatási összegre való jogosultságot az MVH a helyszíni ellenőrzés alapján állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést az MVH a tevékenység megvalósításának elbírálására alkalmas időben, a tenyészidőszakon belül végzi el.
(4) Támogatás abban az esetben fizethető ki, amennyiben az MVH helyszíni ellenőrzése megállapítja, hogy a támogatási kérelemben megjelölt egyes műveleteket teljes mértékben elvégezték.
(5) Nem, vagy szakszerűtlenül elvégzett művelet esetén, vagy ha az ültetvény nem felel meg a 1. § g) pontjában megfogalmazott követelményeknek, az adott műveletre támogatás nem fizethető.
(6) A támogatás kifizetésének határideje a támogatási kérelem benyújtása szerinti pénzügyi év október 15-e.

A kifizetésnek ezek a feltételei.
Persze ez még önmagában kevés, mert ehhez már jóváhagyott támogatási határozattal kell rendelkezni.

Csak azért tudom ennyire, mert mondhatni elég friss az élmény mivel éppen a támoatási és a kifizetési kérelem között vagyok. :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.05. 19:37:35

@vilag: Ez mondjuk csak szerkezetátalakítás és nem telepítés. No meg mi az az "adminisztratív" ellenőrzés.

vilag 2015.01.05. 19:46:53

@BZoltan:
A telepítésről nem rendelkezem informácoóval (még!), mert egyelőre nem érintett, bár a közeljövőben valószíűleg fog.

Adminisztratív ellenőrzés allatt annyit kell érteni, hogy a kifizetési kérelemhez benyújtásra került-e minden dokumentum és azok megfelelően kerültek kitöltésre.
Csak, hogy ne menjek messzebb ide tartozik pl. hogy a kifizetési kérelem alá lett-e írva... ha nem akkor bukta...
Röviden, hogy a papírok rendben vannak e vagy sem.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.05. 19:58:03

@vilag: Lehetséges ám, hogy én tíz éve is parás voltam és akkor is túlteljesítettem a dolgot, de az is lehet, hogy változott a rendszer, no meg az is, hogy tényleg fontos a számla. Ha jól emlékszem akkor nekünk akkoriban nem normatív volt a telepítés. Volt egy maximum, de az alatt anyagköltség alapon ment... ha jól emlékszem. De simán lehet, hogy keverem valamivel.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.01.05. 20:10:02

Elnézést, hogy belekotyogok, de egy adminisztratív ellenőrzésen most vagyok túl: jön egy ellenőr, leméri a sor és tőtávolságot, megnézi, hogy tényleg telepítve van-e a szőlő az összes területre, meggyőzőződik a fajtaazonosságról, és küld egy csekket kb. 5000 forintról.

Számlára tényleg nem kell elszámolni, de a modern támrendszerről tuti hogy kapsz, az oltávnyról is kell, mert akkor nincs származási.

Ahogy én tudom...

Ati981 2015.01.05. 20:22:31

@RAMBO: A terület méretét is leméri, vagy kiszámolja?

vilag 2015.01.05. 21:03:35

@Bedujin:
1. § E rendelet alkalmazásában

(...)

c) ellenőrzésen mért területnagyság: az ültetvény szőlőtőkével beültetett területének fél sortávolsággal minden irányban megnövelt területe;

Valószínüleg GPS-es bemérik a sarokkordinátákat, majd hozzáadják az említett távolságokat a sortáv ismeretében.

Valaki erősítse meg akinek már volt ilyen tapasztalata.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.01.06. 08:38:16

@Bedujin: nekem két ellenőrzésem volt a területen.

Az elsőn (a telepítés előtt) egy GPS-sel a kézben körbesétáltuk a területet. Van valamekkora tűréshatár de a gép ott helyben kiszámolta négyzetméterben a területet. Nem nagyon lehet ezzel szerintem tévedni.

A második ellenőrzésen lemérték a sor és tőketávolságot a tőkék között. Ez a napszámossommal történt, erre nem tudtam elmenni.

Hajdu Z 2015.01.06. 10:20:08

Üdv.
Számla vs normatív támogatás: a szerkezet-átalakítási támogatás annak idején számlás elszámolási rendszerként indult (ezért emlékszik így BZoltán). Viszonylag rövid időn belül egyértelművé vált azonban, hogy semmi értelme számlákat bekérni, mivel a tisztességtelen (fiktív számlákat vásárló) játékosok egy ilyen rendszerben sokkal nagyobb versenyelőnyhöz jutnak a tisztességesekkel szemben, mintha mindenki egy szakmailag meghatározott átalányösszegre lenne jogosult. Később az átalányösszeg differenciálódott, megjelent pl. a domborzati eltérésekből adódó többletköltségek kompenzációja.

>>Ez mondjuk csak szerkezetátalakítás és nem telepítés. No meg mi az az "adminisztratív" ellenőrzés.<<

A telepítés a szerkezetátalakítás része, elvileg ugyanis a szerkezetátalakítás egy adott területen lévő "gyenge" ültetvény kivágását, majd a terület "jobb" ültetvénnyel való újratelepítését jelentené - a valóságban természetesen a telepítés más területen is megtörténhet, a vásárolható telepítési jogok következtében pedig sok termelőben nem is tudatosul, hogy a "telepítési támogatás" előfeltétele egy korábbi ültetvény-kivágás.

"egy adminisztratív ellenőrzésen most vagyok túl:"
Rambo, amit leírsz, az nagyon nem "adminisztratív ellenőrzés", hiszen az a benyújtott iratok (hivatalon belül történő) ellenőrzését jelenti. Ami nálad történt, az a helyszíni (fizikai) ellenőrzés, ami vélhetően nem is része a a szerkezet-átalakítási támogatás ellenőrzési rendszerének, mivel (tudtommal) egyetlen EU-s támogatás esetén sincs semminemű (eljárási díj, ellenőrzési költség, stb.) fizetési kötelezettsége a kedvezményezettnek.

"GPS-es bemérik a sarokkordinátákat, majd hozzáadják az említett távolságokat a sortáv ismeretében. Valaki erősítse meg akinek már volt ilyen tapasztalata."
2012-ben még így működött :) - minden bizonnyal most is.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.06. 17:27:17

@Hajdu Z: Köszömöm szépen a pontosítást. Megnyugtató, hogy akkor nem vagyok teljesen szenilis :)

Emlékszem, hogy a dologban kimondottan idegesítő volt, hogy svarcban számla nélkül lényegesen olcsóbb lett volna egy csomó minden mint számlára. Mintha az ember tudta volna, hogy pályázattal megy dolog és direkt rászámolta volna ezt az árra.

Hajdu Z 2015.01.06. 20:54:00

@BZoltan: Svarcban, számla nélkül azért általában mindig olcsóbb a dolog, de (sajnos) tény, hogy ha a felvásárló/szolgáltató megtudja, hogy a termelő/megrendelő részben támogatásban is részesül, akkor azonnal igyekszik "kiegyenlíteni" a támogatás hatását, csökkentett átvételi árral, vagy megemelt munkadíjjal. Konkrét számokat ugyan nem mernék leírni, de emlékeim szerint az EU-csatlakozást követően az "önerős" ültetvény-telepítés mértéke igencsak ritka volt (és ahogy Rambo fentebb írta: ma is csak támogaással éri meg), így a hivatkozott "ember" gyakorlatilag biztosra vehette, hogy BZoltán is támogatással telepít.
(Különös tekintettel arra, hogy a csatlakozást megelőzően igencsak bőkezű volt a nemzeti költségvetés is a szőlőültetvény-telepítés támogatása terén, amivel sokan éltek is.)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.07. 07:10:43

@Hajdu Z: Én 2001-ben nagyon zöldfülű voltam és én úgy fogtam bele a birtoképítésbe, hogy nem is tudtam a támogatásokról. Később jött ez kellemes meglepetésként. Mondjuk azóta sem kértem más támogatást. Én zsigerileg viszolygok a pályázatíró vállalkozóktól, meg az egész panamázásra hajazó rendszertől. Na meg, lényegében nem rám szabják ezeket a pályázatokat.
A traktor a jó példa erre. Erről konzultáltam is Ramboval. Szóval lehetne venni 8-10 milliós traktort 4-5 milliós önrésszel. Milyen jól hangzik az az 3-5 milliós támogatás. Na de kérem én 1.2 millióért vettem egy tökéletes állapotban levő használt traktort ami garantáltan kiszolgálja a 3 hektáromat egy 10 évig (az előző is ennyit szolgált). Szóval részemről csókoltatom a pályazkiírókat. Nyilván nem az én fajtám lobbizott ügyesen.

Összeségében én úgy vagyok vele, hogy a telepítési támogatás egy kedves gesztus, de a hektáronként 0.8 milliós művelési költséggel számolva, egy 3 hektáros kezdő birtoknak tényleg jobb ha van 15 milliója kéznéz, hogy finanszírozni tudja az első 5 évet. Plusz további mondjuk 10 millió, hogy rendes pincekubatúrát és gépparkot tudjon kiépítteni.

vilag 2015.01.07. 07:57:09

@BZoltan:
Ha jól tudom, akkor használt gépre is lehet géptámogatást igénybe venni, de pontosan még nem néztem utána a rendeletben.
Meg azt hiszem jelenleg nincs ilyen aktív pályázati lehetőség.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.07. 11:46:52

@vilag: Ha véletlenül hallasz ilyen lehetőségről, akkor kérlek szóljál. Bár szerintem necces a dolog, mert ha csak úgy bármilyen cégtől vehetek támogatással traktort akkor azzal kezdem a dolgot, hogy eladom a mostani traktoromat :) és visszaveszem támogatássl. De vélhetőleg az ilyen csikicsukikat megpróbálja a rendelet is kizárni. Már ha akarja :)

Én személy szerint egyébként annak örülnék ha az agrárium támogatása nem a kapacitásnövelő beruházások támogatásában merülne ki, hanem mondjuk lenne minőségjavító beruházásokra és foglalkoztatás bővítésre is támogatás.

Hajdu Z 2015.01.07. 14:24:27

@BZoltan: "örülnék ha az agrárium támogatása nem a kapacitásnövelő beruházások támogatásában merülne ki, hanem mondjuk lenne minőségjavító beruházásokra"
Elvben a szerkezetátalakítási támogatás ilyen lenne. Azt, hogy ez a gyakorlatban mennyire teljesül, a kivágott ültetvénye, illetve az újonnan telepített ültetvények hozam-különbözete alapján lehetne eldönteni - egyértelmű statisztika (részben: objektív okok miatt) nem készül, de az érintettek (vagy akár az ágazatot jól ismerők) a rendeletben hektáronkénti tőszámok alapján erről véleményt tudnak alkotni

Hajdu Z 2015.01.07. 14:26:06

@Hajdu Z: " rendeletben _hivatkozott_ hektáronkénti tőszámok", illetve mondatvégi pont.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.07. 14:50:12

@Hajdu Z: Igen, a szerkezetátalakítási támogatás akár lehet minőségjavító is. Bár szerintem egy nem termő terület termőre állítása vagy egy 3x2m térállás 2x1m-re átalakítása inkább mennyiségi javítás. Pusztán a tőkefrissítés még nem garancia a minőségre.
De ez majdnem mindegy is, mert ezzel együtt a telepítés aprópénz a következő 4-5 év művelési költségével.

Ha jól tudom (bár tévednék) semmilyen támogatás nincs még csak tervben sem ami a gyomirtók helyetti kaszálást támogatná, vagy a nagy hozam helyett a magasabb beltartalmi értékeket. Valahogy frankó lenne motiválni a gazdákat arra, hogy ne 12-16 mustfokos hulladékot termeljenek eladásra, hanem minőségibb szőlőt.

Hajdu Z 2015.01.07. 15:59:46

@BZoltan: Nem vagyok hozzáértő, így fogalmam sincs, hogy a borvidéki tervekben meghatározott paraméterek milyen mértékben képesek befolyásolni a termelt szőlő minőségét. Nem néztem át mindet, de a tervekben számszerűsített határértékek és feltételek többnyire a rendeletben megszabottakat ismétlik meg, eltérés inkább csak a telepíthető fajtákban, illetve az engedélyezett művelésmódoknál van. Vélhetően lenne mód a borvidéki tervben további feltételek megállapítására is (akár az említett, "gyomirtózás helyett kaszálás" előírására), de ekkor két következmény merül fel: egyrészt a többletfeltételek ellenőrzésének módja, másrészt a borvidék így saját versenyképességét rontaná a támogatások lehívását illetően. (Több szabály = kevesebb potenciális támogatás-igénylő, de jóval több hibázási lehetőség, ezt pedig nagyon nehéz "házon belül" eladni...)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.07. 16:24:16

@Hajdu Z: Ó, tudom én, hogy nincsen a boros adminisztráció számára gyűlöletesebb dolog mint betenni a lábát a szőlősorok közé. Pfuj, pfuj, pfuj... méghogy leellenőrizni :D
A viccet félretéve. Sosem fogom elfelejteni azt amikor mondtam a hegybírónknak, hogy tán ki kéne menni szüret tájékán a hegyre és megnézni, hogy milyen területekre ad ki származásit. Hát teljesen megsértődöt és pükhendi mhangon közölte, hogy ő bizony kime_HET_, de nem megy ki, merthát őőő, izé, hát miért is menne. Na így aztán adta is ki szépen mindenkinek bemondásra a származásit.

Az mindenesetre furcsa, hogy nem egyértelmű a hatóság és az adminisztráció számára, hogy a hozam az adott évben, egy bizonyos kereten belül bizony fordítottan arányos a mennyiséggel.

A foglalkoztatást pedig simán lehetne a gazdálkodó által befizetett TB járulékok alapján mérni. Miért ne lehetne támogatni azt ha valaki helybeli munkásokat alkalmaz? Ellenőrizni is pofonegyszerű lenne.

Persze értem, hogy meló lenne, az meg büdös, mit tudjuk. Sokkal egyszerűbb az, hogy nesze itt egy tízmillás traktor, meg egy millió literes feldogozó rendszer.

A kérdés mint mindig politikai. Mit is akarunk a támogatásokkal? Ha a családi és kisebb agrárvállalkozásokat és a minőségorientált agráriumot akkor teljesen rossz úton halad a mostani támogatási rendszer. Ha az ipari szemét gyártására felesküdött gigavállalatokat és milliárdos befektetőket akkor minden frankó.

Na, de hajlamos vagyok cinikus és kekec lenni ebben a témában :) Az a lényeg, hogy ha lenne rá szándék akkor mód is lenne a minőségorientált és sok élőmunkát alkalmazó agrárvállalkozások támogatására. A szándékon áll meg ez a dolog. A döntéshozók ma egyértelműen a nagytermelő lobbisták zsebében vannak. Az ágazat és a magyar bor pedig szépen lassan kihal, mert a sok kretén bürökrta elhiszi a pancsgyárosoknak, hogy az olcsó tömegborok gyártását kell támogatni és nem az egyedi és minőségi bort.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.07. 22:13:41

Mármint a hozam a _minőséggel_ áll fordított arányosságban.

juhostt 2015.01.07. 22:24:05

@BZoltan:

Jó dolog, hogy van aki a kisebb minőségibb termelők szemével látja a dolgot. De sajnos hiába van sok kis termelő, az egyik fele sodródik az árral, a másik hallgat. :(

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2015.01.08. 09:26:08

@juhostt:

A fő konfliktus ott van, hogy sokan még mindig azt hiszik, hogy az olcsón ellőállítható tömegborok fogják kivezetni a magyar bort a válságból. Pedig ez az elképzelés már rég megbukott. Az olasz, spanyol és délafrikai tömegborokkal sem minőségben, sem mennyiségben, sem árban nem képes versenyezni a magyar tömegbor akkor sem, ha elképesztő mennyiségű közpénzt lapátolnak a kapacitásnövelő támogatásokon keresztül ezekbe a nagyvállalatokba.

A magyar borágazat egyetlen lehetősége az lenne, hogy az olcsó termőhelyi borok fogyasztására szoktatnánk rá az embereket. Minél több emer dolgozna a szőlő és bor ágazatban, annál jobban kötődnének az emberek a borhoz. Minél hangsúlyosabb lenne, hogy az a bor amit a boltban megvesz az asszony az egy helyi termék aminek az előállítása munkát ad a helybelieknek annál fontosabb lenne a szőlő meg a bor mindenkinek.

Egyszerűen rá kell szoktatni a magyart arra, hogy ne viszkiredbullt igyon hanem magyar bort.

kunzoo 2015.01.08. 18:55:51

@RAMBO:
Sok sikert hozzá!

A sorműveléshez annyit tennék hozzá, hogy nem biztos hogy a fém karó támrendszer nélkül elég ellenállást fejt ki a sorművelő vezérlő pálcájára. Mikor már a vezér drót is ki van húzva, akkor a fém karó dróttal rögzítve van hozzá. Ha nincs, a vezérlő pálca könnyen kidönti a karót, sérül vagy tönkre is megy az oltvány.

A friss telepítésnek puha a talaja, az első évben legalább harminc-negyven százalékkal jobb a kézi kapálás terület teljesítménye. A tőkék körül a sorművelő nem tudja teljesen kiirtani a gazt, ott egy egy libatop vagy üröm nagyra meg tud nőni.

A második- harmadik évben már keményedik a talaj, ott nagy segítség a kapás brigádnak a soraljművelő. Főleg ha forgóboronát választasz. Az jó köves területre, meg jól lehet vele bakhátat bontani öreg ültetvényben. De teljesen jó munkát a gép nem tud végezni, ha közel állítod a tőkékhez akkor meg sok tőke sérül, vagy kivágja őket. A kézi kapálást nem lehet megúszni.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2015.01.11. 14:36:16

@kunzoo: ez megint egy nagyon értékes segítség, köszi!

Facebook

Utolsó kommentek

A szerző

Pályaelhagyó agrármérnökként vettem egy szőlőt abban a dűlőben, ahol a dédapámnak, nagyapámnak is volt. A családi legendárium szerint a borfelvásárló mindig a dédapámnál kezdte a vásárlást, mert neki volt a faluban a legjobb bora. A név kötelez: a legjobb Balaton-felvidéki bort akarom csinálni.

süti beállítások módosítása